KULTer.hu - A jószívű Guillermo
56932
post-template-default,single,single-post,postid-56932,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A jószívű Guillermo

A kór (The Strain) – 1. évad

the-strainMa már mítoszának része, hogy a gyermek Guillermót szigorú katolicizmussal nevelte a nagyanyja, kétszer ördögűzés alá is vetve őt, megszabadítandó a szörnyek és a képregények iránt érzett rajongásától.

Guillermo del Toro egy tucat játékfilm után – melyeknek részben írója és rendezője, másrészt producere volt – horrorsorozatot készített Chuck Hogan-nel írt regénytrilógiájából. A The Strain – A kór vetítése nemrég kezdődött a kábelcsatornákon, a magyar fanatikusok azonban már jóval korábban is megnézhették az epizódokat feliratos verzióban. Most nem is pusztán kritikára törekszünk, hanem inkább arra, hogy áttekintsük a del Toro-világnak legalább egy részét, hiszen egy igen eredeti, mégis keveset méltatott alkotóról van szó.

A kór

Guillermo Del Toro a fantasy és a horror mestere, a szörnyek rajongója, aki történeteit a mesélés előtt mindig alaposan aládúcolja a morál súlyos sarokköveivel. Túl a suspense adta kereteken, rendszerint olyan fogalmakkal bíbelődik nagy örömmel, mint a szeretet vagy a Jó és a Rossz. Amit az Ördöggerincben (2001) elkezdett, azt azóta is következetesen építi tovább. A kórra is jellemző az erős eszmei töltet, a korra érvényes, paraboláig lecsupaszított mondanivaló igénye, s mindez egyazon történet keretein belül. Az alapszituáció egy háborút megelőző állapot, melyben a szereplők erkölcsi próbatételek sorát állják ki, miközben a történet fő sodrát megmakrózott életük eseményei alkotják. Az első évadban eleve eldöntött, hogy ki melyik oldalon áll, és eszközeit a küzdelmekben e szerint tudja megválasztani. Lehet pénze, kapcsolati tőkéje vagy csak szíve, egyik sem fog változtatni azon, hogy pozitív vagy negatív előjel áll a neve előtt.

A kór

Del Toro filmjeiben a reális és a természetfeletti szoros egységet alkot, sőt robbanásveszélyes elegyet, amely azonban sohasem öncélú, célracionális inkább, hiszen a megoldás esélyét hordozza magában. A szerző jellemző motívuma egy feldolgozatlan múltbéli esemény, a titok, mely ott munkál a mélyben. Amit mindenki tud, csak nem beszél róla. Az Ördöggerincben például nem az árvaház udvarára becsapódott bomba a veszélyes, hanem Jacinto, a gondnok, aki maga is egykori lakó, aki az elrejtett aranytömböket keresi, hogy megszökhessen és új életet kezdjen. A bomba akkor robban fel, amikor Jacinto indulata kitör, és ezzel végzetes események sorozatát indítja el. Ebben a filmben a természetfelettit a szellem jelenti, aki az épületben maradt az élőkkel együtt. A Faun labirintusának (2006) főszereplője, Ofelia a képzelet terében mozoghat, mert az úgynevezett valóságot a felnőttek bitorolják. Hiába figyelmeztetik, belép az útvesztőbe, mely ténylegesen is létező építmény, viszont egy természetfölötti világra nyíló kaput rejt magában. A történelmi szál a fenti két, háborús tematikájú film után A kórban is megjelenik. Egy haláltáborbeli élmény adja, amelynek során két főszereplő, Abraham Setrakian és Thomas Eichhorst megismerkedik egymással. A lágerben van egy sötét erő fészke, melynek nevét és értelmét az első évadból még nem tudjuk meg.

A kór

Del Toronál a történelem az ideák és az identitások küzdelmének sorozata, tehát az eszmék harca alakítja az ismert világ arcát. A fegyvert az a kor adja, amelyben történetét elhelyezi (puska, internet), és attól függően használják, amilyen identitású és ideájú emberek kezébe kerül. A valósághű ábrázolás is del Toro erőssége, a néző egyetlen percre sem zökken ki. Ezt úgy éri el a rendező, hogy hőseit valós történelmi helyzetben, a vágyaikért, az álmaikért állítja csatasorba. Így valósulhat meg, hogy a Jó a Rossz ellen küzd, és a hős/antihős mégsem pusztán e fogalmak antropomorfizált formája, hanem mindvégig hús-vér alak. A történet alakítója, hiszen elvei vannak, így a sztori nem falja fel saját gyermekeit.

A kór alapeszméje a szeretet. Mindaz, amit az ember megtesz szeretteiért a szeretet nevében, azzal együtt, amivé általa válik (függni kezd tőle, olykor elvakultan követi azt, akit szeret). Ennek a fogalomnak rég a retró tárházában lenne a helye, ha nem történne időről időre olyan kísérlet, amely hajlandó megbolygatni a kialakult kliséket és alá is menni a normál méretűvé zsugorított szeretetnek. A sorozat első évada az erőviszonyok megalapozásáról szól. Ilyen módon Setrakian éppúgy szereti még a feleségét és dédelgeti fegyverét, egy antik ezüstkardot, ahogy Eldritch Palmer, a nagybeteg amerikai milliárdos az életet, melyért hajlandó szövetségre lépni egy ismeretlen, sötét erővel, hogy mintegy jutalomként örök életet nyerjen.

A kór

A kór New Yorkjában tipikus, mégsem átlagos karakterekkel találkozunk. A történet elején egy berlini járat szokatlan körülmények között ér földet a Kennedy-repülőtéren. Négy személy kivételével minden utas életét veszti, és amíg az illetékes szervek a hatáskörökön vitatkoznak, a négy – még ismeretlen anyaggal fertőzött – beteget elengedik az előzetes megfigyelésből. Feltűnik egy titokzatos, idős alak, Setrakian, aki azt állítja, tudja, milyen kórról van szó, és a lehetséges védekezési módokról is említést tesz. Az alkoholizmussal és házassága válságával küzdő virológus, Eph Goodweather hitetlenül, de követi az örmény emigráns műkereskedő utasításait. Míg a vámpírok száma egyre növekszik, úgy az ellenük való összefogás is erősebbé válik. A csapathoz hamarosan csatlakozik egy kártevőirtó kisiparos, Vaszilij Fet is, aki úgy ismeri a város történetét, mint a tenyerét. Az egyes szereplők tudása így összeadódik, de maradéktalan sikert – természetesen – nem garantál.

A vallásosság két szereplő életében is meghatározó. Egyikük a latino vonal képviselője (elvégre New Yorkban vagyunk), Gus Elizalde, akinek önérzete az egekig ér, de pénzért bármire kapható. A másik Ansel Barbour, a négy túlélő egyike, aki megrendítő cselekedetével képes megvédeni családját szörnnyé változott önmagától.

Summa summarum: a jó szívű Guillermo del Toro írt egy újabb mesét a perifériára sodródott emberiségről. A megoldás – de vajon érdemes-e így leegyszerűsíteni a dolgokat, még ha del Toro univerzumáról beszélünk is – a szereplők személyes drámájában lehet, s elhozhatja a második évad, mely jelenleg is forog. A kór izgalmas filmélményt nyújt, de korántsem hibátlan. Eszmei mondanivalójának egységességét azonban az olykor túl egyszerűnek tűnő, vámpírvadász-technikák sem bontják meg, mint a szögbelövő vagy az UV-lámpa.

A kór (The Strain) – 1. évad. Rendezők és forgatókönyvírók: Guillermo del Toro és mások. Szereplők: Corey Stoll, David Bradley, Mia Maestro, Kevin Durand, Jonathan Hyde, Richard Sammel, Jack Kesy, Miguel Gómez, Ben Hyland, Robin Atkin Downes. Gyártó: FX Productions.

Jassó Judit

szerző: Jassó Judit
honlap e-mail
Jassó Judit 1977-ben született Budapesten. Író, költő, a FISZ tagja. Korábban a KULTer.hu, a Képírás, A Vörös Postakocsi és az Apokrif Online, valamint a Holmi és a Zempléni Múzsa közölte írásait. 2013-ban a Narraton elbeszélésversenyen, mely a visegrádi országokban került megrendezésre, első helyezést ért el Potozky Lászlóval közösen. Díjazott írásának címe: Budapest Noir.

KULTprogramok

<< 2018. jún. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum