KULTer.hu - Helyőrség szamovárral
57256
post-template-default,single,single-post,postid-57256,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Helyőrség szamovárral

Nóti Károly, Fényes Szabolcs, Szenes Iván: Nyitott ablak

Nóti Károly–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Nyitott ablakKi nem látta a Hyppolit, a lakáj című filmet, a pesti kispolgár lázadásának groteszk történetét? Ki ne ismerné a fölényes mentegetőzést a kabaré pódiumáról: Lepsénynél még megvolt? Szerzőjük, Nóti Károly nemcsak örökbecsű forgatókönyveket és szállóigékben gazdag színpadi tréfákat írt, hanem egész estés bohózatokat is. 

Az értékőrző Karinthy Színház legújabb felfedezése: Nóti Károly, a vígjátékíró. Mi baj származhat abból, ha szép időben nyitva hagyjuk a földszinti ablakot? Jöjjön csak be az a jó, egészséges vidéki levegő, és járja át a ház minden zugát. Baj legfeljebb abból lehet, ha nem csupán a frissítő léghuzat, hanem egy kalandos kedvű baka is bezuhan a nyitott ablakon. Nóti Károly vígjátékában több konfliktus is ebből ered. A merész közlegény ugyanis olyan sokáig enyeleg a polgármesternél szolgáló cselédlánnyal, hogy kilenc hónap múlva szemmel látható és kézzel fogható gyümölcse lesz a beható konzultációnak. A hadfi azonban valahogy elfelejt bemutatkozni, szemérmetes áldozata pedig azóta is hiába keresi az apát. Mióta katonák állomásoznak a kisvárosban, az ilyen esetek száma rohamosan szaporodni kezd. A polgármester rendezni kívánja a viszonyt a hadsereggel, erre van is fogadókészség, noha a hadak helyi ura és főleg a legénység egy része kissé másképp képzeli a barátkozást.

Szerencsére nem mindenki velejéig romlott, erkölcstelen amorózó, akadnak jólelkű honvédek is. Novotny például, a derék katona, aki ügyetlenségét kétbalkezességével és lassú felfogásával palástolja, habár aranyszívű, egyenes szavú, hiszékeny fiatalember. Nóti, aki remekül hasznosítja francia mesterei, Labiche, Feydeau és Sardou dramaturgiáját, a helyzetkomikumból adódó poénokat is a végsőkig kiaknázza, a szerzői rutint meghaladó komédiát írt, mert darabjában nem mellesleg a provincializmus paródiáját is megrajzolja.

Nóti Károly–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Nyitott ablak

Karinthy Márton játékmesteri értelmezése ehhez a felismeréshez áll legközelebb, ezt a lehetőséget bontja ki következetesen. Az előadás ettől válik érdekessé, ez okozza, hogy magunkon is nevetünk, magunkra ismerve ebben a porfészekben zajló hajcihőben. Ráadásul mindennek híre megy Kovács vendéglős jóvoltából, aki úgy vezeti be és fűzi tovább az események szövevényes szálait a közönségnek, mintha ott állnánk fogadója előtt a városka főterén. Kovács úr megszemélyesítője, Németh Gábor ízes szólásokkal tarkított zsörtölődéssel és szeretetreméltó háryjánoskodással mégis megbízhatóan kalauzolja a bámészkodókat a cselekmény útvesztőiben.

Novotny, az ügyetlen baka magyar Svejkként csetlik-botlik a számára ismeretlen katonai közegben, ahol enyhén szólva nem mindig méltányolják józan paraszti ésszel adott, őszinte válaszait. Félénkségét, ügyetlenségét sok-sok beszéddel sem tudja elfedni, ám mindez a legkisebb mértékben sem zavarja egyszerű lelkét, hiszen szóáradatai segítségével mégiscsak sikerül túlélnie a legnehezebb helyzeteket is. Dányi Krisztián valósággal lubickol ebben a szerepben, sokoldalú tudását ezúttal kiváló komédiásként érvényesítve. Vélhetően felléphetne a Nyitott ablak minden férfiszerepében, a rendezői elképzelésnek megfelelően Novotny figurájához mégis ő a legszerencsésebb választás. Meglehet, a vagányabb bakát megformáló Szegezdi Róbert egyébként mélázóbb alkat, mint Dányi, de a rámenős, nőfaló feladatot sikerrel oldja meg, különösen, hogy a torzkép megrajzolásához éppen az „ellenszereposztás” visz közelebb.

Nóti Károly–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Nyitott ablak

Balázs Andrea a megesett cselédlány, akinek bájos gömbölydedsége cseppet sem idézi a naiv falusi leányok ártatlanságát (például a Liliom jószívű, törékeny Juliját), de a gúnyrajz éppen a remek kontraszttal éri el célját. A polgármestert játszó Szirtes Gábor élénk színeket hoz az előadásba. Dányi Krisztián mellett az ő játéka a legemlékezetesebb, valóságos kelenföldi Louis de Funès, aki a bohózat minden eszközét beveti a pattogós, elégedetlenkedő, szemétdombját féltő kakas hatalomérzékeltetéséhez. A helyőrség állománya mintha Rejtő Jenő légiósregényeiből lépett volna ki. Mihályfi Balázs nem túl okos, hepciáskodó őrnagya téveszmés kiskirályként nem csupán beosztottjait, hanem a polgármestert is regulázza. Kékesi Gábor szerelmes hadnagyáról még azt is feltételezhetjük, hogy titokban verseket költ. Marton Róbert lendületesen alakítja a tartósan részeg őrmestert. Ha a színlap nem árulná el, lehetetlen volna felismerni, hogy a bögyös-faros, földhözragadt Kovács vendéglősné és a légies, hódító díva karakterét egyaránt Bozó Andrea játssza. Martin Márta most is jó a szebb napokat látott, finomkodó, frankomán polgármesterné szerepében. A lányát alakító Császár Rékának pedig rögvest elhisszük, hogy kizárólag rózsaszín regényekben olvasható, végzetes, nagy érzésekre, vidéki romantikára vágyó kisasszony.

A kisebb megszólalási lehetőséggel rendelkező epizodisták egy-egy sajátos jellemvonás megtalálásával járulnak hozzá az előadás sikeréhez. Fényes Szabolcs dallamdús, ütemes zenéje és Szenes Iván mulatságos, hangulatos dalszövegei a kellő pillanatban szólalnak meg, szervesen illeszkedve a történések fordulataihoz.

Nóti Károly–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Nyitott ablak

Karinthy Márton rendezése görbe tükröt tart társadalomnak, művészetnek egyaránt. A bohózatban rejlő karikatúra kiélesítése az eszményképét megtestesítő „korszerűtlen színházban” a mai közállapotaink helyzetét kifigurázó, erős vélemény kifejtésére ad lehetőséget. Azt, hogy milyennek látja napjaink szellemi-politikai életét és színpadát Karinthy, leghatásosabban a „színház a színházban” koncepciójával hangsúlyozza. Amikor a katonák színházasdit játszanak tábori körülmények között, és Csehov nőalakjainak szövegét mondják kifestve, szoknyába-blúzba öltözve, a jelenet nyilvánvalóan utal a Három nővér nevezetes paródiájára, amely több mint három évtized után is a televízó máig élő, többször ismételt, népszerű műsorszáma. A szamovárok felmutatása egyszerre kelti fel Csehov, a Csehov-előadások és a Csehov-paródia élményét, vagyis a paródia paródiájává válik, amit talán már nem is lehetne tovább fokozni. A bemutató közönsége hahotázva értette és tapssal jutalmazta a rendezői telitalálatot.

Nóti Károly, Fényes Szabolcs, Szenes Iván: Nyitott ablak. Rendezte: Karinthy Márton. Játsszák: Dányi Krisztián, Szegezdi Róbert, Balázs Andrea, Sári Éva, Szirtes Gábor, Martin Márta, Császár Réka, Mihályfi Balázs, Marton Róbert, Kékesi Gábor, Bozó Andrea, Németh Gábor, Szűcs Péter Pál, Földvári Péter. Karinthy Színház, Budapest, 2014. október 31.

A fotókat Nagy Dániel készítette.

Fráter Zoltán

szerző: Fráter Zoltán
honlap e-mail
Fráter Zoltán 1956-ban született Szobon. AZ ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének docense, modern magyar irodalmat tanít, különös tekintettel a Nyugat folyóirat történetére és Karinthy, Kosztolányi, Krúdy életművére. Színműveket, pódiumjátékokat és groteszk kisprózát is ír. Főbb művei: Osvát Ernő élete és halála (1987), Legendaszerviz (1997), A Karinthy élet-mű (1998), Szindbád kertje (1999), Krúdy-keringő (2004), Krúdy Gyula (2003), Hagyomány, hatás, iszony (2012), Karinthy, a városi gerilla (2013).

KULTprogramok

<< 2017. nov. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum