KULTer.hu - Egy autodidakta művész posztomusz életmű-kiállítása
70118
post-template-default,single,single-post,postid-70118,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Egy autodidakta művész posztomusz életmű-kiállítása

Konceptuális műveket, corpusokat, installációkat, nagyméretű festményeket, szobrokat, fotókat és mail-art alkotásokat mutat be az a kiállítás, amely Vissza/Előretekintés Érmei Zoltán életmű-kiállítása címmel február 4-én nyílt meg a budapesti Ludwig Múzeumban a fiatalon elhunyt művész munkáiból.

A kiállítással „a múzeum arra vállalkozott, hogy feldolgozza, és bemutassa az érdeklődőknek a kortárs magyar képzőművészet egyik jelentős fejezetét” – hangsúlyozta a megnyitó előtt tartott sajtótájékoztatón Fabényi Julia, a múzeum főigazgatója.

Beke László művészettörténész, a tárlat főkurátora elmondta: a kiállításon a művész két fontos portréja mellett száz kisebb portré is látható. Felidézte, hogy Érmezei Zoltán egész életében az életmű-kiállításán dolgozott.

ludwig_1

Emlékeztetett arra, hogy a gimnáziumban már a képzőművészet felé kezdett orientálódni, de mindig foglalkoztatta a filozófia is. Autodidaktaként képezte magát, bújta a könyvtárakat: filozófiai, nyelvészeti és művészeti könyveket tanulmányozott, jegyzeteket készített, amelyekből többet be is mutatnak a tárlaton. „Az iskolás kimásolásoktól az aforizmákon át, versek, ötletek, tipográfiai gondolatok, eszmefuttatások láthatók. Érmezei a kezdetektől a projektművészettel foglalkozott az 1970-es években, amely korszakról azt gondolta, hogy az egész világon hanyatlás tapasztalható” – hangsúlyozta.

Beke László szerint Érmezei Zoltánnak az egész élete a művészet különféle területein zajlott. Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az időszakban virágzott a konceptuális művészet. A kiállításon a konceptuális, dokumentarista fotóhasználatra is számos példát látni. A fotózást azonban másképpen használta, mint kortársai, Hajas Tibor vagy Vető János, mivel önmagát dokumentálta különféle helyzetekben.

Művészi munkásságának első akciójaként 1975-ben fizetett apróhirdetésben tette közzé halálhírét a Magyar Nemzetben, ami ebben az időszakban bátor vállalkozásnak számított – hívta fel a figyelmet a művészettörténész.

ludwig_2

Fő műveinek tematikája többek között a tükör köré csoportosul, de látható a kiállításon az agyagba, homokba „lenyomatot képező és szoborrá nemesítő öntvényei” is, valamint a Pauer Gyulával és Rauschenberger Jánossal közösen létrehozott P.É.R.Y Puci, a rejtélyes fiktív tájképfestő elnevezésű projekt, amely során kilenc nagyméretű, hagyományos plein-air technikával készült tájképet festettek hárman a Dráva partjáról 1986-ban.

A Feltárás című projektben régészetileg kiásott testét mutatja be, a feltárás folyamatával az újraszületés gondolatát kívánta kifejezni – magyarázta a művészettörténész. Önmagáról készített nagyméretű corpusai a négy evangélista egy-egy mondatát idézik. Láthatók a kiállításon Rauschenberger Jánossal közösen létrehozott egyéni és páros önarcképek, valamint olyan önlenyomatai, amelyek bemozdult szobroknak is nevezhetők – hangsúlyozta Beke László.

Ugyancsak Rauschenberger János készítette a tükör-labirintus képeit is, amelyekben önmagukat festve, rajzolva a tükörre, amint önmagukat rajzolják a tükörre.

Kitért arra is, hogy a díszlettervezés végigkísérte egész életét, egyik fő műve volt a Déry Tibor Az óriáscsecsemő című darabjához készített díszlet Debrecenben.

Érmezei Zoltán 1955. február 17-én született Budapesten, 1991-ben halt meg.

Az életmű-kiállítás március 27-ig látható.

Forrás: MTI, fotó: Ludwig Múzeum

KULTer.hu Hír

szerző: KULTer.hu Hír
honlap e-mail
A KULTer.hu rendelkezésére bocsátott és a szerkesztőség által továbbszerkesztett, vagy a szerkesztőség által összeállított sajtóanyagok és a szerkesztőségi hírek megjelenési formája.

KULTprogramok

<< 2019. dec. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum