KULTer.hu - Hétfői performanszok Berlinben
68849
post-template-default,single,single-post,postid-68849,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Hétfői performanszok Berlinben

Interjú a CHB Montag Modus programsorozat szervezőivel

Mi a közös a kerékpárral generált fényben és Susan Sontag szellemében? A Collegium Hungaricum Berlin látogatóinak ez egyértelmű: a 2015 májusában indult Montag Modus programsorozat. Az idén kéthavonta folytatódó rendezvényen Krasznahorkai Kata és Szirmay-Kalos Léna gondozásában a jelenlétalapú műfajok magyar és németországi képviselői mutatkozhatnak be, alkalmanként százas nagyságrendű közönség előtt.

A Montag Modus sajátossága, hogy a CHB épületére szabott: a művészet gyakorlatilag elfoglalja a Dorotheenstrasse 12. alatti ötszintes házat, több helyszínen, sőt az épületen kívül vetítve is láthatóak-hallhatóak a programok. Az eddigiekről és a folytatásról beszélgettünk a kurátorokkal.

KULTer.hu: Mi inspirálta a Montag Modust, honnan indult a gondolat?

Krasznahorkai Kata: A Montag Modus egy kéthavonta jelentkező sorozat, mely a performansz különböző aspektusait vizsgálja, és alkalmanként három produkciót mutat be magyar és nemzetközi művészektől. A kurátori team kettőnkből áll. A sorozat egy olyan hosszú távú programstruktúra része, mely a jelenlétalapú műfajok felé nyitná a CHB programjainak egy részét. Ennek lényege, hogy a programterv eme szelete proaktívan reagáljon a „performative turn” jelenségére. A szociális, kulturális és társadalmi folyamatokat mindinkább terek és szituációk határozzák meg, ezekre kell reagálni.

Szirmay-Kalos Léna: Fontos volt számunkra egy olyan rendezvény létrehozása, mely struktúrájában és formátumában is egyedülállónak számít a berlini programok között, ezzel is felhívva a figyelmet a CHB-ra mint új szereplőre a berlini előadóművészeti szcénában. Célunk volt egy olyan sorozat létrehozása, amely párbeszédre ad lehetőséget performanszokon, installációkon, tánc- és színházelőadásokon keresztül magyar és nemzetközi művészek, illetve a berlini közönség között. Ilyen módon két szinten is támogatjuk a kortárs magyar művészetet és művészeket. A Montag Modus egyrészről bemutatkozási felületet biztosít a berlini közönség előtt, másrészről pedig platformként működik, lehetőséget nyújt magyar előadóknak nemzetközi, illetve különböző diszciplínából érkező művészek megismerésére.

Mohai Bence_Sontag Modus.Resurrecting Susan Sontag

KULTer.hu: Honnan jön a Montag Modus név?

SzKL: A név abból az ötletből született, hogy a házat ezeken a hétfőkön egy más móduszba, egy kivételes, a „normál” működéstől különböző szférába helyezzük. A Montag Modus-alkalmak tulajdonképpen egy egyestés minifesztiválként értelmezhetőek.

KULTer.hu: Hogy állítjátok össze a performanszokat? Mennyire fontos, hogy a programok illeszkedjenek, párbeszédbe kerüljenek egymással?

SzKL: A Montag Modus sorozat öt párhuzamosan jelenlevő elemből építkezik: a három produkció, a közönség jelenléte és a tér használatának párbeszédéből. Az este alatt történő különböző események folyamatos mozgásra és gyakran aktív részvételre késztetik a közönséget.

KK: A program összeállításában számos szempontot kell figyelembe venni. Törekszünk arra, hogy az előadások tematikailag egy kerek estét képezzenek, ugyanakkor igyekszünk különböző művészeti formátumokkal kísérletezni, és az este idősíkjainak dramaturgiáját egyfajta belső ritmushoz igazítani, a program sebességét folyamatosan változtatva. Fontos tehát számunkra, hogy a produkciók kapcsolatban álljanak, valamilyen módon támogassák vagy kiegészítsék egymást.

SzKL: A program pályázati úton történő jelentkezésekből és direkt felkérésekből áll össze. A kiválasztott produkciók gyakran már kész előadások, melyeket azonban mindig az adott térhez és helyzethez kell adaptálni. Az eseményt megelőző hét a felkészülési fázisról szól, amely során a három produkciót a művészekkel közösen egy estévé gyúrjuk.

KK: Mára már mondhatni, hogy kialakult a Montag Modus állandó közönsége. Ezekre az estékre manapság rendszeresen 150-200 ember látogat el. Bár sok előadást többször láttunk a bemutató előtt, és a legapróbb részletekre is figyelünk a műsor dramaturgiája során, mégis minden este a legnagyobb meglepetésekkel szolgál még számunkra is. Ez a lényege a jelenlétalapú kurátori munkának: hogy abban a pillanatban csak a közönséggel együtt működik, és teljesen új arcot is kaphat. Így minden előadás emlékezetes és egyedülálló.

Trapp Dominika_ Crystal Clear Diet

KULTer.hu: Melyek voltak számotokra a legemlékezetesebb, esetleg legmeghökkentőbb előadások?

SzKL: A Montag Modus előadásai során a legizgalmasabb pillanatok számomra azok, amikor a néző és az előadó között (akár váratlanul is) létrejön egy aktív kapcsolat, ilyenkor a látogató túllép a saját kényelmes megfigyelő szerepén és a performansz részévé válik. Ebből a szempontból is emlékezetes volt például Neno Belchev Immigration in Suitcase című performansza. Az előadás egy vaksötét teremben kezdődött, a közönséget egy „product of Bulgary” felirattal felcímkézett zárt transzportdoboz várta, amire a belőle kiszűrődő erőteljes emberi lélegezés hangja hívta fel a figyelmet. Belchev eközben a dobozban kuporgott, és élőben dokumentálta a történéseket. Ezt vetítettük ki a közönségnek. A nézők fél órán keresztül mozdulatlanul követték a bolgár művész „utazását”. Ahogy telt az idő, közelebb merészkedtek, és egy-két bátrabb jelenlévő el is kezdte kopogtatni a dobozt. Valószínűleg azt gondolták, hogy üres. Mivel mindeközben elkezdődött egy másik előadás is, Neno azt hitte, hogy mi, a kurátorok nyitogatjuk a dobozt. Emiatt befejezte a performanszát, amit aztán egy spontán beszélgetés követett.

KK: Az aktív és passzív jelenlét interakciójában rejtőző rizikóra kihegyezett pillanatok azok, amelyek megdöbbentenek. Amikor megrendülünk. Amikor félünk. Amikor unatkozunk. Amikor elszomorodunk. Amikor csak vagyunk. A Berlin Dream téma erre az állapotra kérdezett rá. A Berlin Dreamnek az volt a lényege, hogy Berlin egy olyan nem-hely hellyé vált, mely mindenkinek a személyes utópisztikus projekciójából áll össze, így az a Berlin, ami a „dream”-hez kötődik, nem létezik valójában, mégis hihetetlen vonzereje van. Mikor Belchev elolvasta a felhívásunkat, elindult a Berlin Dream koncepció a realitásban: Belchev Várnából többnapos, mindenfajta eszközzel való utazás során ért el Berlinbe 100 euróból. Mi pedig azt hittük, nyilván itt él, mert hogyan is lehetne ideérni 100 euróból, és magára venni ezeket a fáradalmakat azért, hogy bemutassa a performanszát? Az Európán belüli kulturális migráció szívszorító performansza kezdődött el még a Léna által leírt tényleges performansz előtt. Ezeket a különböző jelenlétszinteket számomra Belcheven kívül Rosabel Huguet T3-Schnecke darabja, vagy Tabea Magyar szövegperformansz-kísérlete ugyanúgy közel hozta, mint Charlotte Triebus & Sophia Seiß élő szobra.

T3 Kollektiv_Schnecke

KULTer.hu: A 2015-ös évadot a Berlin Dream tematika kapcsolta össze, amelyre pályázatot is hirdettetek.

SzKL: Számunkra is meglepetés volt a Montag Modust körülvevő nagy érdeklődés, mind a nézők, mind a jelentkezők, mind pedig a szakma részéről. A Berlin Dream a Montag Modusok és a performansz program éves témája volt, erre a pályázatra több mint 500 jelentkezés érkezett. 2015-ben 34 nemzetközi, ebből 13 magyar előadó mutatta be a munkáját. Az előadások között szerepeltek olyan produkciók, amelyeket az év végén beválasztottak olyan nemzetközileg elismert fesztiválokra, mint az Aerowaves, a Tanztage vagy a Das beste deutsche Tanzsolo.

A program kiválasztásánál arra törekszünk, hogy a különböző produkciók az említett szempontok alapján egységes és izgalmas estét alkossanak. Továbbá igyekszünk úgy összerakni a programot, hogy az előadóknak művészi szempontból is érdekes lehessen egymás megismerése. Nagy örömünkre már több, a CHB-tól független kooperáció is elkezdődött olyan művészek között, akik a Montag Modus kapcsán ismerkedtek meg egymással.

Sophia Seiss und Charlotte Triebus_171x168

KULTer.hu: A 2016-os felhívás projektcíme Total Chaos, a nevezési határidő pedig február 15. Milyen pályázatokat vártok elsősorban, és milyen programokat terveztek 2016-ra, milyen lesz a Total Chaos?

KK: A káosz a CHB 2016-os évének központi témája. Zenei, irodalmi, illetve más jelenléttel foglalkozó programokon keresztül vizsgáljuk az identitás témakörén belül a káosz kérdését. A Montag Modus programját az előadóművészeti műfajok megtartása mellett a képzőművészet felé is ki szeretnénk nyitni. A vizuális művészetekben gyökerező performatív gyakorlatnak egészen kivételes történelmi hagyományai vannak Magyarországon, elsősorban az 1970-es évekből. A 2016-os programban azt a kérdést is szeretnénk feltenni (és nem megválaszolni), hogy a performansz aspektusai hogyan változtak, és hol tart ma ez a műfaj, mely a jelenlét ultimatív műfaja egy olyan korban, mely analóg és digitális utakon igyekszik a folyamatos jelenlétet biztosítani.

SzKL: Magyarországról jelenleg főleg a Facebookon lehet követni a Montag Modus eseményeket. Februártól azonban dolgozunk egy részletes dokumentáción, egy blog kialakításán, amely mélyebb betekintést nyújt majd a sorozaton történtekről. És persze mindenkit várunk a Montag Modusra, februárban, áprilisban és júniusban Berlinben!

Tóth Kinga

szerző: Tóth Kinga
honlap e-mail
Tóth Kinga 1983-ban született Sárváron, költő, illusztrátor. Verseit többek között az Árgus, az Élet és Irodalom, a Palócföld, a Cimbora és a Spanyolnátha folyóiratok közölték. Vizuális költeményeket készít és állít ki. A Tóth Kína Hegyfalu zenei formáció szövegírója és frontembere. Kommunikációs szakember, korrektor, német bölcsész, nyelv- és irodalomtanár. Kötetei: Zsúr, 2013 (Prae), All machine (2014, Magvető), Allmaschine (2014, Solitude).

KULTprogramok

<< 2019. feb. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum