KULTer.hu - Kovács Edward verse
63531
post-template-default,single,single-post,postid-63531,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Kovács Edward verse

Amikor átlépem a vámot

A fülekben elevenen hallani a változást,
az előregondolt eltévedést – akár Odüsszeusz
a sziréneket. Csak menni el, valahova,
de az izmokat szorítják az inak, szövetek:
a test elrongyolódott vudubaba, eszköze a döntésnek,
minden tűszúrás egy bordák közti kényszer, mint
a menekülés, a rohanás, megannyi lélegzetvétel.
A távozáskor falakon szétfutó repedések, melyeket
magunk után hagyunk, hogy emlékeket gyártsunk
a feledésnek az agy érzékeny tűpárnáiban.
Csak a kiszakadás marad a megkonstruált rendből,
olyan hirtelen, vehemensen – arra gondolni, hogy
idővel úgy is minden eldől, nem törődve az iránnyal,
sem pedig azzal, hogy mi is lehetett volna.
Csupán ennyi maradt: az árbochoz kikötözött
vágy, amely máshova nem, csak a tenger-
mélybe képzeli magát, a fulladásba, zavarják
az ismétlődő dallamok, hangok, a fülekben
spirálosodó, visszhangzó barlangok, melyek
az összedőlés szélén állnak, amíg a lehetőség
új utat keres magának, hogy szabaduljon
minden fizikai teher, amely körülöttünk
repdes és gyengéden ránk hullatja ólom tollait.

Kovács Edward

szerző: Kovács Edward
honlap e-mail
Kovács Edward 1995-ben született Margittán, jelenleg a DE-BTK magyar nyelv és irodalom alapszakos hallgatója. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg.

KULTprogramok

<< 2017. nov. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum