KULTer.hu - „Ilyen is a fiatal költészet”
64135
post-template-default,single,single-post,postid-64135,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Ilyen is a fiatal költészet”

KULTerdő: #Parnasszus, #Amúgy, #fiatal magyar líra

DSC_2006A Nagyerdei Víztorony H2O Galériájában sokan vártuk, hogy kezdetét vegye az este, melyen először a Parnasszus fiatal költészeti száma került a középpontba. Érdeklődő tekintetek sokasága, teltház. Turczi István főszerkesztő, Szöllősi Mátyás és Korpa Tamás megérkeztek. Nyolc óra után pár perccel elhangzott az első kérdés.

Néhány szó az arculatról, a megalakulásról, a szerkesztőség működéséről, és meg is érkeztünk a bemutató központi témájához, a fiatal magyar költészet kérdéséhez. Költőnek meg egyáltalán fiatalnak lenni nem egyszerű manapság. Turczi István Herczeg Ákos kérdésére, miszerint mennyire akar a fiatal magyar költők panorámájaként szolgálni a lapszám, annyit felelt, hogy ez nem több mint kényszerkategória. Jönnek a fiatalok, a költészet szerteágazódik. Hogy ki a fiatal, az nagyon relatív. Legyen mondjuk ’82-től ’96-ig? Legyen. Lényeges azonban az, hogy ennek az új hullámnak lehetősége nyíljon a megmutatkozásra. Egy publikációnak mindig van tétje – tette hozzá Szöllősi Mátyás, „épphogy fiatal költő”, a Parnasszus olvasószerkesztője.

DSC_2031

Majd hirtelen 2007 telén találtuk magunkat és Korpa Tamással együtt nyithattuk meg a Csokonai Színház melletti netcaféban az e-mailt, melyben Turczi István a Használati utasítás című fiatal irodalmi versantológia számára kért publikálnivalót. Bólogatás, nevetés, rég volt, szép volt.

Csend lett. Az utóbbi idők kiemelkedő tanulmányainak emlegetése közben felmerült Borbély Szilárd neve. Emlékezni fáj. Majd a nemrég elhunyt Prágai Tamásé, aki a Parnasszusnak ebben a számában közölte utolsó tanulmányát. Emlékezni nehéz.

DSC_2001

Turczi István előlépett és három versével emelte az est hangulatát (A filozófia rövid története; Hiszekegy; Csend, élet), majd Szöllősi Mátyás beszélt a fiatal líra széttartásának, vagy épp koincidenciáinak kérdésköréről, kiemelve Csehy Zoltán tanulmányát, melyben konkrét irányvonalak is kirajzolódnak (traumaköltészet, mítosz, fétis, slam, térképzetek) – hozzátette ugyan, saját ítélete nem tud teljesen objektív maradni. Bekapcsolódva a beszélgetésbe Korpa Tamás fejtette ki véleményét, szerinte erősen érezhető a szövegeken, hogy ki mikor, hol és pontosan milyen korpuszon keresztül kapcsolódott rá az irodalomra.

Zárógondolatként Turczi István a fiatal költészet izgalmasságát dobta fel, az ezt övező kiszámíthatatlanságot, azt, hogy mennyire fontos a kétoldalúság, hiszen az olvasó cinkostárssá lényegül át egy-egy vers befogadása alkalmával. Egyszóval fontos az olvasótábor, de ami a legfontosabb, hogy noha hasznos a tapasztalat, a ’70-es születésű költők írásaitól valami frissebbre, újszagúbbra van szükség – valakire, valakikre, akikben ott a spiritusz.

IMG_7970

Az este további részében spirituszból nem volt hiány: az Amúgy nyári–őszi dupla számának bemutatása következett. Az előző és itt bemutatott számok főszerkesztői, Polgár Tóth Tamás és Somogyi Tibor közös slamje után a friss lapszámból Juhász Tibor és Novák György olvastak fel, továbbá a slamszövegek közül a már korábban szereplő Somogyi Leltár, illetve Szűcs Noémi Foffi Nem tartani sehová című előadását hallgathatta meg a közönség. Rapből sem volt hiány, Darányi Márk és Hegedüs Levente először itt lépett színpadra együtt e műfaj képviseletében, Kalász Zsolt beatbox- és Tabi Gergely szájharmonika-előadása pedig igazi színt vitt az éjszakába nyúló bemutatóba. Az Open Mic tökéletes választás volt az est lezárásához, hiszen hol és mikor mutatkozzanak meg új, fiatal tehetségek, költők, ha nem itt és ekkor.

Október 10-én – éppen Az Olvasás Éjszakájának napján – fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Parnasszus költészeti folyóirat. Versekben, esszékben, tanulmányokban gazdag születésnapot kívánunk! Előre a századikig.

„Hazafelé bölcs dolgokról hallgatunk.”

KULTerdő: #Parnasszus, #Amúgy, #fiatal magyar líra, Debrecen, Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria, 2015. október 6.

A fotókat Áfra János és Szántó Tamás készítették.

Farkas Fanni

szerző: Farkas Fanni
honlap e-mail
Farkas Fanni 1993-ban született Nyíregyházán. A Debreceni Egyetemen végzett magyar alapszakon, kommunikáció minorral, jelenleg ugyanitt magyar nyelv és irodalom mesterképzéses hallgató. Az irodalom mellett művészettörténeti kérdések foglalkoztatják.