KULTer.hu - 2015 KULT ifjúsági regényei (TOP 5)
67934
single,single-post,postid-67934,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

2015 KULT ifjúsági regényei (TOP 5)

Az év legkülönlegesebb ifjúsági könyvei, amelyek felkavarták az állóvizet

2015-ben sem unatkozhattak az ifjúsági könyvek rajongói: számos olyan mű látott napvilágot, amely fordulatos, szókimondó és felforgató egyszerre. Mivel mind a magyar nyelven íródott, mind a fordításban megismerhető könyvek között találtam gyöngyszemeket, a lista vegyes lesz; az izgalmak fokozása végett azonban először olyan könyvekről ejtenék pár szót, amelyek nem kerültek be a TOP 5-be.

Ebben az évben olyan magyar szerzők is felkeltették a kamasz célközönség figyelmét, akik eddig más szerepekben tűntek fel. Mán-Várhegyi Réka nevét elsősorban novellisztikája nyomán ismerhettük, de debütált az ifjúsági irodalomban is A szupermenők című regényével (Tilos az Á Könyvek). Laboda Kornél rendező, színházi mindenes írta az év egyik legfurább (című) könyvét, a mátéPONTindult (Tilos az Á Könyvek). Németh Eszter, a Könyvmutatványosok blog szerzője a megszokott kereteket töltötte ki Kötéltánc című, blogformát imitáló regényében (Móra). Varga Bálint, az Agave Könyvek korábbi szerkesztője ifjúsági krimit adott ki Váltságdíj nélkül címmel (Kolibri). Tallér Edina pedig idén folytatta tavaly elkezdett ifjúsági írói tevékenységét, a Most akkor járunk?-ban megismert Beni nevű főhőse a Holnaptól minden rendben című regényben tanul, barátkozik és csajozik tovább (Tilos az Á Könyvek).

koteltanc

Most akkor mindenki ifjúsági könyvet ír? Nyilván nem, de észlelhető a magyar irodalomban is fellendülő érdeklődés a jellegzetes kamaszkori témák iránt. Az olvasottak alapján úgy látom, hogy aki már komolyabb gyakorlattal rendelkezik a szépirodalom terén, az gördülékenyebben fogalmaz és plasztikusabb karaktereket alkot, mint az elsőkönyves vagy kevéssé rutinos szerzők. (Persze ez a kijelentés sem kizárólagos érvényű, ahogy a listán majd láthatjuk is.)

HOLNAPTOL.indd

Mán-Várhegyi Réka és Tallér Edina könyveit kötetlen stílusuk és különleges főszereplőik miatt öröm kézbe venni. A szupermenők elbeszélője, Szabó Marci (egyébként lány, Marcellina) lenyűgöző humorral és zenei képzettséggel rendelkezik, a könyv legjobb pillanatai azok, amikor a kettőt egyszerre csillogtatja; Tallér Edina Benije pedig az első kötetben maga a derű megtestesítője, épp ezért érdekes, hogy a mindig vidám kisfiú hogyan cseperedik flegma kamasszá a második kötetben. Mivel a regények középiskolai színtéren játszódnak, könnyen bele lehetett volna esni az erőltetett szlenghasználat csapdájába, azonban ezt mindkét szerző ügyesen elkerüli. Egy képzeletbeli bővebb listán helyük is lenne, azonban a TOP 5-be olyan könyveket válogattam, amelyek kilépnek a barátok-szerelem-középiskola háromszögből, és kevéssé szokványos témaköröket mozgatnak.

5. Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek (Csimota)

„Elrabolták a dzsinnek a mutert. Ott laknak az ágya alatt, a palackban, és mindig hallani lehet, amikor kijönnek, olyan érdekes, cirpegő hangjuk van, mint amikor ereszt a vizes gumimatrac.”

Elekes Dóra neve mellett gyorsan fel kell tüntetni egy másik nevet is: Kun Fruzsina grafikusét. Kettejük együttműködésével vált ugyanis A muter… egy olyan könyvtárggyá, melynek szövege, ha nehéz is műfajilag besorolni, mégis kellő súllyal mutatja be a szülői alkoholizmus stációit. A kötet elbeszélője egy olyan lány, aki végignézi, hogyan rabolják el édesanyját a dzsinnek – vagyis mi történik akkor, amikor az anya alkoholgőzös homályban botorkál. Sokat beszélünk ma arról, hogyan nő fel egy gyerek, mennyire sérül, ha egyik vagy másik, esetleg mindkét szülője alkoholista, vagy más függőségben szenved, a kislány énelbeszélése pedig közelebb vihet a gyermeki perspektíva megismeréséhez. A szöveggel remekül együtt élnek a sötétség mindenféle árnyalatával színezett illusztrációk.

amutermegadzsinnek_borito

A kötet a Csimota Kiadó Tolerancia-sorozatában jelent meg. A sorozat célja lehet többek közt a másság elfogadásának segítése, az olyan súlyos kérdésekről való beszéd, mint a halál és az elmúlás. Ebbe a sorba kiválóan illeszkedik ez a kötet, amelynek az is előnye, hogy egyszerre csak egy problémakört jár körül. Örvendetes, hogy a kortárs magyar ifjúsági prózában egyre gyakrabban merülnek fel az efféle dilemmák, így irodalmunk kezd felsorakozni a világirodalomban már tapasztalható, „a tabutémákról is beszéljünk nyíltan” típusú tendenciához. Itt érdemes megemlíteni Németh Eszter idei, Kötéltánc című regényét, amely bár olyan problémákat vonultat fel, mint a depresszió, a szexuális erőszak vagy a szülői terror, de ezek egy időben való jelenléte „agyonnyomja” a regényt, s mivel az elbeszélői szólamot nem kíséri semmilyen metaperspektíva vagy önreflexió, nagyon nehéz komolyan venni a szenvedéseket. A muter… izgalmas szemszögből, finom humorral láttatja a problémákat, és ez a megoldás nemhogy komolytalanná tenné a történetet, de éppen ez ad neki egy olyan pluszt, ami gondolkodásra és párbeszédre késztet.

4. Nathan Filer: A zuhanás sokkja (Scolar, fordította Nádor Zsófia)

„Az azelőtti nap éjjelén, hogy a halott bátyám betöltötte volna a tizenhármat, arra riadtam fel, hogy a szobájában játszik.”

„A Scolar Kiadó 2009-ben indította útjára különleges világirodalmi sorozatát. Ebbe olyan kortárs műveket válogat, melyek elsődleges – de nem kizárólagos – célközönsége a kamaszok, illetve a fiatal felnőttek.” (részlet az ajánlóból) A Scolar sorozatát indulása óta lelkesen követem, és nem találtam még olyan könyvet, amelyben csalódnom kellett volna. A sorozat szerkesztői jó ízléssel választják ki azokat a regényeket, amelyek a nemzetközi young adult literature széles skáláján is kiemelkedő helyet foglalnak el; ilyen például Janne Teller világhírű Semmi című regénye, vagy Takeshi Kitano Fiú című elbeszélésgyűjteménye.

Nathan Filer A zuhanás sokkja

A zuhanás sokkja már-már kicsúszik az ifjúsági irodalom (meglehetősen tág) keretei közül. Főhőse és elbeszélője egy tizenkilenc éves férfi, aki Down-szindrómás bátyja korai halálát nem tudván feldolgozni, mentálisan teljesen szétesik. Ezt az egyébként nem folyamatként, hanem töredékekként megírt történetet azért nagyon nehéz egyhuzamban végigolvasni, mert ijesztő részletességgel kapjuk meg a skizofréniában szenvedő beteg önpusztító, kaotikus gondolatait – érdemes időnként letenni a könyvet, elgondolkodni és fellélegezni. Akárcsak Mark Haddon A kutya különös esete az éjszakában című regénye esetében (ott egy autista fiú elbeszélését olvassuk), úgy itt is azt érzem, hogy a mentális betegségekkel, fejlődési rendellenességekkel, értelmi akadályozottsággal foglalkozó ifjúsági könyvekre óriási szükség van, hiszen ezek ablakot nyitnak olyan világokra is, amelyeket egészséges emberként nem látunk vagy nem is veszünk észre. Nathan Filer regénye kiváló példa arra, hogyan lehet a fikció segítségével megismertetni ezeket a kérdésköröket a fiatalokkal, és empátiát ébreszteni a mentális problémákkal küzdő emberek iránt.

3. Fekete András – Grancsa Gergely: Kalasnyikov és Rózsafüzér (Tilos az Á Könyvek)

„Mottó: »DADA-DADA-DADA-DADA« (Salvador Dalí utolsó utáni szavai)”

Ha túltesszük magunkat a főszereplők nevei okozta sokkon (Kala Gábor, Nyikov Vera, Rózsa Bíborka és Füzér Richárd), akkor kezdődhet majd’ háromszáz oldalnyi tömény agymenés, amelyben a könyvesboltban feltűnő pegazusoktól elkezdve a leprából csodásan felgyógyult hívőn át a korábban francia idegenlégiós és K-1-es versenyző, jelenleg kutyakozmetikus Dimitrijig minden és mindenki szerepel, akit és amit a szerzők csak el tudtak képzelni. Olvasás közben gyakran volt olyan érzésem, mintha a Félelem és reszketés Las Vegasban valamelyik korai forgatókönyv-változatát vagy egy elvetélt Tarantino-szkriptet olvasnék, esetleg a kettő keverékét.

KésR B1

Ilyen szempontból kakukktojás ez a könyv nemcsak a listán, hanem a magyar ifjúsági könyvek között is, hiszen kevés olyan szöveg van, amelyhez hasonlítani lehetne, és egy percig sem veszi komolyan magát. A legizgalmasabb az, ami a sémákkal történik a könyvben: a legtöbb szereplő eleinte sablonokból látszik felépülni (Füzér Richárd, a mélyen hívő kamaszfiú, Mihály atya, a fiatalos, jó fej pap, Kala Gábor, a flegma zenész stb.), és amikor már azt hinnénk, hogy ismerős karakterekkel találkozunk itt is, akkor egy csavarral minden a feje tetejére áll. Nyelvezete kimondottan trágár, mégis az a legviccesebb, amikor a szereplők eldöntik, hogy mostantól a csúnya szavakat állatnevekkel helyettesítik („Mi a sasért szerveztél mindent egy napra? Piranhára sietnünk kell!” – 129.). Egy olyan masszív olvasói szubkultúra épülhet ki a regény körül, amely majd lelkesen idézgeti a könyv sorait és türelmetlenül vár új könyvet a szerzőpárostól. Ennek a közönségnek egy tagja már biztosan van a listaíró személyében.

2. Eve Ainsworth: 7 nap, fordította Demény Eszter (Tilos az Á Könyvek)

„Néha, a sötétben, egyszer csak minden kitisztul. Innen tudom, hogy a) a zaklatás szemétség, b) a családnak melletted a helye, amikor szükséged van rá, c) gyenge vagyok, és ezt érdemlem.”

Az iménti rajongói hangot hadd vegye át újra a kritikusi hangvétel. A 7 nap minden hibája ellenére is (helyenként a kelleténél érzelgősebb mondatok, a konfliktusok könnyű kézzel történő lezárása) az év egyik legfontosabb könyve. A cyberbullying és az iskolai bullying működését feltáró regény különlegessége, hogy váltakoztatja a zaklató és a zaklatott nézőpontját. A megfélemlítéseket elszenvedő fél, Jess mindig egyforma ruhákkal takargatja testét, mert pluszkilói miatt az osztály szépe, Kez rászállt. Kez, látva, hogy uralkodhat Jessen, egyre messzebbre megy a zaklatásban: nemcsak szemtől szembe, hanem a közösségi oldalakon is pellengérre állítja osztálytársát. A regény így a Z generáció átmediatizált kommunikációjából is képes felmutatni részleteket, rávilágítva arra, hogy akit kipécéznek, az ma már sem offline, sem online nem lehet biztonságban. A Kez elbeszélésében olvasható fejezetek a zaklatás mögött rejlő motivációkat leplezik le: a lány családja olyan titkot őriz a kertvárosi ház ajtói mögött, amit a tinédzser képtelen feldolgozni. Bántalmazó apja és meghunyászkodó anyja elől menekül egy olyan „kapcsolatba”, amelyben az ő kezében van a kontroll, és élvezi, hogy újra és újra megalázhatja Jesst – ahogy az apja teszi az édesanyjával. Bonyolult pszichológiai képletek ezek, a regény mégis szikár szókinccsel, túlmagyarázás nélkül mutat rá a lényegre: egy ilyen viszonyban a bántalmazó és a bántalmazott is áldozat lehet. Ainsworth azonban ezzel a különleges, a szempontokat váltakoztató narrációs technikával képes elérni, hogy olvasóként minden együttérzésünk ellenére se mentsük fel Kezt, ennek megfelelően a végkifejlet sem válik happy endinggé.

7_nap_nyomdai_jav.indd

1. Sarah Cohen-Scali: Max (Kolibri)

„ha gyerekről van szó, a háborús évek duplán számítanak”

A listán szereplő könyvek mindegyike a kamaszokat az aktuális élethelyzetükben érintő témákról szólnak. Viszonylag rövid terjedelműek, így talán még az olvasni kevéssé szerető fiatalok sem ijednek meg tőlük. Stílusuk friss, problémafelvetésük helyenként húsbavágó. Vajon mit keres a listán, ráadásul az első helyen egy olyan regény, amely a) majdnem 500 oldalas, b) humorral még annyira sem fűszerezett, mint mikor egy csipet sót teszünk az édes sütibe, hogy jobban kiemeljük az ízét, c) a II. világháborúban játszódik, és d) a XIX. századi fejlődésregények formáját imitálja? Azért tartom annyira jelentősnek ezt a könyvet, mert számos olyan kérdéskörre világít rá, amelyet az előzőekben felsorolt művek külön-külön mutatnak meg.

035

A zaklatás és megfélemlítés sémái mozgatják Max és iskolatársai kapcsolatát, valamint az őket náci ideológiára nevelő tanárokat. Ebben a kegyetlen világban sem felnőtt, sem gyermek nincs biztonságban; ennek nyilvánvaló pszichés következményeiről a könyv is beszél. Különböző függőségekben szenvedő felnőttek életébe is bepillantást nyerhetünk. A kötet legnagyobb erénye mégsem az, hogy a bullying, a függőség és a mentális problémák kulcsszavai köré rendeződő dilemmákat ötvözni tudja – erre más alkotás is képes. Azt tartom nagyszerű dolognak, hogy mindezt a II. világháború keretei között élhetjük át, egy olyan kisfiú szemszögén keresztül, aki a kevesek által ismert Lebensborn-programban nő fel. Így a regény a rendkívül megrázó problémafelvetések mellett képes új ismereteket is nyújtani az olvasó számára. Nem száraz történelemkönyvet olvasunk, hanem egy kimondottan olvasmányos, helyenként megindító, helyenként rideg narrációjú elbeszélést, amely napokra leköti az olvasó figyelmét, és aztán még sokáig nem engedi el.

Lapis-Lovas Anett Csilla

szerző: Lapis-Lovas Anett Csilla
honlap e-mail
Lovas Anett Csilla 1987-ben született Sátoraljaújhelyben. A Debreceni Egyetemen 2012-ben végzett magyar nyelv és irodalom szakon, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen hittanár-nevelő szakon, jelenleg egyetemi oktatásszervezőként dolgozik. Publikációi többek közt az Alföld és a Szkholion hasábjain, valamint a KULTer.hu-n és a Magyarjátékszín.hu-n jelentek meg.

KULTprogramok

<< 2016. máj. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum