KULTer.hu - „Csendet, vagy legalább indokot a csendre”
56920
post-template-default,single,single-post,postid-56920,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Csendet, vagy legalább indokot a csendre”

(R25) Interjú Biró Krisztiánnal

biro krisztian - biro attila foto15 tehetséges, határnyitás után született pályakezdő szépírót kerestünk meg, majd az indulásról, inspirációkról és kortárs irodalmi sztorikról kérdeztük őket, de kiderül az is, mennyit jelent nekik az olvasó, mit gondolnak a slamről, s hogyan látják ők mint ’89 után születettek a rendszerváltást.

Balogh Péter, Baranyi Gergely, Bende Tamás, Biró Krisztián, Borda Réka, Hevesi Judit, Horváth Imre Olivér, Juhász Tibor, Kemény Zsófia, Kovács Kristóf, Polák Péter, Stermeczky Zsolt Gábor, Szabó Márton István, Szenderák Bence és Zilahi Anna egy-egy szép versét és a szerzőkről szóló bemutatószöveget ide kattintva olvashatjátok el.

r25 montazs felirattal

KULTer.hu: Mikor és hogyan tudtad meg, hogy az irodalmi élet nem állt meg a Nyugatosoknál, sőt vannak élő költők is?

Ez nem is olyan régi történet, 2011 decemberében volt. Egy miskolci versírópályázat döntőjén a pogácsák mellett hevert körülbelül tíz Műút lapszám, a szép borító miatt hazavittem az egyiket. Ami benne volt, az eleinte nem tetszett, olcsó megbotránkoztatásoknak tűntek a szövegek, de elég hamar belerázódtam. Pár hónappal később már Műút-előfizető voltam.

KULTer.hu: Volt egy konkrét meghatározó élményed, aminek a hatására írni kezdtél?

Nem igazán, csendes vagyok, ugyanakkor van bennem valamiféle feltűnési viszketegség is. Ha okot kellene keresnem, akkor talán a buszút lenne az. Hat éven keresztül naponta három órát utaztam Kurityán és Miskolc között, várható volt, hogy előbb-utóbb elgondolkodom.

KULTer.hu: Mikor írsz, gondolsz az olvasókra és/vagy mások elvárásaira?

Természetesen, hiszen egy kocsmai kritikán is tudok napokat merengeni. Nem a fióknak verselek. Nyilván nem írok le olyat, ami nekem – olvasóként – nem tetszik, a tisztázásnál sokat javítok, mostanában kifejezetten lassan készülök el. Kritikusan állok a dolgaimhoz, és ennek ugyanúgy része az, hogy Derrida-szűz szemmel is átfutok a szövegeimen.

biro krisztian2 - radics dorottya fotoja

KULTer.hu: Mit ad a versírás, amire más művészi kifejezésformák nem képesek? Milyen más műfajok foglalkoztatnak?

Csendet, vagy legalább indokot a csendre. Nem tudom, hogy a többi mit adhatna, jelenleg a versben mozgok – valamennyire – otthonosan, sokat szeretnék még tanulni és fejlődni. Táncos vagy énekes talán már nem lesz belőlem, de régi tervem prózát írni.

KULTer.hu: Mit gondolsz a költészet és a slam kapcsolatáról? Utóbbi bravúrosan előadott költészet vagy valami egészen más?

Nem tudom megmondani a tutit, hogy mi a slam. Az én szememben bármi, és ez jó. Mindenképp tanulságos jelenség. Eleinte ellenszenvet váltott ki belőlem az egész, de főleg csak irigy voltam. Szépen lassan rájöttem, hogy nagyon sokan tényleg megérdemlik a tapsot.

KULTer.hu: ’89 után születettként hogy gondolsz a rendszerváltásra? Ma is komoly tétje lehet egy költő közéleti szerepvállalásának?

Mindössze szívből örülök, hogy utána születtem. Szerintem lehet egy költő jó politikus, de ott már nem a versei számítanak. A költészetben fontos a közélet (vagy inkább a közérzet) jelenléte, de ha csak indulókat gyártunk az egyik oldalnak a másik ellenében, annak semmi értelme.

KULTer.hu:Ha egyetlen sort/mondatot kellene kiemelni az eddigi verseidből, mi lenne az?

„Ha az utcánk nem is, a légszomjunk közös.”

Áfra János

szerző: Áfra János
honlap e-mail
Áfra János 1987-ben született Hajdúböszörményben, Debrecenben él. Gérecz Attila-díjas és Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjas költő, első verseskötete 2012-ben jelent meg Glaukóma címen, a második 2015-ben Két akarat címen, a harmadik 2017-ben Rítus címen. A KULTer.hu főszerkesztője, az Alföld szerkesztője, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének tanársegédje.