KULTer.hu - Kávéházi irodalom
57058
post-template-default,single,single-post,postid-57058,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Kávéházi irodalom

A 2014-es Alföld-díjasok estje

díjazottakA délutáni – világirodalommal foglalkozó – szakmai tanácskozás után remek hangulatban telt a 2014-es Debreceni Irodalmi Napok csütörtöki záróprogramja. Az est középpontjában az idei Alföld-díjasok, Balázs Imre József, Szilágyi Zsófia és Tóth Krisztina álltak, de példát láthattunk arra is, hogy milyen szórakoztató tud lenni egy szaktanulmány felolvasása kávéházi környezetben.

A belvárosi Bakelitet megtöltő közönség kezdésként Shakespeare három szonettjét hallgathatta meg Csikos Sándor, a Csokonai Színház színművészének előadásában. Ezután Aczél Géza, az Alföld főszerkesztője mondta el bevezető gondolatait, melyekben megemlékezett többek között Shakespeare 450., illetve Tóth Endre költő, a folyóirat korábbi munkatársa születésének 100. évfordulójáról. A megidézettek között szerepelt az év elején tragikus hirtelenséggel elhunyt Borbély Szilárd is, aki november elsején töltötte volna be 51. életévét. Aczél ezek után röviden felidézte az Alföld-díj történetét, megemlítve, hogy a folyóirat 1978 óta minden évben emlékplakettel és anyagi juttatással honorálja a rendszeresen és magas színvonalon publikáló szerzőit. A szerkesztőség döntése alapján 2014-ben Balázs Imre József, Szilágyi Zsófia és Tóth Krisztina vehette át a patinás díjat, őket a főszerkesztő egyesével szólította ki, majd az esten közreműködő színészek olvasták fel egy-egy alkotásuk részletét.

Csikos

Balázs Imre József „az erdélyi irodalomban végzett tudományos munkásságáért (…), avantgárd kutatásaiért, az ezek nyomán kialakult egyéni hangú költészetéért, valamint jelentős irodalomszervezői és szerkesztői munkásságáért” érdemelte ki az elismerést. Az egyik korai – az Alföldben megjelent – tanulmányának felolvasása némi derültséget váltott ki a nagyérdeműből, amint az idegen szavak és kacifántos mondatok sűrűjében Szalma Tamás színművész próbált utat vágni.

Szilágyi Zsófia „a klasszikus-kortárs dichotómia hagyományos értékhierarchiájának lebontására tett korszerű irodalomtörténeti törekvéseiért (…), értékes műelemzéseiért, a kortárs Móricz-recepció eredményei felől, a modernitás tapasztalataival megírt, a teljes írói életművet feltáró Móricz-monográfiájáért” kapta meg a díjat, melynek átadását szintén egyik – némileg talán olvasóbarátabb − szakszövegének felolvasása követte.

Tóth Krisztina pedig a főszerkesztői laudáció szerint „az archaikus szövegemlékek, a jelteremtés problematikája, a modern francia költészet és az intertextualitás inspirációja mentén kialakított magas színvonalú, egy sajátos képszerű versnyelvet megteremtő költészetéért” vehette át az emlékplakettet.

szerkesztők

A díjátadó után Szirák Péter vezetett rövid beszélgetést a három érintettel. A folyóirat szerkesztője elsőként Tóth Krisztinát kérdezte a képzőművészet és az irodalom viszonyáról, valamint a hazai és a külföldi olvasótábora közötti különbségekről. A költőnő válaszában kitért arra, hogy hasonlóságot lát a szövegépítkezés és – az általa szintén gyakorolt – ólomüveg-készítés között, valamint megemlítette, hogy mindig meglepetéssel tölti el, hogy a művei teljesen eltérő kultúrákban élő emberekre is hatással tudnak lenni. Ezt követően a moderátor a számára legérdekesebb Móricz-szövegekről faggatta Szilágyi Zsófiát, aki – többek között – az Isten háta mögöttet, a Kivilágos kivirradtigot, illetve az Árvácskát emelte ki a terjedelmes életműből. Balázs Imre József az erdélyi, illetve a magyar-román irodalom viszonyáról beszélt, illetve humorizálva elmondta – korábbi kutatási témájához kapcsolódva –, igazi avantgárd gesztusnak tartja, hogy éppen ez a kicsit bonyolult tanulmánya hangzott el az este folyamán.

Beszélgetészáró körkérdésében Szirák arra volt kíváncsi, hogy mi teszi/teheti boldoggá az írót, a költőt, az irodalomtörténészt az irodalomban. Tóth Krisztina válaszában az önazonosságot említette, míg a másik két díjazott számára – jelenleg – az Alföld-díj jelenti a legnagyobb örömöt szakmai életüket tekintve.

Az est zárásaként Csikos Sándor mondta el Borbély Szilárd egyik versét, amely méltó megidézése volt az elhunyt költő emlékének. A hivatalos program véget értével kisebb társaságokban tovább folytatódott a beszélgetés; a félhomályt kísérő halk zenében Debrecen régi irodalmi helyszíne újfent megélénkült egy kicsit az este folyamán.

Alföld-díjasok estje, Debreceni Irodalmi Napok, Debrecen, Bakelit Kávézó, 2014. november 6.

A fotókat a TriLite fotóstúdió készítette.

Pótor Barnabás

szerző: Pótor Barnabás
honlap e-mail
Pótor Barnabás 1992-ben született Nyíregyházán. A Debreceni Egyetem magyar szakos hallgatója, a DETEP résztvevője. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg, a portál gyakornoka volt 2014-ben.

KULTprogramok

<< 2018. máj. >>
hkscpsv
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum