KULTer.hu - „Átmenetinek fogtam fel a megszorítást”
59318
post-template-default,single,single-post,postid-59318,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Átmenetinek fogtam fel a megszorítást”

Interjú Kukla Krisztiánnal

Kukla Krisztián (Fotó: Nagy Gábor / Modem)Egy éves huzavona után februárban bezárt a MODEM, a debreceniek kedvenc kulturális központja. 2006-os megnyitása óta nemcsak országos, de európai szinten is kiemelkedő tárlatok, rendezvények színhelye volt az impozáns épület, a városvezetés döntése alapján azonban gazdasági okokból a korábbi vezetőség szerepét a Déri Múzeum veszi át.

A MODEM kiállítótermei most történetükben először üresen állnak. Az igazgatóként eltöltött évekről, átalakulásról, jövőbeli tervekről Kukla Krisztiánt, az intézmény egykori vezetőjét kérdeztük.

KULTer.hu: Három évig volt a MODEM igazgatója. Mi volt az ön számára legmeghatározóbb esemény az intézmény történetében?

Az egész vált visszatekintve meghatározó, nagy élménnyé, az a harminckét kiállítás, ami ebben az időszakban a MODEM falai között megszületett, az érzés, hogy ezeket kivétel nélkül szívesen jártam végig akár hónapok múltán sokadszorra is, a programkínálatunk dinamikája, a végére már nagyon összetartóvá vált munkatársi gárda, valamint a szakmai és közönségérdeklődés, amely a tevékenységünket kísérte.

IMG_1958

KULTer.hu: A MODEM-ben több nagy név megfordult kiállítóként, vagy meghívott tárlatvezetőként. Kik vonzották a legtöbb látogatót?

A nemzetközi kiállítások, mint az Alkony című figuratív festészeti válogatás, a kortárs kínai képzőművészetet bemutató Új spektákulum, vagy a nemrég bezárt Erwin Olaftárlat nagy érdeklődést generáltak, a tematikus kiállításaink közül pedig az Irokéz Gyűjteményt bemutató anyag és a Halálos természet című válogatás emelkedett ki. Nagyon örültem, amikor a legendás René Block iderepült Dániából, hogy megnyissa a Tót Endre-kiállításunkat. A kertben éppen egy graffitiestet és hip-hop partit tartottunk, miközben Tót Endre felosont, s telerajzolta a liftet és a mosdókat. Magam is meglepődtem ekkor, hogy a MODEM-ben mint generációk találkozóhelyében mekkora potenciál van. Fontos volt számunkra az is, hogy a klasszikus modernséget bemutassuk: Kondor Béla és Ország Lili tárlata hiánypótló volt ebből a szempontból. Emlékezetes kiállítás-megnyitó szöveget írt Kondor Bélához Borbély Szilárd, az Alföld című tárlatunkhoz Darvasi László, illetve Birkás Ákos tárlatához Nádasdy Ádám. A tárlatvezetések élményeiből pusztán szemezgetve: Alföldi Róbert – bizonyos szempontból szerencsétlen időzítésű – tárlatvezetésére percek alatt elfogytak a jegyek, de különleges élmény volt hallgatni Presser Gábort, Winkler Nórát, Badár Sándort vagy éppen a Kína-szakértő Salát Gergelyt. Pálfi Györgyöt a Still című nemzetközi fotókiállításunkon, vagy éppen nemrégiben Oltai Katát a Körhintán. De mindezeken túl is hosszan sorolhatnám még az itt megfordultak illusztris listáját.

Kukla Krisztián és Tót Endre (Fotó: Nagy Gábor / Modem)

KULTer.hu: A vidéki közönség számára először szokatlan lehetett az a művészeti felfogás, amit ez az intézmény képviselt. Volt olyan tárlat, amit érezhetően nehezebben fogadott el a debreceni közönség?

Bizonyos értelemben egyáltalán nem hiszek ebben a főváros-vidék felosztásban, és pláne nem hiszek abban, hogy vidéken minden nehezebb lenne. Bár, ha az elmúlt hónapok fejleményeit számba veszem, akkor ez a kijelentés merő optimizmusnak tűnik. A képzőművészet s különösen a kortárs képzőművészet kulturális státuszát illetően viszont már más a helyzet. Nemrég Lipcsében jártam, az egykori szövőgyár galériáiban, műtermeiben, és szembesültem azzal, hogy ott nem kell tűznyelő show, kommandós bemutató, dumaszínház, állatsimogató stb. ahhoz, hogy a kortárs képzőművészet nagyfokú érdeklődést váltson ki. Ettől itthon még nagyon messze vagyunk, de a szubkultúrák irányába nyitott, jó értelemben vett trendi hely létrehozásán kell fáradoznunk. A kortárs művészeti múzeum ezt jelenti, vagy inkább úgy mondom, hogy jelentené.

KULTer.hu: Az már a tavalyi év elején kiderült, hogy nehéz időszak elé néz a MODEM. Szűkösebb önkormányzati támogatással, kevesebb tárlattal és átszervezésekkel indult 2014. Ekkor már lehetett sejteni, hogy ilyen nagy a baj vagy csak időszaki nehézségnek tűnt?

Nem túlzok, ha azt mondom, hogy bizonyos szempontból az egész 2014-es évet elfelejteném. Bár másrészről sok örömöt is hozott. Minden évünknek volt egy-egy hívószava, amelyet a tárlatok közötti áthallások is erősítettek. Míg a 2012-es évet a táblakép, a festészet és a grafika uralta, a 2013-ast a technikai kép kérdésköre, addig a tavalyi évünk vezérfonala a performativitás volt, múzeumi térre szabott színházi produkciók találkoztak ily módon a stúdiófotográfiával vagy a rajz performativitásával. Remélem tehát, hogy a programon egy picit sem lehetett érezni a drasztikus elvonást, sem a hosszú bizonytalanság, a jövőnélküliség extrém állapotát, amibe kényszerültünk. De a kérdésre válaszolva: átmenetinek fogtam fel a megszorítást, amiből majd kilábalunk. Nem így lett.

KULTer.hu: Voltak olyan kiállítástervek, melyek az átszervezés miatt már nem valósulhattak meg?

Természetesen. Egy efféle intézmény minimum másfél-két évre előre kell, hogy gondolkodjon a programján, ezeket a lebeszélt és tervbe vett kiállításokat szomorúan lemondtam az elmúlt hónapok folyamán.

KULTer.hu: Véleménye szerint milyen hatással lesz a MODEM jövőjére a Déri Múzeumba való „betagozódás”? Meg fogja tudni őrizni azt az arculatot, amit megalakulása óta eltelt nyolc évben megszokott a közönség?

Ez majd nemsokára elválik, s nem elsősorban nekem kell megítélnem, hanem a szakmának és a közönségnek.

IMG_6934

KULTer.hu: Lehet-e már tudni arról valamit, jut-e bármilyen szerep a régi vezetőségnek a MODEM további életében?

Már az összevonás hírének első pillanatában sem létezett ilyesféle forgatókönyv. Nekem nem ajánlottak semmit, és a stáb nagy részének is csak ímmel-ámmal. Vagyis nem az volt a helyzet, hogy mostantól a Déri Múzeum az üzemeltető, de marad a szakmai autonómia. Nincs még új vezetés sem, de nincs immár szakmai gárda. Félő, hogy a féldöntések mentén zajló fúzió után mindent nulláról kell kezdeni.

Kukla Krisztián (Fotó: Besenyődi Anikó / Modem)

KULTer.hu: A hírek szerint a Modem Nonprofit Kft. a Műterem Galériába költözik. Itt várhatóak a jövőben olyan nagyobb szabású hazai és nemzetközi projektek, kulturális események, melyek a korábbi épületben mindennaposak voltak?

A nagyobb szabás ebben az esetben 120 négyzetmétert jelent, de természetesen ez is nagyon izgalmas, kellemes adottságú terep. Nem lehet és nem is akarjuk viszont a MODEM-et arányosan lekicsinyíteni, az átköltözés rövid átmenete után az eddigi tapasztalatainkat, kapcsolatainkat felhasználva elindítjuk az új programunkat.

KULTer.hu: Akkor a továbbiakban is részt fog venni Debrecen kulturális életében?

Az előzőekből kiderül, hogy igen, a mostani szituációban viszont nagyon találó szó ide, hogy lehetséges. Szeretnék továbbra is a képzőművészeti kultúráért dolgozni, és a lokális adottságokra figyelve túllendülni azokon.

Deme Felícia

szerző: Deme Felícia
honlap e-mail
Deme Felícia 1992-ben született Nyíregyházán. A Debreceni Egyetem magyar, finn szakos hallgatója. A Pálffy István Művészettudományi Szakkollégium tagja. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg, 2014-ben a portál gyakornoka volt.

1 archív hozzászólás
  • zszamár - március 1, 2015

    A Gulyás korszakban is történtek izgalmas dolgok, de komoly szakmai reputációt Kukla Krisztián vezetésével szerzett a Modem, s ekkor lett trendi, szexi közösségi tér. De Kukla úr számos hibát elkövetett.
    1. Autonóm, független szakember volt, nem pártkatona, mint intézményvezető kollégái.
    2. Nem írt seggnyaló cikkeket az Önkormányzati Harsonába.
    3. Nem ápolt jó kapcsolatokat Kósáné dáma körével.
    4. Nem segítette elő biz. fontos személyek magán műgyűjteményeinek a gyarapodását.
    5. Többet keresett, mint a története legmélyebb válságát élő Déri Múzeum szakmailag totál inkompetens vezetői.
    Az új polg.mest. első komolyabb hibája, h nem korrigálta a Kósa végnapjaiban hozott eszetlen döntést.