KULTer.hu - 2014 KULTdalai (TOP 10)
58439
post-template-default,single,single-post,postid-58439,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

2014 KULTdalai (TOP 10)

Az év legjobb magyar slágerei, amiket még most is dúdolunk

A 2013-as év sem volt gyenge zeneileg, de elmondhatjuk, hogy a tavalyi esztendő még eseménydúsabbra sikeredett: sok jelentős albummal, és még több fontos, ütős és élvezetes dallal. Ezen felbátorodva a TOP 10 helyett lássuk a TOP 10+1 legmeghatározóbbat 2014-ből.

A 2014-es év legnagyobb nyertese egyértelműen a Halott Pénz zenekar. Feljebb léptek egy szinttel, ezzel országosan is ismertté váltak. Ennek megfelelően két dallal is szerepelnek a listán. Örömteli, hogy előkelő helyen zárhatott egy abszolút meglepetés is, amely nem csak az egyik legjobb, de egyben a legkülönlegesebb dal. A Quimby ezúttal más lovát üli meg, de úgy, ahogy csak ők tudják, ezen kívül szerepet kapnak a listán műfajuk nagy öregjei, továbbá egy fekete bárány is. Sűrű év volt tehát a 2014-es, soha rosszabbat nem kívánunk magunknak. Lássuk a legjobbakat.

 (+1) Jóvilágvan feat Gombaszög – Melyiké vagy?

Bár a tavalyi évet összegző listáról van szó, rendhagyó módon máris a jövőbe nézek, és ráadásként ajánlok egy olyan zenekart, amelyre feltehetően a következő évek rangsorainak szereplőjeként számíthatunk. A Jóvilágvan egy pörgős, kreatív csapat, dalaira az élénk, rockosabb zenei alap és a különleges szövegek jellemzőek. Ami még egy lapáttal rátesz minderre, az az énekes, Bokor Réka nagyon szép hangja. A Jóvilágvan dalai tele vannak élettel, és az élet élvezetével. Most ízelítőnek a Melyiké vagy? című számot ajánlom, mely a keresésről, annak izgalmasságáról, szépségeiről szól. De valószínűleg minden hallgatásra másról és máshogy hat. A Jóvilágvan tipikusan az a zenekar, amelyet nem elég csak hallgatni, érdemes ellátogatni a koncertjeikre is, mert azokon többet, mást adnak.

 10. Animal Cannibals – Minden változik

A régi nagy öregek sem szunnyadnak, és éppen azzal hívják fel magukra a figyelmet, hogy rámutatnak a különbségekre és értékelik: mi volt egykor és mi van most. De elmondják a véleményüket arról is, hogy a változás jó-e vagy sem. Az Animal Cannibals is ilyen. Nemrég új lemezük jelent meg, melynek egyik legjobb dala a Minden változik. A QR kódról általánosságban elmondható, hogy élvezhető, de többet nem ad annál, mint amit Qkától és Ricsipítől megszokhattunk az utóbbi 26 évben. Ez a szám azonban nincs elviccelve, és ez tetszik benne a legjobban. Egyfajta ars poetica, melyben arról vallanak a srácok, hogy mi a fontos, mi a legfontosabb számukra. Hogy hogyan változott meg körülöttük a világ, ők pedig miképp maradtak mégis ugyanazok. Nosztalgiájuk nagyon izgalmas, elgondolkodtató és emlékébresztő, következtetésük pedig méltó egy rapperhez: „Minden változik, a lényeg nem. Ez a jó az elmúló években. Nekem örökké rap csorog a véremben.” Egy biztos, minden változik, de Qka és Ricsipí nem, ők még mindig a régiek. Zenéjüket pedig jó hallgatni.

9. Kelemen Kabátban feat. Eckü – Maradjatok gyerekek

Itt is van az a bizonyos fekete bárány. Mert ki hitte volna, hogy a Kelemen Kabátban Ecküvel közös Maradjatok gyerekek című száma lesz a nyár slágere? Minden bizonnyal az lett, és rendesen túl is teljesítette a tervet, hiszen még télen is dúdoltuk. Olyan örökbecsű sorokkal örvendeztetett meg minket, mint a „Dunakanyarban a keszegemet hajtom”; a „Hupákolunk, pancsolgatunk, csárázunk a parton, mármáládés palacsintát nyel most be az arcom”. Vagy éppen a következő, egészen elképesztő mondatok: „Itt a vakáció, mindenki vidám, mennyit paráztál tőle azt meglett simán. Lazulj be most cuclifej és engedd el, itt az idő, békélj meg az élettel.” Van itt minden, de főleg humor és vagányság. Illik a nyárhoz, és elsőre bármennyire furán is hangozhat, hazudnánk, ha azt mondanánk, nem ragadt meg a fülünkben. Szóval, amíg csillog a szemetek…

8. Majka és Curtis – Csak te létezel

Az őszintét megvallva, nem gondoltam volna, hogy Majka szerepelni fog ezen a listán. De a Bennem csak te létezel több mint egy átlagos rapszám. Az jellemzi talán a legjobban, hogy kiszámíthatatlan, és minden egyes pillanatban képes meglepetést okozni hallgatójának. Nem a szokásos felosztást és szerkezetet kapjunk. Hatásos az előadásmód, melyben a rapstílusjegyek dominálnak, de mégsem csak a saját műfajára jellemző eszközöket és ötleteket használja. Majkáék egyre többször bizonyítják be mindenkinek, hogy nem csak a „milyen fasza gyerekek vagyunk” témáról lehet rappelni, és egyre inkább feszegetik azokat a határokat, amik ezt a műfajt gúzsba kötik. Milyen jól teszik, hogy ezen az úton járnak.

7. Quimby – Hasta La Ganxsta

Húszéves a Ganxsta Zolee és a Kartel. Ezen alkalomról csakúgy, mint számos más zenekar, a Quimby is megemlékezik. Ők azonban nem egy szimpla feldolgozással teszik ezt, hanem egy saját dallal, melyben főképpen Ganxstáék legikonikusabb számaira és azok legerősebb mondataira építenek. Nem olyan dal ez, melyet képesek vagyunk akár százszor is meghallgatni egymás után, sokkal inkább olyan, amelyiket meghallgatva és kiváló klipjét megnézve – ha csak öt percre is, de – tátva marad a szánk. Kiss Tibiék ötvöztek mindent, amit lehetett: rap, vadnyugat, trágárság, és némi abszurd költőiség. Klip nélkül talán nem működik annyira a Hasta La Ganxsta, de együtt a kettő tökéletes kompozíciót alkot. Történettel, humorral, iróniával. Livius pedig mint mindig, most is parádés.

6. Halott Pénz – Nem érinthet meg

Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy 2014 a Halott Pénz éve volt. Bár legutóbbi lemezük 2013-as, tavaly jöttek elő olyan számokkal, melyek valódi népszerűséget és az egész országra kiterjedő ismeretséget hoztak nekik. Ezt elérni elsősorban egy ütős, az elmúlt szerelmet sirató számmal lehet, tudták ezt a srácok is. A Nem érinthet meg abban nagyszerű, hogy nem a sorsot, az életet vagy a másik felet okolja, hanem vall saját felelősségről, hibákról, ballépésekről. Teszi mindezt kitűnő szövegi megformáltsággal és érzékeny zeneiséggel. A hangulat borongós, mégsem kizárólagosan depresszív. A felismerés nem teljesen tragikus, és ez annak köszönhető, hogy a tanulság levonása is sorra kerül, ez pedig már a továbblépés felé közelít. Ebben ad mást ez a dal, mint a többi hasonszőrű társa.

5. Intim Torna Illegál – Hiába nézel a szemembe

Mindenkinek igaza van címmel új albummal örvendeztetett meg minket az Intim Torna Illegál 2014-ben. A lemez élvezetes és nem tér el a korábbi évek irányától. Legkiemelkedőbb alkotása a Hiába nézel a szemembe című, tipikusnak mondható ITI-dal. Nem hagy unatkozni, valódi rock módjára őszintén szól a felejtésről és a felejtést segítő szerekről. Ahogyan azonban már azt megszokhattuk, az ITI rockja az átlagostól mindig többet és mást ad, így ennek a számnak is különleges nyelvi világa lett. Van benne dac és csalódottság, de legfőképpen erő és karakter. A zenekar továbbá újra bebizonyítja, hogy hamisíthatatlan gitárszólókban ők a legjobbak közt vannak a mai magyar zenei mezőnyben.

4. Halott pénz – Valami van a levegőben

Megint Halott Pénz. Valami van a levegőben, azaz egy igazi bulisláger. Alapozáshoz, összejövetelekhez, vagy éppen már a kóvályogva hazainduláshoz és a levezetéshez. Abban is biztos vagyok, hogy az éjszakai élet egyik szállóigéje lett a „Na még mit nem” azok körében, akik nem élték ki magukat hajnali kettőig, háromig, de még négyig sem. Akiknek soha, semmiből nem elég. Ez a szám komplett, laza és stílusos, nagyon jól kiegészíti egymást, hogy egy szokatlan, de hatásos énekhang találkozik egy magabiztos, mindig magas színvonalat megütő szövegládával. Ráadásul tele van olyan mondatokkal, amikre csak csettinteni lehet: „A külső belső nélkül nem sok, smárolni lehet, de az nem csók. Szeresd, azt, aki valamivel megfog, a szexben az ölelés a legjobb.” Marsalkó Dávidék egyre inkább eltalálják, milyen irányba kell menniük.

3. VAN – Ez van

Az év meglepetése, az év legkellemesebb meglepetése. Több szempontból is értetlenül állhatunk előtte, mert egy nagyon jó magyar film remek betétdaláról van szó. Ritkaság az ilyen. Egy szám, aminek előadóit eddig nem ismerhettük, és amit minimális pénzből hívtak életre. A VAN és annak zenéi, ez esetben az Ez van az élő bizonyítékok arra, hogy nem minden a pénz és a profi háttércsapat körül mozog. Sokszor elég a nyers tehetség, a rendhagyó ötletek és az eredetiség. Az Ez van egy ilyen szám. Pont olyan, mint az a világ, amelyről szól: játékos, ötletes, bizonytalan, esetlen és kicsit esetleges. De mindennek ellenére vagy mindezzel együtt telis tele van élettel. Szerethető, mert olyan mint az élet, olyan, mint az életünk, és még valami: Cseh Tamás óta nem hallottunk ilyen élvezhető füttydallamot.

2. Odett – Éjszaka

Odett kezet nyújt és azt kéri, tedd le a fegyvert. Hogy élvezd a jót, de még a nehézséget is. Azt kéri, lazíts és nyugodj meg, élvezd ki azt, amit a zene képes nyújtani számodra. De tulajdonképpen kérnie sem kell. Megy ez magunktól is, és bár a legtöbb dal célja hasonló, neki sikerül elérnie mindezt. Karakteres és gyengéd, érzéki és magával ragadó egyszerre. Az Éjszaka azért mesteri, mert összhang van a zenei alap, a szöveg, az előadásmód és az énekhang között. Az a természetesség, amivel ezek a különálló tényezők egymásba forrnak, és tökéletes harmóniát eredményeznek. Odetthez pedig különösen illik ez a szerep, az egész személyiségében és a hangszínében is van valami paradox, valami markáns gyöngédség, mellyel úgy képes elvarázsolni, hogy közben nem kalandozunk el: csakis rá és mondandójára figyelünk. Arra a mondandóra, aminek nagyszerű szövegét Tariska Szabolcs írta, így újabb remekművet jegyezhetünk fel a neve mellé. Az Éjszakához érdemes újból és újból visszatérni, mert mindig mást fog mondani számunkra.

1. Red Bull Pilvaker – Szeptember végén

Sok szó van mostanában arról, hogy reneszánszát éli a magyar rap, és arról, hogy olyan rétegeket is megmozgat, akik eddig nem voltak oda a ropogó rímekért. Az előadók újabb és újabb, jobbnál jobb ötletekkel és kezdeményezésekkel lepnek meg minket. A Pilvakeresek (ebben az esetben Halott Pénz, Fluor és Deego) ezúttal a magyar irodalom egyik legszebb versét dolgozták át és aktualizálták, bravúros módon. A Szeptember végén legnagyobb erősségét az a titokzatosság adja, amely nem hagyja nyugodni a hallgatót. Melynek a végső kicsengése az a mindent felülíró és megkérdőjelező mondat, ami szerint a gondtalanság ideális állapota csak szerepjáték és illúzió. A dal nem marad teljesen hűtlen inspiráló forrásától abban az értelemben sem, hogy sorai csak úgy hemzsegnek a költőiségtől. Elég csak a következő szakaszt megemlíteni: „Elhull a virág, már fakóbb színekben fárad a szmogtól a szépia város. Utcai dráma a napos ligetben, plakátként tépi a szél le a májust. Futnék veled az utolsó buszra a csuklóba bújnánk a magány elől, míg az idő, mint villám, arcba vakuzna: apró intelem a halál felől. Megszerettük, hogy nincs szabadság, duplára zárjuk a képzeletet, eltemetjük, de visszacsalnánk a »nem tudni, hova visz« péntekeket.” Tovább dicsérni azt hiszem nem is szükséges ezt a számot, minden eleme és része azt bizonyítja, hogy megérdemli az év dala címet.

Barna Péter

szerző: Barna Péter
honlap e-mail
Barna Péter 1988-ban született, szerkesztő, újságíró, kritikus, blogger. Sárospatakon nőtt fel, a Debreceni Egyetem diszciplináris mesterképzésének magyar nyelv és irodalom szakán végzett, jelenleg Budapesten él. Újságírói pályafutását 2008-ban kezdte, azóta rendszeresen publikál különböző nyomtatott és internetes újságokba, folyóiratokba. Tagja volt az Alföld Stúdiónak, a KULTer.hu alapítója, 2012 végéig főszerkesztő-helyettese, a Szkholion egykori szerkesztője. Jelenleg kommunikációs területen dolgozik.

KULTprogramok

<< 2018. jan. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum