KULTer.hu - Veszteségek közelről és távolról szemlélve
64847
post-template-default,single,single-post,postid-64847,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Veszteségek közelről és távolról szemlélve

Babiczky Tibor és Csider István Zoltán könyvbemutatója

12183830_1248203288539710_5726440237380898352_oRitkán szokott könyvbemutatókon az élő emberi hang annyira természetesen főszereplővé válni, mint ahogyan Babiczky Tibor és Csider István Zoltán estjén történt. Nem véletlenül, hiszen két olyan költő verseskötetének megjelenését ünnepelte a teltházas Gödör Klub, akik számára egyáltalán nem idegen kellék a mikrofon. 

Ahhoz, hogy valaki jó verset írjon, természetesen nem alapfeltétel a nyilvános szereplés rutinja, ártani azonban nem árt, főleg, ha a megszólalási formákat így még variálni is képesek egy irodalmi rendezvény szereplői.  A Magvető Könyvkiadó gondozásában megjelent két kötet címeiből (Babiczky Tibor: Kivilágított ég; Csider István Zoltán: Rendrakás) összegyúrt elnevezésű, Rendrakás az égben programon a szerzők az Amoeba zenekar diszkrét, ám mégiscsak határozott zenéje kíséretében nem csupán saját, de egymás verseiből is olvastak fel, további árnyalatokat adva így a szövegeknek.

simon

A kötet bemutatására felkért vendégszereplők, a két barát és alkotótárs sem a szokványos módon közelítette meg a feladatot. Simon Márton egy olyan szöveggel állt elő, aminek a végén Babicky Tibor nem hagyhatta ki a ziccert: erre szokták mondani, akinek ilyen barátai vannak, nincs szüksége ellenségre. Simon a hagyományos (kortárs) költő szerepet járta körül (ön)ironikusan („Babiczky Tibor a szó  klasszikus értelmében vett költő, ez a definíció szerint annyit jelent, hogy többnyire 15-nél kevesebb lájkot kap […], és ha beüti a keresőbe a nevét, a Google azt válaszolja rá, hogy ki?”), fűszerezve  az egykori közös pápai kollégiumi év néhány motívumával.  Pion István a Rendrakás című kötethez írt homage-át előbb csak „elszavalta”, majd el is rappelte, s mivel ez volt az est utolsó száma, így még sokáig visszhangozhatott a fülünkben a többször elismételt utolsó sor: „ha tényleg rendet raksz, akkor én beléd szeretek”.

Volt persze hagyományos beszélgetős blokk is, a kötetek szerkesztői, Turi Tímea és Szegő János kérdezték a szerzőket.  A központi téma természetesen az lett, hogy a két kötetcím egybeolvasztásán túl miként lehet még közös nevezőre hozni a bemutatandó könyveket. Szegő szerint ugyanis míg Babiczky távoli történeteket hoz közel, addig Csider közeli történeteket mutat nagyon is távolról. A veszteség fogalma tűnt a legkézenfekvőbb kapocsnak, a Rendrakás esetében (az édesanya elvesztése) ez explicitebb, könnyebben dekódolható, de ugyanúgy szerves része a Kivilágított égnek is.

12247813_1248203165206389_7801457698760694160_o

Hasonlóság van abban is, ahogyan nehezen megragadható, ki beszél a versekben. Babicky Tibor úgy fogalmazott, ha ezt pontosan tudná, nem lett volna képes megírni ezeket a szövegeket. Nem mondja, hogy az egyes megszólalók az ő alteregói lennének, de azt sem, hogy nem.  Cs.P.-t, Csider István Zoltán verseinek főszereplőjét (akiről Szegő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy udvarias fiatalember módjára mindig bemutatkozik) sem lehet egy az egyben megfeleltetni megalkotója képmásának, ám megteremtésének célja egyértelműbb: Csidernek szüksége volt effajta eltávolító effektusra.  A Rendrakás egyébként nem hagyományos első kötet abban az értelemben, hogy nem több évnyi, akár több kötetre való szövegből létrejött „válogatás”, hanem az alkotófolyamat elejétől fogva így, ebben a kompakt formában gondolkozott róla szerzője.

Szó esett még írás közbeni cigarettázásról, pontosabban cigarettázás közbeni írásról, a precizitás kínjáról, mikor már nyomdában a szöveg és nem lehet utánanyúlni, vagy éppenséggel arról, hogyan ír regényt egy tipikusan nem regényíró attitűddel bíró alkotó. Hasonlókkal biztos lehetett már és lehet még további interjúkban is találkozni, ezeket vissza lehet keresni, ahogyan a verseket is el lehet újra és újra olvasni. A ritmus, a dallam, a hang azonban csak ott és akkor, azon az estén és arról az estéről szólt.

Rendrakás az égben – Babiczky Tibor Kivilágított ég és Csider István Zoltán Rendrakás című kötetének közös bemutatója, Gödör Klub, Budapest, 2015. november 11.

A fotókat Árvai Judit készítette.

Pethő Anita

szerző: Pethő Anita
honlap e-mail
Pethő Anita 1980-ban született, kulturális és sportszakíró, újságíró. Irodalomkritikusként elsősorban a fiatal, pályakezdő prózaírók műveivel foglalkozik. Irodalomtörténészi kutatási területei a történelmi regény, a múlt- és traumafeldolgozás, a Kádár-korszak kultúrtörténete. A budapesti kortárs irodalmi élet eseményeinek lelkes krónikása. A nemzetközi profi országúti kerékpársporttal egyaránt foglalkozik napi szinten, újságíró szempontból és kultúraelméleti megközelítésből.

KULTprogramok

<< 2017. nov. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum