KULTer.hu - A kitartás a legfontosabb, a szenvedély motorja
60013
post-template-default,single,single-post,postid-60013,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A kitartás a legfontosabb, a szenvedély motorja

Interjú Bandula Arankával, a Pistolpete bags tervezőjével

Fotó: Fi JuditBandula Arankával Budapesten, a Dessewffy utcai műhelyében találkozunk. A kora este ellenére tele van energiával. Azon kevesek közé tartozik, akik azzal foglalkozhatnak, ami igazán az álmuk. Akik a helyükön vannak az életben.

KULTer.hu: Milyen út vezetett idáig, hogy táskák tervezésével foglalkozhass főállásban?

Pont jókor készül ez az interjú, ugyanis január óta foglalkozok ezzel főállásban. A márkát 2005-ben alapítottuk barátokkal, ők időközben kiszálltak. Ekkoriban még munka mellett készítettem a táskákat. Az ismertséget egy jókor jövő interjú hozta, ami a Nők Lapja Cafén jelent meg. Egy Daniella nevű lány készítette, sosem felejtem el a nevét. A honlap népes olvasótábora rengeteg megrendelést hozott akkor. A legaktívabb éveket 2011-től számítom. A márkám tulajdonképpen hobbiból nőtte ki magát vállalkozássá. Innen a csillagos ég a határ, legalábbis nagyon remélem. Rengeteg tervem van, az eddigiek komolyabbá tétele a cél jelenleg.

KULTer.hu: Hogyan készül egy táskád, milyen folyamatokon megy keresztül?

Szerintem a legnagyobb előnyöm az, hogy vizuális alkat vagyok. A legaktívabb időszakom a reggel, amikor az egyik első dolgom a kávé lefőzése, melynek elfogyasztása alatt rengeteg ötletem támad. Ezeket lerajzolom és magammal viszem a műhelybe. Az alkotás során általában van egy alapötlet, ami mentén elindulok, de az is gyakori, hogy a textil annyira megihlet, hogy meglátom benne a táska formavilágát. Ritka, hogy ezután a kiinduló ötleten változtatok. Miután elkészül a táska, lefotózom a műhelyben, majd feltöltöm a közösségi oldalakra. Korábban csak saját ötletek alapján alkottam, de az imént említett interjút követően elkezdtek megkeresni egyéni megrendelésekkel. Jelenleg párhuzamosan viszem ezt a két vonalat. Igazából azért is kezdtem el tervezni és varrni, mert ha valakinek konkrét elképzelései vannak arról, hogy mit szeretne, gyakran nem talál olyat. Időpontot egyeztetünk, és megbeszéljük a részleteket.

Fi Judit
KULTer.hu:
Miért pont a kiegészítő-tervezés vált a fő profiloddá?

Ez egy hosszabb történet: iskolában sosem tanultam varrni. Másfél évig volt egy mesterem, a család barátja. Ő autodidakta módon tanulta meg a szakmát, majd színházi jelmezek varrásával elég komoly díjakat nyert. A közös munka során ruha vonalon indultunk el, férfiingeket próbáltam készíteni. Rájöttem azonban, hogy a ruhatervezést nem érzem magamhoz közel. A táskák a formaviláguk miatt a szabadságot képviselték számomra. Alkalomszerűen készül néhány sál és egyéb kiegészítő is.

KULTer.hu: Mekkora csapat áll mögötted?

Rengeteget dolgoztam az utóbbi négy évben, amikor is teljesen egyedül végeztem minden feladatot. Öt hónapja van egy asszisztensem, aki a marketingben és a weboldallal kapcsolatos teendőkben segít. A jövőben bővíteni akarom a csapatot, mindenképpen szeretnék egy „jobbkezet”.

KULTer.hu: Beszélhetünk nálad kollekciókról, vagy folyamatosan tervezel újdonságokat?

Folyamatosan tervezek újdonságokat, és vannak kollekciók is. A kollekciókat tekintve négy fő irányvonalban gondolkodok: népművészet, újrahasznosítás, egyedi megrendelések, valamint az afrikai textil alapú holmik. Az egyik barátnőm Afrikában él, jártam arrafelé, nagy hatással volt rám a textilek szín- és formavilága. Egyelőre az üzleti életben szerzett tapasztalatok hiánya miatt nincsenek nagyobb kollekciók, de elképzelhető, hogy a jövőben lesznek.

Bandula Aranka (Fotó: Fi Judit)

KULTer.hu: Az egyik barátnőm mesélte, hogy rendelt tőled „kismamatáskát”, amiben a babának fontos holmik elférnek, és a táska megjelenésében, designjában is láthatjuk, mi célt szolgál. Mesélj további érdekes megrendelésekről!

Gyakran fordulnak hozzám extrém igényekkel a vásárlók. A legabszurdabb dolog, amit kértek tőlem, egy húzós koffer volt, amit végül nem tudtam elkészíteni. Ez egy fröccsöntött műanyag alapú koffer lett volna, lelógó eprekkel. A megrendelők közül általában mindenki az egyéniségének megfelelő dolgot kér, és szimbólumokban gondolkodik. A leginkább visszatérő szimbólumok a vitorlás, a kutya, macska, és a virágos dolgokat is sokan szeretik. Azok a megrendelések a kedvenceim, amikor nagyon konkrét dolgokat kérnek tőlem, ez indítja be leginkább a fantáziámat. Úgy gondolom, hogy a márkám legnagyobb erőssége, hogy minden darab egyedi. Ha a későbbiekben komolyabb „termelésbe” fognék, ezt át szeretném örökíteni, mert hatalmas érték az egyediség a mai „fast fashion” trendek világában. A saját ízlésemet egy teljesen letisztult táska tükrözné, ezt a vonalat is szeretném a jövőben kidomborítani.

KULTer.hu: Melyik ötletedre és megvalósításra vagy a legbüszkébb?

Az újrahasznosított vonal áll hozzám legközelebb. Olyan, mintha megérezném előre a divatot, például amikor megvarrtam az első matyó hímzéses terítő újrahasznosításával készült táskát, akkoriban kezdődött ez a hatalmas „hype” a népi minták körül. Ennek a táskának hatalmas visszhangja lett, és a sajtó is elkezdett jobban odafigyelni a munkáimra. Általában azok az ötleteim szólnak a legnagyobbat, amik váratlanul pattannak ki a fejemből. Ilyen volt a MÁV függöny és a kávés zsák újrahasznosítása is. Akkoriban a Szimpla kertben dolgoztam dekoratőrként és varrónőként, emiatt sok kinccsel leptek meg az emberek. Mire az első kávés zsák táska láttán újabb megrendelések érkeztek, találkoztam egy kávébeszállítóval, aki segített újabb textilekhez jutni. Minden olyan szépen összerendeződött.

KULTer.hu: Honnan jött az újrahasznosítás ötlete?

Úgy kezdődött, hogy szeretek kísérletezni. Apukám autószerelő, legelőször biztonsági övet hasznosítottam újjá egy táska pántjaként. Utána jött a matyó terítő, majd a MÁV függöny. A barátaim is sok érdekességgel ajándékoznak meg. Gyakran újragondolok, más kontextusba helyezek használati tárgyakat.

Fotó: Fi Judit

KULTer.hu: Visszatérve a másik fő stíluselemedhez, a népi mintákhoz, gyakran alkotsz nagymamáink által hímzéssel vagy keresztszemes hímzéssel díszített textíliák felhasználásával.

A családom nagyon erős textil vonalon. A subázás például az anyukám életében erőteljesen jelen volt, a hímzés azonban nem volt jellemző a családban. A hímzésre nagy értékként tekintek, hiszen érezhető benne a ráfordított rengeteg idő. Nagyon tetszenek az ilyen textilek és szőttesek. Jelenleg a Matyodesignnal is együttműködünk a népművészet vonalon belül.

KULTer.hu: Mesélnél erről az együttműködésről?

Ez tulajdonképpen egy klassz találkozás. A cégnél dolgozik Zsuzsa, egy régi megrendelőm, ő hozta össze a szálakat. Abból indult az együttműködés ötlete, hogy szerették volna hagyományos táskákkal bővíteni a kínálatot. A keresztszemes hímzést ők készíttetik el, a fazonban a kezdetekben megállapodtunk, a színek rám vannak bízva.

KULTer.hu: Ha nem táskákat terveznél, akkor mivel foglalkoznál?

Nagyon érdekel a pszichológia, szeretek emberekkel foglalkozni, bár úgy gondolom, hogy a jelenlegi is egy emberközeli szakma.

Fotó: Fi Judit

KULTer.hu: Mennyire szeretnél megfelelni az aktuális trendeknek? Melyik fazon, minta, szín, stílus az, amit a divat aktualitása emelt be az alkotásaid közé?

Ez nagyon érdekes, mert ez pont fordítva van nálam. Nem figyelem tudatosan a divatot, bár érnek hatások. Az év színére azért mindig odafigyelek. Volt olyan, mikor a Gucci is pont liszteszsákot hasznosított újra a legújabb kollekciójában. Vannak ilyen érdekes egybeesések, de nem figyelem őket tudatosan. Szeretek szembemenni a divattal, bár lehet, hogy sikerül párhuzamosan menni vele. Amit kitalálok, abból nem engedek.

KULTer.hu: Jelenleg azzal foglalkozol, amivel a legjobban szeretnél?

Igen, ezt határozottan elmondhatom magamról. Ha változtatnék valamin, az arra irányulna, hogy csakis tervezni szeretnék, és a varrást másra bíznám. Nagyon sok az ötletem, és inkább azokat szeretném megvalósítani.

KULTer.hu: Ki vagy mi a mérce, hogy jó-e egy alkotás? Van, akinek kikéred a véleményét?

Ez érdekes kérdés, nem kérem ki senki véleményét. Kicsit maximalista vagyok, a saját munkámmal nem vagyok mindig 100%-osan elégedett. A mérce talán a vevő. Ha ő elégedett, az a legfontosabb visszajelzés. Az is fontos visszacsatolás, ha a barátaim vagy a régi vásárlók sokáig hordják a táskáimat.

Fotó: Fi Judit

KULTer.hu: Szerinted mi a kreativitás? Kreatív embernek tartod magad?

A kreativitás igazából egy speciális látást jelent, és abban hiszek, hogy ez mindenkiben ott van. Van persze olyan, aki nem használja, nem fedezi ezt fel. A kreativitást sokféleképpen ki lehet élni. Ez tulajdonképpen egy látásmód. Nekem a tervezés olyan, mintha játszanék. Kreatív embernek tartom magam, és ez sokféle helyzetben ki tud jönni, például életszituációkban. A varrás nálam ehhez egy eszköz, de lehet, hogy később másban fog megnyilvánulni a kreativitásom.

KULTer.hu: Mit javasolnál azoknak az embereknek, akik a szenvedélyükből szeretnének vállalkozást alapítani?

A kitartás a leglényegesebb. Nekem alaptőkém nem volt, a kitartásom és a szenvedély motorja működtette a gépezetet. Az intuíció is lényeges: vannak észérvek, és az ember legyen realista, de ha az intuíciónk felé mozdulunk, akkor nagyon boldogok tudunk lenni. Abban hiszek, hogy bármi lehetséges. Amikor éreztem az életem során, hogy lépnem kell egy másik irányba, mindig jött vele a segítség is. A legelején sok lemondással járhat az új út, de ez mindig megtérül.

A fotókat Fi Judit készítette.

Strausz Kinga

szerző: Strausz Kinga
honlap e-mail
Strausz Kinga 1988-ban született Tapolcán. A Debreceni Egyetem Szociális munka szakán és a Pécsi Tudományegyetem Művészetterápia szakán végzett. Leginkább a kortárs művészeti jelenségek és a pszichológia érdeklik.

KULTprogramok

<< 2017. aug. >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum