KULTer.hu - Szinguláris viszonyok
63129
post-template-default,single,single-post,postid-63129,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Szinguláris viszonyok

Ex Machina

machina_aAz Ex Machina fiktív kereteken belül megvalósította Stephen Hawking rémálmát, és friss vért pumpált a science fiction műfajába. Alex Garland forgatókönyvíró (28 nappal később) újabb saját ötletéből születő (ezúttal rendezői) debütálása jól sikerült.

A kritikák szuperlatívuszokban beszélnek a sztoriról. A kerettörténet szerint a fiatal informatikus, Caleb egy céges pályázaton lehetőséget kap arra, hogy milliárdos főnöke, Nathan humán asszisztense legyen egy nagy ívű kísérletben. Megérkezése után a fiú egy úgynevezett Turing-tesztben vehet részt. Ebben eredetileg az ember és a gép egy harmadik személy kérdéseire válaszol. Ha a kérdező nem jön rá, melyik válaszoló a gép, a teszt sikeres.

Hawking az utóbbi időben gyakran ad hangot a szingularitással kapcsolatos aggályainak, mely szerint egyre közelebb az idő, amikor a mesterséges intelligencia (MI) képes lesz átvenni az uralmat az ember fölött. A dolog mikéntje azonban homályos. Bár az elkövetkező évtizedekben a kutatások elérik a legszélesebb horizontot, számos kérdés nyitva áll előttünk. Az Ex Machina szinte észrevétlenül keres válaszokat, és a műfaj rajongói számára is tartogat meglepetést, befejezése pedig pszichothrillerbe illő.

A szuperbiztonságos ház és a laboratórium, az ablaktalan helyiségek, a beléptető rendszer a kamaradarab jelleget erősítik. Nathan a világtól elzártan él birtokán, szándékosan távol attól, ahonnan alkalmazottja érkezett. Napjait a fejlesztés, a testépítés, valamint a sörözés tölti ki. Caleb és Nathan közt gyorsan megmutatkozik a különbség, míg ez utóbbi kiégett és szenvtelen, a másik egy érzelmi bevonódásra képes kutató.

ex-machina_men

Az Ex Machina teremtéstörténetként is értelmezhető, de ugyanígy lehet gender sci-fi, hiszen az MI, Ava a férfiak hatására nőként kezd viselkedni, s a szereplők egy különös háromszögben találják magukat. Az alkotók a történet kétféle síkját egymásba játsszák, a tudományos és a nemi szerepeket a középpontba helyező látásmód – valódi feszültséget, izgalmas helyzeteket teremtve – egyszerre érvényesül.

A Turing-teszt során Caleb testközelben is találkozik Ava-val, tehát a kölcsönösség meghatározó eleme lesz az eseményeknek, miközben Nathan folyamatosan megfigyeli őket és külön-külön is kommunikál velük. A filmidő pontosan egy hét, Ava evolúciója, az öntudatra ébredés a nyelvi készségek elsajátítására alapozottan a szemünk előtt zajlik. Első pillantásra talán naiv elképzelés egy olyan MI, melynek szoftvere egy Kék Könyv nevű keresőprogram milliós adatbázisa. Nem kapunk úgy fogódzót viselkedésének határaihoz, mint a korábbi robotfilmekhez irányt mutató Asimov-törvények tették, tehát a manipuláció is belefér. Így Caleb bevonódása kapóra jön Ava-nak, evolúciója felgyorsul, s egészen közel kerülünk ahhoz, amit Hawking a jelenleg is folyó kutatásokkal kapcsolatban félelmeként megfogalmazott.

ex machina_together

A történet fölveti az ember felelősségének kérdését. Nem derül ki egyértelműen, hogy Nathan a maga kedvére kísérletezik-e, vagy az eredményeket majd megosztja az emberiséggel. Caleb főnökével szembeni alárendeltsége az Ava-val történő találkozások során enyhül, miközben egy harmadik nézőpont is megerősödik. A történetet mindhárom szereplő, végül pedig Ava szemszögéből láthatjuk. A Turing-tesztben a hangsúly nem az intelligenciára, hanem az emberség kérdésére helyeződik, arra, amit Ava a leginkább szeretne birtokolni.

Persze számtalan kérdésünk lehet még. Vajon fordított helyzetben – két nő, egy férfi – mennyiben kapunk mást, mint most, elképzelhető ez a történet egy gazdag nő birtokán, vagy ha az ember és az MI közt lezajló interakciók kevésbé érzelmesek? Ráadásul a film úgy mutatja be a heteroszexualitást, mint „programozható” jelleget, de mit kezdene egymással nemi ráhatástól függetlenül három férfi vagy három nő? A ráció persze mosolyog azon, hogy egy keresőprogram és néhány nap elegendő az MI kitöréséhez, bár halkan hozzátesszük, hogy Ava nem az első résztvevő a Nathan-féle humanoid robotkísérletben.

Az eszmei hátteret Wittgenstein nyelvfilozófiájának szerepeltetése árnyalja. Ava és Caleb kommunikációját először a nagy fogalmak (szeretet, barátság, az ember mibenléte) körül folyó diskurzus határozza meg, mely észrevétlenül a gondolkodás folyamatának átadására terelődik. A történet végére az MI birtokába kerül a verifikációnak, vagyis tudja, hogy az ember mikor mond igazat és mikor hazudik, s értelmezi a szavakhoz társuló arckifejezést. Némi erőszakkal vegyítve így nem nehéz elképzelni az MI-k világuralmának egy lehetséges forgatókönyvét.

A vágyakat és érzelmeket ébresztő MI szerepeltetése a most futó Humans (2015) című brit filmsorozatban is főszerepet kapott, ami ott folytatódik, ahol az Ex Machina véget ért. Ez azt jelenti, hogy a szolgamódra irányítható robotok után filmes körökben is izgalmas, meghódítandó új terület a szingularitás.

Ex Machina, 2015. Írta és rendezte: Alex Garland. Szereplők: Domhnall Gleeson, Oscar Isaac, Alicia Vikander, Sonoya Mizuno. Forgalmazza: UIP Duna Film.

Jassó Judit

szerző: Jassó Judit
honlap e-mail
Jassó Judit 1977-ben született Budapesten. Író, költő, a FISZ tagja. Korábban a Kulter, a Képírás, A Vörös Postakocsi és az Apokrif Online, valamint a Holmi és a Zempléni Múzsa közölte írásait. 2013-ban a Narraton elbeszélésversenyen, mely a visegrádi országokban került megrendezésre, első helyezést ért el Potozky Lászlóval közösen. Díjazott írásának címe: Budapest Noir.

KULTprogramok

<< 2017. nov. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum