KULTer.hu - Teaház svédországi hangulatban
56770
post-template-default,single,single-post,postid-56770,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Teaház svédországi hangulatban

Ilyen svéd / Politkő – Szeles Judit és Sall László estje

IMG_1578Otthonos hangulatban, finom teagőzben és kellemes félhomályban zajlott a kilencedik Irodalmi Teaház a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szervezésben. Két Svédországban élő költő, Szeles Judit és Sall László voltak a vendégek, akikkel a felolvasásukat követően Dr. Molnár János, a DRHE Egyháztörténeti Tanszék kutatója beszélgetett.

A felolvasást lenyűgöző fuvolajáték vezette föl, ami meghitt hangulatot teremtett az estéhez. Majd elsőként Molnár János fűzött bevezető megjegyzéseket a felolvasók verseihez, érintve a kortárs emigrációs irodalom kérdését is. Egy a Magyar Naplóban megjelent tanulmányra hivatkozott, amely szerint nem képeznek külön „csoportot” a hazai irodalom berkeiben a határon túli szerzők alkotásai, elsősorban azért, mert hála az internetnek, sokkal könnyebbé vált az érintkezés írók, szerkesztők és olvasók között. Frappáns és tanulságos volt a felvezetés, még annak ellenére is, hogy vitatható az az álláspont, amely szerint felvázolható a kortárs irodalmi „paletta” rétegekben, hiszen amint azt láthattuk az este folyamán is, szabad az átjárás a határon túl élő szerzők és a magyarországi befogadók között.

IMG_1589

Szeles Judit és Sall László felolvasása sajátos koreográfia szerint zajlott, verseik feszesen illeszkedtek egymáshoz, érezhetően törekedtek rá a szerzők, hogy párbeszédet alakítsanak ki. Az ezt követő beszélgetés során Molnár János kérdésére, hogy hogyan látják, értelmezik a kinti, svédországi életüket, Sall László azt válaszolta kettejük nevében, hogy meglátása szerint Szeles Judit magyar szemmel ír a svéd kultúráról, ő pedig fordítva, svéd szemmel a magyarról. Ha ebből a szemszögből tekintjük az esten elhangzott alkotásokat, kijelentése teljes mértékben beigazolódott. Sall versei többek között a magyar közbeszédben rendszeresen visszatérő szövegproduktumokat (telemarketing-szövegeket, politikai kampánybeszédeket vagy éppen a Himnuszt) írták újra a svéd kulturális horizont felől. Az utóbbi egyébként érdekes kísérlet: Sall a Himnusz címében kicserélte a ’h’ és az ’m’ betűket, aminek következtében Mynhusz, vagyis mínusz lett az „előjele” az ismert szövegnek. Szeles Judit pedig az Ilyen svéd munkacímű, készülő kötetéből olvasott fel, amelyek versei leginkább Oravecz Imre poétikájára emlékeztetnek: keveri benne a szépirodalmi, elsősorban lírai eszköztárat az enciklopédikus, statisztikai adatokon alapuló megállapításokkal. A legemlékezetesebb az adatok közül, amelynek a jelentőségére a beszélgetés során is többször kitértek a későbbiekben, hogy a svédek nyolcvan százaléka bevándorló.

IMG_1618

A felolvasás után a moderátor a szerzőpárost a költészetük és kinti életük vonatkozásában kérdezte, azt firtatva, milyen módokon tudják összeegyeztetni azokat. Ennek kapcsán elkerülhetetlenül beszivárgott a beszélgetésbe a kulturális idegenség problematikája. Szeles Judit elmondása szerint tíz éve él Svédországban lányával, és izgalmasnak találja a problémát, hogy magyarként hogyan viszonyulhat a svéd kultúrához. Saját identitását – ha lehet így fogalmazni – nem osztja meg: mosolyogva válaszolta Molnár Jánosnak, hogy ő „száz százalékig magyarnak és száz százalékig svédnek” tartja magát, így ő igazából egy „kétszáz százalékos” szubjektumnak is tekinthető. Sall László pedig elmesélte, hogy ha kint, Svédországban megkérdezik, milyen nemzetiségűnek vallja magát, akkor úgy válaszol, hogy „olyan svéd, aki magyar, de Romániából jött”, s ebben hatványozottan előtérbe kerül az önazonosság kérdése.

Majd arra az érdekfeszítő kérdéskörre terelődött a szó, hogy a meghívottakra miképpen hat a kortárs svéd irodalom. Mindketten szóba hozták, hogy a mai svéd költészetben a politikai megszólalásmódok a legjellemzőbbek. Kettejük közül Sall verseiben képviselteti magát erőteljesebben ez a tendencia, ámbár szemléletmódjában eltér a svéd lírától. Ennek megértéséhez hozzájárulhat az is, hogy versírás közben rendszeresen hallgat rádiót, elsősorban a Kossuth Rádiót és a Svéd Királyi Rádiót egymással párhuzamosan, mely rálátást nyújt számára a magyar közélet történéseire. Kitért ezen túl a Látó folyóirat 2014. februári számában megjelent versfordításaira is, amelyek szintén a svéd irodalomhoz fűződő szoros viszonyáról tesznek tanúbizonyságot.

IMG_1649

Az este rendhagyó módon a szerzőpáros bemutatkozásával végződött. Ezt követően, fokozva a bensőséges hangulatot a DRHE 225-ös termében, a közönség tagjai kitöltötték maguknak az utolsó teájukat is a svédasztalnál, hogy aztán ki-ki a közönség előtt vagy félrevonulva tegye fel kérdéseit a vendégeknek.

Irodalmi Teaház – Ilyen svéd / Politkő: Szeles Judit és Sall László felolvasó estje, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2014. október 20.

A fotókat Áfra János készítette.

Baranyi Gergely

szerző: Baranyi Gergely
honlap e-mail
Baranyi Gergely 1989-ben született Keszthelyen, jelenleg Debrecenben él. Az Új Hormon csoport és a LÉK Irodalmi Kör tagja. Jelenleg a Debreceni Egyetem magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója. 2010 óta publikál, első szövegei a Várad, a Műút és a Szkholion hasábjain jelentek meg. 2014-ben a portál gyakornoka volt.

1 archív hozzászólás
  • Molnár János - október 29, 2014

    Érdekes, kívülről mennyire más, mint belülről, miközben mégis mennyire önazonos….

KULTprogramok

<< 2019. jan. >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum