KULTer.hu - Versegyenletek
68502
post-template-default,single,single-post,postid-68502,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Versegyenletek

Magolcsay Nagy Gábor: Második ismeretlen

Ezt a könyvet az ember nem olvassa. Leül mellé, de nem lehet egyszerűen elolvasni. Kódfejtési módszerekkel lehet a leginkább megközelíteni a lényegét. A lineáris versekből kibontakozó vertikális jelentés (a racionálisból a transzcendens dimenzió) együttesen semmihez nem hasonlítható vizuális és verbális sokrétűséget nyújt a befogadónak. Az inspirációk és referenciák (idézetek) szövevényes hálójából létrejövő „verstest” e két dimenzió között mozog. A keresztrejtvényként megfejthető szövegek kétirányú olvasása mellett bonyolultabb, számokkal operáló rejtvényekkel is találkozunk. Mindez erős utalásokból felépülő, távoli absztrakciókat behívó kortárs költészetbe ágyazva.

A szöveg nem adja könnyen magát. Nem lehet hanyagul átpörgetni a lapokat az átfogó benyomásért. Vagyis lehet, csak nem érdemes. Minden oldal önálló műalkotásként él és működik. Szabó Imola Julianna nem tolakodó, mégis látványos vizuális megjelenést álmodott meg a szövegeknek. Három az egyben: kortárs verseskötet, kódfejtős rejtvényjáték, kellemes vizuális élmény.

DSC_2520

Magolcsay Nagy Gábor második kötetében a kortárs költészethez képest szokatlanul nagy szerep jut a befogadónak. Magunknak kell kibogarászni a versekben függőlegesen elrejtett plusz sort, máshol számok helyére kell behelyettesíteni a megfelelő betűt, hogy értelmes sorokat kapjunk. A megfejtés aztán újabb verssé áll össze. Így a lehetséges jelentésrétegek nem csak duplafedelű (kétdimenziós) élményt nyújtanak, ennél jóval összetettebb az értelmezési lehetőségek színtere. Első körben, ha hagyományos lineáris költészeti kötetként kezeljük a Második ismeretlent, a sűrített közlés, a markánsan megjelenő belső referencialitás tűnik fel. Szinte minden szöveg az előtte álló idézet vagy mottó inspirációjaként jön létre, az eredeti forrásszövegtől elvonatkoztatva, saját mikrokozmoszt alkotva. Ebben az univerzumban az otthonos magány, a bonyolult társas kapcsolatok, a hétköznapi élet apró összecsapásainak és békekötéseinek lenyomatai és a transzcendentális víziók jól megférnek egymással. Ebben a közegben kezd el működni az egyenlet másik fele, a „második ismeretlen” vagyis a vertikális dimenzióban megjelenő új jelentésréteg. A játékosság és a mélyebb gondolati tartalmak terébe kerülünk, ahol a „galambfejedelem”, a „hölgybogár” és a „fétisvadász” válik „leselkedő totemmé”. De nem lövöm le az összes poént, a keresztrejtvényfejtés izgalmánál jóval nagyobb élmény, amikor a versbeli konstrukció az olvasó aktív részvételével kel életre. Sőt, a kötetben arra is lehetőség van, hogy saját kódjaink alapján kitöltsük a rejtvényt, így az olvasó közreműködésével önálló vers születik.

A befogadó és szerző között kialakuló közvetlen kapcsolat a kísérleti költészeti irányok esetében történetileg meghatározó. Nemcsak a szokatlan megközelítési mód megértéséhez szükséges egyfajta nyitottság, a verbovizuális alkotások befogadásához valóban tevékeny szereplővé kell válnunk, ez nem egy passzív esemény. Magolcsay Nagy Gábor korábbi munkáival már bizonyította elkötelezettségét a téma iránt. Új kötete a logomandalák világától egy lépéssel közelebb kerül a lineáris költészethez, de a többszintű közlésmód és a játékosság itt is megmarad, a látványvilág szelídülése mellett. A Második ismeretlen a hagyományos és a kísérleti irodalmat elválasztó határszakaszon toporog, mindkét irányba nyújtózkodik. Mélyreható műfajelméleti áttekintés nélkül is felmerül a kérdés: hova sorolható a kötet?

mng_második ismeretlen_borító

Bár világosan kötődik a lineáris hagyományhoz, a versek több irányból olvashatók (esetenként a kötet elforgatására is szükség van), mégis elsősorban hagyományos versstruktúrákat alkalmaz. A megvalósítás módjában azonban eltávolodik a klasszikus irodalmi műfajoktól. Lineáris verset ír, egy-két apró csavarral, de a tipográfiai megformáltság és a vizuális kialakítás nagyobb szerephez jut, mint egy átlagos lírakötetnél. A műfajok közötti egyensúlyozás, az egyedi nyelvi és vizuális megoldások viszont a kísérleti költészet közegébe utalják a Második ismeretlent. Ezt erősíti az összművészeti alkotás jelleg is, Szabó Imola Julianna könyvdesigner munkája is erősen érvényesül, a könyvbemutatókon pedig hangzó költészetként is bemutatkoztak már a versek.

Experimentális költészeti alkotásról van szó tehát, mert a zenei, matematikai és irodalmi inspirációk nyomán egy többrétűen, akár hipertextként is értelmezhető verbovizuális univerzumba kerülünk a kötet kinyitásával. „Könyvmunka”, mert mindez a látvánnyal olvad egységbe, ez a piacon szokatlanul igényes kivitel a kötet egyik nagy érdeme. A szabad értelmezés és az egyéni interpretáció pedig az egyik célja a Második ismeretlennek: gondoljunk róla valamit, merüljünk el benne, térképezzük fel és fejtsük meg a rejtvényeket, a nyeremény izgalmas, sokrétű kortárs költészeti utazás lesz.

Magolcsay Nagy Gábor: Második ismeretlen, AmbrooBook Kiadó, Budapest, 2015.

Szirmai Anna

szerző: Szirmai Anna
honlap e-mail
Szirmai Anna 1988-ban született Budapesten, jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási területe az olasz konkrét és vizuális költészet. Kortárs és kísérleti művészettel foglalkozó írásai hagyományos és online folyóiratokban jelennek meg.

KULTprogramok

<< 2017. nov. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum