KULTer.hu - Kabai Csaba versei
59359
post-template-default,single,single-post,postid-59359,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Kabai Csaba versei

A sötétségről

Semmibe rajzó por,
egy elsüllyedt tárgy fura téridoma,
egy körkörös járvány titkos tézisei
a holdban és egy vibráló neonfeliratban.

A föld vákuumra függesztett apró odú,
egy érem fehér és fekete oldala.
És mégis, semmi sem olyan sötét,
mint az, ami a szívből ömlik elő,
amikor átadja helyét valami másnak.

Jelenet

Hiába nyitott rá a tudat
rejtett, öntörvényű ösvényeire,
még mindig sötét-piszkos körülötte
a lég: csupa zéró-jel, sehol egy

kurta egyes. Ködszerű zárójel, vagy
lehet, hogy épp egy súlyos parentézis
kőnehéz karjaiban van még? A zölden
sejtett fák himnikus zéró-jelei között

sejtelmesen faggatózik a szél: fogak
között átszívott hűs levegő mentolíze.
A kabátgallér fölhajtva, mintha
egyébként élesen süvítene be alá,

le, egészen a szívcsakráig. Épített
környezet, kóboráram éj, talán
hűvös május, de lehet szeptember
vagy október is, titokzatos.

Ott a kabát, ott az ágy és a sértődött
kérdőjel-figura, és ott az árny, a vetület,
a fényírta, még sötétebb terület
– belépni képtelen oda.

Kabai Csaba

szerző: Kabai Csaba
honlap e-mail
Kabai Csaba 1979-ben született, Ongán nőtt fel, jelenleg Budapesten él. Két gyermek apja. Verseket, prózát, tanulmányokat ír, fordít. Munkáit többek között a 2000, A Vörös Postakocsi, a Csillagszálló, a Forrás, az Irodalmi Jelen, a Hévíz, a Kalligram, a Kortárs, a Literatura, a Műút, a Palócföld, a Tiszatáj és az Új Forrás közölte. Az ÜljLeBélaSzedekLevest Munkacsoport és az Orka Csoport tagja.

KULTprogramok

<< 2019. Sze. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum