KULTer.hu - ,,A szerelmek egymásra íródnak”
57098
post-template-default,single,single-post,postid-57098,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

,,A szerelmek egymásra íródnak”

Grecsó Krisztián: Megyek utánad

grecso krisztian (1)Grecsó Krisztián a legutóbbi, Megyek utánad című könyvében a korábbiakhoz hasonló módon olyan témához nyúl, amellyel mindenki tud azonosulni, amelyet jobb esetben mindenki ismer, mindenki megtapasztal, ez pedig a szerelem.

A regény a főhős életét, fejlődését különböző szerelmi viszonyok alakulásán keresztül mutatja be. Világos, hogy az identitás alakulásának kérdése már az előző, Mellettem elférsz című könyvében is központi szerepet játszott. A 2011-es kötet esetén ez generációs meghatározottságú, vagyis a főhős személyiségének kialakulásában fontos a család, amely a későbbi identitást is kijelöli. A főszereplő folyamatosan reflektál önmagára, magyarázza, vizsgálja életét és cselekedeteit az őt megelőző generációk tükrében. Ezáltal válik a Mellettem elférsz egy komplex, ezernyi szálat bemutató és összekapcsoló modern családregénnyé. Így akit az előző könyv sokrétűsége és az összetett történetvezetése, többszereplős cselekménye fogott meg leginkább, az akár csalódhat is az új könyvben. Míg a Mellettem elférsz című regényben az idősíkok váltakozása, az egyes családtagok történeteinek egymásra olvasása aktív befogadói figyelmet kíván (olyannyira, hogy a szerző még egy fiktív családfával is segíti az olvasót), addig a Megyek utánad szerkezete jóval sematikusabb. Ezt támasztja alá a többé-kevésbé lineáris történetmesélés, az „egy főszereplős” cselekmény és az egyes szám harmadik személyű narráció. Ez utóbbi érdekessége, hogy olykor első személyűre vált, és ekkor érzékelhető leginkább, hogy a narrátor nem más, mint a már felnőtt főhős, Daru: „de Daru ezt még nem tudja, nem tudom, milyen benne lenni egy másik emberen belül” (50.).

grecso-megyek-utanad

Daru fejlődését az író hét lánnyal való viszonyában mutatja be. A lányok (Lili, Eszter, Petra, Sára, Adél, Gréta, Juli) hét különböző életszakaszhoz és az esetek többségében különböző topográfiai térhez köthetőek, ugyanakkor közös összekapcsoló elem az iskola intézménye. Nem meglepő tehát, hogy a történet az emberi fejlődés, illetve az identitás kialakulásának több szálon futó rendszeréből kiragadja a szerelmet, kevésbé épít olyan fontos kapcsolatrendszerekre, mint a család vagy a barátság. Ennek ellenére a regény nem válik monotonná: Grecsó bravúrosan bontakoztatja ki a szerelem többféle elbeszélhetőségét, hiszen a szerelem, illetve a kapcsolatok kérdéskörét a legelejétől, a legelső szikra fellobbanásától vizsgálja.

A könyv első részében Daru még óvodás, aki először ismeri fel önmagában a féltékenységet, a vágyat, hogy egy lány őt válassza ki egy játékban a másik fiú helyett. Majd kiskamaszként tapasztalja meg a lányoknak való megfelelés kényszeréből adódó szorongást, azt, hogy valamit nem kizárólagosan magunkért teszünk, hanem azért, hogy a másik észrevegyen, felfigyeljen ránk. Később, ahogyan a fiatal fiú kamasszá válik, az érzelmi kör kibővül a szexuális vággyal. Egyetemista korában átéli, milyen egy eljegyzett lány szeretőjének lenni, az érzést „hogy más is kedvét töltheti a lányon […], hogy vele ettől kezdve viszont nem mozdul az élet” (202.). Az utolsó részben pedig egy házasság megbomlásába láthatunk bele, ami „úgy kopik, ahogy a cseppkő hízik. Szem nem láthatja, lélek nem gyanakodhat miatta. Ettől olyan biztos az enyészet.” (228.). A zárlattól függetlenül azonban a könyv végső kicsengése mégis pozitív, hiszen a barátsággá szelídült házastársi viszony után Daru újra megtapasztalja a szerelmet.

Főhősünk tehát a kapcsolatai által fejlődik és válik önálló személyiséggé. A különböző lányok és a velük való viszony nem közvetlenül határozza meg a későbbi identitást, hanem egymásra rakódva, közvetetten éreztetik hatásukat, mintegy beleivódnak Daru jellemébe. Ezt az alakulástörténetet az író a könyv záró szólamában meg is magyarázza: „Nem akarja Lilit, Esztert, Petrát, Sárát, Grétát. Ne jöjjenek. Nem kell sajnálni, hogy nincsenek. Meg kell a veszteségüktől szabadulni. Különben nem tud örülni neki, hogy voltak. […] isten veletek régi barátok, régi gangok, szervusztok, szerelmek, szeretők […] Ti vagytok Daru. És én. Daru én vagyok. És végre megint szeretni foglak titeket […] mert ez a sok egykoron volt szerelem mind az enyém. Ebből vagyok.” (303.) Ugyanakkor az erőteljes szerelmi tematika mellett az író más tárgyköröket is érint, melyeket általában egy-egy szereplő személyes tragédiáján keresztül mutat be. Gondolok itt az édesapa alkoholizmusára, melyet például a Juli van fejezeten belül, a „mosógép epizódban” ábrázol nagyon érzékletesen az író: „Dühös volt, megpróbált felállni, újra fel akarta venni a mosógépet, kiabált […] Megint elesett (az apa) […] Ölben vitte be, mint a menyasszonyt szokás. Nem volt a testén hús” (270.).

Grecsó Krisztián

Másrészről Eszter személyisége és tragédiája az, amely több szempontból is a könyv egyik érdekes részét képezi. Egyrészről azért, mivel halála kihat a főhős életére, így erőteljesen befolyásolja Daru későbbi kapcsolatait. Másrészről azért, mert az író Eszter karakterét úgy építi fel, hogy eleve sejteti a drámai végkifejletet. Az Eszter jön fejezet legelején kiderül, hogy a kamaszlány szüleinek háza a régi temetőre épült, s már ezzel a kissé erőltetett momentummal megteremtődik a kapcsolat a halál és Eszter karaktere között. Így az elmúláshoz való szoros kötődés a fejezet egészében a lány jellemének fontos mozgatórugója, amely fokozatosan bontakozik ki, kezdve az életet értelmetlennek tartó gondolattal, az élvezetek hajszolásán át, egészen az öngyilkosságig.

Megyek utánad szövegszerű kapcsolatban áll a Mellettem elférsz kötettel, hiszen itt is megjelenik Domos tata alakja, és általa elevenedik fel az a generációs meghatározottság, ami az előző mű központi témáját alkotta. Mint azt megtudjuk, Gréta nagyapja, Barna Pista megmentette Domokos tata életét, és így fonódik erőteljesen össze a nagyapák közötti kimondatlan szerződés által a múlt a jelennel. Ezen kívül Juszti mama alakja is többször megidéződik, mind az Eszter jön, mind pedig a Gréta jön fejezetekben.

Tehát látható, hogy a szerelem tematikája mellett másról is szól a regény, ugyanakkor mégis a kapcsolatok kérdésköre az, amely központi szerepet játszik a műben. Ezért is gondolhatnánk, hogy a történet egyfelől túl érzelgős, másfelől már nem lehet sok újdonságot mondani az olvasóknak. Ezzel szemben mégis az lehet a benyomásunk, hogy a szerelem fejlődésének, az egy-egy életkorhoz kapcsolódó szerelmi viszony eseményeinek az elbeszélése nem válik unalmassá. Ennek az oka talán az, hogy Daru alakjában Grecsó egy nagyon szerethető karaktert alkotott meg, aki őszinteségével, gyerekkori naivságával és felnőttkori drámáival emlékeztethet önmagunkra. Így, ahogyan a fülszövegben is olvashatjuk, olvasás közben akarva-akaratlanul mi is saját elfeledett szerelmeinkre gondolunk, amelyek észrevétlenül  meghatározták minden későbbi lépésünket. Hiszen ezek által is lettünk önmagunk, még ha sokszor nehéz is beismerni. Így visszük a szerelmeinket önmagunkkal, ahogy ők is visznek minket tovább.

Grecsó Krisztián: Megyek utánad, Magvető Kiadó, Budapest, 2014.

A fotókat Áfra János készítette.

Kósa Erzsébet

szerző: Kósa Erzsébet
honlap e-mail
Kósa Erzsébet 1989-ben született Budapesten, jelenleg Debrecenben él. A Debreceni Egyetem magyar diszciplináris mesterszakos hallgatója, a Flexible Juice zenekar basszusgitárosa. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg.

KULTprogramok

<< 2019. máj. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum