KULTer.hu - Teremtő hadállások albuma
63173
post-template-default,single,single-post,postid-63173,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Teremtő hadállások albuma

Cs. Tóth János: A történés pillanatában – Burai István művészete

Burai Istvan - Multidezo - 2013Burai István emblematikus alakja a Hajdúság képzőművészeti életének. Annál is inkább, mert Debrecenben született, a nagy generáció tagjaként. Ott él és dolgozik azóta is. Szülővárosában ismerkedett a szépművészetek alapjaival a Medgyessy-körben, s következetes odaadással, mezítláb tolva a művészet szekerét jutott elismerésekhez.

A kezdeti stúdiumoktól messze jutott: művésztelepet szervez, alapító tagja sok egyesületnek, betöltött funkcióit felsorolni is több sort venne igénybe. Hajdú-Bihar jelentősebb településein rendszeresen láthatóak művei, ám a megyén kívül és az ország határain túl is sokfelé kiállították már őket. Évek óta a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep vezetője, a böszörményiek pedig idén láthatták tárlatát a közelmúltban felújított Maghy-házban. E sorok írója több évtizede ismeri a művészt – Erdélyben barangolt vele, kiállítását nyitotta meg. Derűs, szerény ember, sokszor öniróniába hajló. Így aztán gyűjtők, kollégák, tárlatlátogatók körében elfogadott ember, ami remek helyzeti energiát jelent egy eleve hendikeppel induló vidéki művésznek is.

IMG_3148

A közelémúltban egy újabb, munkásságát elemző kiadvány látott napvilágot, immár a harmadik. A Cs. Tóth János művészeti író jegyezte album, A történés pillanatában címen jelent meg még tavaly decemberben. A borítóról a művész néz ránk, a homlokába húzott elidegeníthetetlen fekete kalappal a fején. A 120 oldalas monográfia, album vagy némi megengedéssel breviárium – mindegyik igaz lehet – előtt legutóbb 2009-ben jelent meg egy spiralizált könyvecske munkásságáról, Keresztmetszet címen, Ujváry Zoltán professzor előszavával. Portfóliónak az nagyon is megfelelt, ám a mostani kiadvány már tudományos igénnyel vizsgálja Burai tevékenységét. Az életmű egyik fontos legitimálója ez a munka. A festő recepciótörténete eléggé szétszórt, összegyűjtése eddig nem volt teljes, Cs. Tóth munkája viszont sok olyan momentumra is kitér, ami árnyalja, közelebb hozza hozzánk Burai művészetét.

megdermedt lo

A sokoldalú képzőművésznek 45 éve hivatása a „szakma”, még akkor is állíthatjuk ezt, ha közben kenyérkereső foglalkozás után kellett néznie. Ebben a nem kimondottan harmonikus állapotban születtek művei 1993-ig. Azóta munkahelyi kötöttségeitől felszabadulva az „ördög sarkantyúzta” életmód határozza meg napjait. A családi legendáriumból előhívott (részben dokumentált) emlékek ismeretében genetikailag kódolt tehetsége (édesapja írt) eleinte öntudatlanul sodorta a kreativitás ezen formája felé, amely hamarosan sorsának meghatározójává vált.

a madar gyermekei

Cs. Tóth alaposan elemzi Burai különböző korszakait, megemlítve kézbe fogható eredményeit: a munkásságát bemutató kiadványokat, illusztrált köteteit, s alkalmazott grafikusi munkásságára is kitér. Emblémáiról, logóiról írja: „Ez a több mint félszáz betűt és sajátos jelet magában hordozó grafikai együttes a nyomdai tapasztalatának, műszaki érzékének, tömörítő képességének lenyomata. Mindezek nagyon fontos dokumentumok a magyar vizuális kultúra igényességének szempontjából” (7.). Burai tervezte többek közt az Airport Debrecen és a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár arculatát is.

fagyos tekintet

A szerző kiemeli a művész állatainak (madár, hal, bárány, ló) emberi érzésekre emlékeztető gesztusait. Munkáinak egyik forrásvidékén, a kiemelten keresztény mítoszok adta kompozíciós lehetőségeken elidőzve a közös emlékezet alakjait, történeteit ajánlja figyelmünkbe. Jól látja, hogy Burai technikában és tematikában sokszínű munkásságát nem lehet kizárólagos stíluskategóriába sorolni. Kitér a mester klasszikus perspektíva törvényeit figyelmen kívül hagyó képeinek komplementer színkontrasztjaira, amelyek nem tudatos színvariációk.

Burai Istvan - A kek bohoc - 2013

A formateremtő vonal mint kifejező eszköz meghatározza festményeit is, amelyek vagy elhatárolnak, vagy az expresszivitást erősítve gesztusként jelennek meg. Burai művein az arcok fiziognómiailag nehezen értelmezhetők, hiszen általában fedett fejei „hagyományos értelemben nem portrék, hanem lelkiállapotok, érzelmek-érzések, jellemvonások” (10.) megjelenítői. Az egész munkásságon végigvonuló ambivalenciáról is olvashatunk, amely a rút és torz vonásokat mulatságos elemekkel oldja fel. Picasso szürrealizmusát és Matisse dekorativitását festményeibe lényegítő alkotómódszere is szóba kerül, amivel nem is vitatkozhatunk. A mester az utóbbi években szobrokat is készít. Cs. Tóth szerint formafegyelem és anyagszerűség jellemzi ezeket, és archaikus nyugalmuk energiával párosul.

burai zart forma

A történés pillanatában remek reprodukciókat tartalmaz. Tusrajzokat, monotípiákat, papírmetszeteket, rézkarcokat, vegyes technikával készült műveket, olaj- és akrilfestményeket, szobrokat. A reprók között vendégszövegek, releváns méltatások olvashatók Burai István munkásságáról. A most megjelent kiadvány rávilágít arra, hogy Burai gyakran elhagyja kiérlelt vizuális világát, hogy ismeretlen területen építse ki teremtő „hadállását”. Eddigi munkássága egymásba kapcsolódó periódusokból áll össze, s ez az összetettség teszi hitelessé művészetét.

Cs.Tóth János: A történés pillanatában – Burai István művészete, Pegazus, Debrecen, 2014.

Tarczy Péter

szerző: Tarczy Péter
honlap e-mail
Tarczy Péter 1952-ben született Budapesten, jelenleg Hajdúböszörményben él, újságíró, szerkesztő, grafikus, művészeti író. Pár éve kezdett újra rendszeresen rajzolni és festeni, pedig már a 70-től készített grafikákat, melyeket az Élet és Irodalom is közölt. Több egyéni tárlata volt az elmúlt években. Írásai rendszeresen jelennek meg a helyi és az országos nyomtatott, valamint digitális sajtóban. Számos kötete látott napvilágot, a legutóbbi Balatoni Panteon címen, 2018-ban.