KULTer.hu - Nyilas Atilla: Az ápoló
70094
post-template-default,single,single-post,postid-70094,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Nyilas Atilla: Az ápoló

(Az ékesszólásról, 50.)

CCCXLIV.

És elhatároztam, hogy nem vagyok beteg.
Úgy általában, és konkrétan asztmás,
amilyen vagyok, az a természetes,
ezután nem szedek gyógyszereket,
és tényleg csaknem teljesen kinőttem.

CCCXLV.

Amikor megpróbáltam mindent jól csinálni,
na akkor majdnem otthagytam a fogam.
Szakítottam, amit aztán megbántam,
elköltöztem otthonról, kvártélyért
és némi kosztért elszegődtem Óbudára.

CCCXLVI.

Nem akartam pénzt elfogadni,
csak munkáért. Órákat adtam,
de ki vesz órát matematikából?
Többnyire aki bukásra áll,
mert a többi könyvből is megérti.

CCCXLVII.

Reggel rohanás, emelgetés,
napközben parttalan levezetések,
elhúzódó labor, diszkalkulia,
utazgatás kietlen sötétben,
és este megint munkában az ápoló.

CCCXLVIII.

A legdurvább talán mégis az volt,
nadrágszíj-szobámban az az íróasztalomra
rögzített klasszikus pavlovi csengő
éjjelente egyszer megszólalt,
vagy kétszer, de olykor többször is.

CCCXLIX.

Nem kiszúrásból, csak ha szükség volt rá,
mert a lakótársam nem tudott az ágyban
segítség nélkül megfordulni,
és az állandó testhelyzet fájdalommal,
fulladásveszéllyel járt neki.

CCCL.

Az erőset a komoly málha
még erősebbé teszi,
a gyenge ember viszont összeomlik
– ha szabad így kifejezni magam –,
mint „teher alatt a málna”.

Nyilas Atilla

szerző: Nyilas Atilla
honlap e-mail
Nyilas Atilla 1965-ben született Budapesten, jelenleg is ott él, költő. Legutóbbi kötetei: Egynyári jegyzetek – 2006–2008 (Napkút Kiadó, 2010); Szerelemgyermek (Szoba Kiadó, 2010). Az ékesszólásról írásához 2014–15-ben a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjában részesül.

KULTprogramok

<< 2019. dec. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum