KULTer.hu - Működés – izgalom – delej
57831
post-template-default,single,single-post,postid-57831,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Működés – izgalom – delej

Lapis József Líra 2.0 című kötetének bemutatója

IMAG0205Egy humoros, kellemes atmoszférájú, kellőképpen izgalmas és fontos kérdéseket felvető beszélgetésnek lehetett részese, aki ellátogatott Lapis József második, Líra 2.0 – Közelítések a kortárs magyar költészethez című kötetének bemutatójára, a DE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének könyvtárába. A szerzővel egykori témavezetője, Szirák Péter beszélgetett.

A nagyszámú érdeklődő (épp, hogy elfértünk az intézeti könyvtárban) üdvözlése után Szirák Péter kiemelte, hogy Lapis József kritikusként már évek óta mérvadó a szakmájában, több jelentős kritika és tanulmány köthető a nevéhez. A Líra 2.0 anyagát is korábban megjelent írások teszik ki elsősorban, természetesen a kötet koncepciójának megfelelően, koherens formában. Szirák elsőként arra kérdezett rá, mi motiválta a szerzőt, hogy a kortárs lírával foglalkozzon. Lapis mind személyes, mind szakmai magyarázattal szolgált: hozzá mindig is a költészet állt közelebb alkatilag, a versek „sokkal jobban megváltoztatják a napjaimat”, mondta. Egyúttal kortárs lírakritikusi és irodalomtörténészi érdeklődését is kiemelte, de ezekről úgy nyilatkozott, hogy nehéz is különválasztani őket az eltárgyiasító nézőpont miatt. Megemlítette, hogy a Borbély Szilárd költészetével – elsőként az Ami helyet és a Berlin & Hamlet köteteivel – való találkozása volt az a meghatározó élmény, amely után érdeklődni kezdett a kortárs költészet iránt, s az Alföld hasábjain publikált, Halotti pompáról írt kritikája óta törekszik arra, hogy tudományos diskurzus tárgyává is tegye azt: a kötetet is a benne kimutatható hagyományok kontextusában elemezte.

Szirák Péter második kérdését három olyan szóval vezette be, amely a Líra 2.0-ban is rendre ismétlődik: a működés, az izgalom és a delej – utóbbiról kiderült, mindkettejük egyik kedvenc szava. A kérdése arra vonatkozott, hogy Lapis milyen vonatkozásban érzi izgalmasnak a kortárs lírát. A szerző válaszában azt fejtegette, hogy meglátása szerint a mai költészet esztétikai tendenciái felváltják a klasszikus értelemben vett „szépet”. Ez elsősorban a mondatszerkesztéssel, a szavak szintaktikai sorrendjével való játék révén történik meg, amely forrása lehet különböző befogadói élményeknek, a „nyelvi delej”-nek, ahogyan a kifejezés kiemelt helyet kapott a kötet fülszövegében is. Ehhez példaként Térey János játékos, több műfajt is mozgásba hozó szövegeit hozta fel példának, mint amelyek képesek előállítani ezt a befogadási eseményt. E téma tovább árnyalása érdekében Szirák következő kérdésében arról faggatta Lapist, hogy meglátása szerint hogyan érvényesül a mai költészetben a gondolkodás, pontosabban hogyan kapcsolódik össze az érzékiség az értelemmel.

IMAG0173

A szerző amellett érvelt, hogy tágítani kell a gondolkodás, az értelem fogalmi hatókörét, hiszen a líra egyáltalán nem írható le logikai sémák szerint. Ugyanis a gondolatiság inkább maguknak az egyes lírai alkotásoknak a kontextusát adhatja, hiszen a magánéleti történések, melyeket mélyen átél az ember, gondolkodásra és megértésre sarkallják. Ehhez példaként szintén Borbély Szilárdot hozta fel, akinek az alkotásai egyrészről az önmegértés vágyáról tesznek tanúbizonyságot, másrészről pedig társadalomtörténeti eseményekre is rákérdeznek.

Szirák Péter ezt követően a kötet felépítésével kapcsolatban azt firtatta, hogy vajon azokat a szerzőket érzi-e Lapis a legfontosabbaknak, akiket a műveik elemzése által részletesebben is górcső alá vett. Mint megtudtuk, elsősorban problémakörök szerint válogatta össze a különböző alkotókat és műveiket, hogy egy-egy adott költészeten keresztül világítson meg különféle területeket. Nem érvényesített fontossági sorrendet, sőt, ahogy kifejtette, hosszabb azoknak a fontos költőknek a listája, akik nem kerültek előtérbe a könyvben. Szirák ehhez kapcsolódóan a könyvben alkalmazott módszertanról kérdezte Lapist, arról, hogy hogyan járt el a korpusz összeállítása, illetve az egyes művek elemzése során. Ő a reakciójában azt emelte ki, amire Szirák is utalt a beszélgetés kezdetén, hogy a Líra 2.0 anyagát korábbi publikációkból állította össze, melyek többsége eredetileg kritikának készült – ezek kritikai éléből húzott sokat, egyúttal tovább árnyalta azokat az érveket, melyekkel az írások szervesebben illeszkedhetnek a könyv tematikájához. Mindez azzal is együtt járt, hogy a különböző alkotások kapcsán tett, nem igazolható kijelentéseit is likvidálnia kellett belőlük.

IMAG0179

Ez után a beszélgetés moderátora a kötet két nagyobb, a gyermekversekkel és a közéleti költészettel foglalkozó fejezetre tért rá, és az merült fel, hogy e műfajokhoz sorolható szövegek nem tekinthetőek-e egyfajta társadalmi funkciókeresésnek. Lapis József szerint, ha teret is engednénk ilyen értelmezésnek, a közönségüket szét kell választani, illetve érdemes mérlegre tenni e két műfaj irodalmi „belterjből” való kitörési lehetőségeit is. Példaként a közéleti költészetet hozta fel, mely alkotások közül egy-egy elhangzik nagyobb tüntetéseken is. Valamint a műfaji hagyományok vizsgálata révén is érdemes lenne ehhez a kérdéshez megfelelő választ keresni, ugyanis a gyermeklíra és a közéleti költészet más-más hagyományokból táplálkoznak.

Végül Szirák a kötet címét vette szemügyre, amely a web 2.0 mediális terét idézi meg, ezen keresztül pedig óhatatlanul a költészet online nyilvánosságon belül elfoglalt helyét jelöli ki. Vajon jelentheti-e a könyv címe azt, hogy az internet mediális terében megváltozott a költészet? Lapis visszakozott válaszában: amit a cím sugall, azt nem jelentheti, hiszen nem beszélhetünk arról, hogy az internet elterjedése radikális hatást gyakorolt volna a költészetre, felforgatva annak hagyományrendszerét. Mindössze az olvasók kerültek hangsúlyosabb szerepbe, mert a web 2.0 kínálta lehetőségek, mint a kommentelés vagy a fórumozás, szélesebb terepet kínálnak a befogadói reflexiók számára. Azt is hozzátette, hogy többnyire nem szolgálnak komolyabb tanulsággal az efféle vélemények, kommentek olvasása, mert azok a kultúráról többet mondanak el, mint magáról a véleményezett szövegről.

IMAG0208

Szirák a beszélgetést azzal zárta le, hogy meglátása szerint a kötet olvasója az értékes írásokon kívül azt is látni fogja, hogy a szerző örömét lelte a könyv megírásában, illetve a témával való „szöszölésben”, amely pedig Borbély Szilárd egyik kedvenc szava volt. Ez azért is lehet fontos, mert, mint mondta, a folyamatos szöszölés, illetve a vele járó töprengés az, ami az embert leginkább jellemzi, és ez a kötet szerzőjét illetően sincs másképp.

Lapis József Líra 2.0 – Közelítések a kortárs magyar költészethez című tanulmánykötetének bemutatója, Debreceni Egyetem, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézeti Könyvtár, 2014. december 9.

Baranyi Gergely

szerző: Baranyi Gergely
honlap e-mail
Baranyi Gergely 1989-ben született Keszthelyen, jelenleg Debrecenben él. Az Új Hormon csoport és a LÉK Irodalmi Kör tagja. Jelenleg a Debreceni Egyetem magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója. 2010 óta publikál, első szövegei a Várad, a Műút és a Szkholion hasábjain jelentek meg. 2014-ben a portál gyakornoka volt.