KULTer.hu - Rocksztárok, versek, fantasyk, öltönyök
72400
post-template-default,single,single-post,postid-72400,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Rocksztárok, versek, fantasyk, öltönyök

KULTOK V. – Marketing, brand és kultusz a kortárs irodalomban (2. nap)

Miként épülnek fel brandek a szép- és a fantasyirodalomban? Hogyan lehet hatékonyan népszerűsíteni a verseket? A fogyasztásra épülő társadalmakban miképp lehet eladni az irodalmat és láthatóvá tenni a hozzá kapcsolódó különböző jelenségeket? Ilyen s ezekhez hasonló kérdésekre keresték a választ előadók és hallgatók az ötödik alkalommal megrendezett, jubileumi KULTOK konferencia második napján.

A konferencia első napjához képest kevesebben jelentek meg, s bár nehézkesen indult a nap, a zárása annál sikeresebb lett. A délelőtti szekcióban hallhattunk többek között a magyar irodalom és a bolgár könyvpiac kapcsolatáról, napjaink gyerekirodalmáról, valamint több izgalmas előadás is szólt a fantasyk különleges világáról. Bedecs Lászlótól megtudhattuk, hogy évente átlagosan 10-12 magyar könyv jelenik meg bolgárul. Ez nem csupán a klasszikusok, Jókai, Mikszáth és a nyugatosok műveit jelenti, a kilencvenes évektől egyre több kortárs szöveg tűnik fel a piacon, többek között Nádas Pétertől, Krasznahorkai Lászlótól és Rakovszky Zsuzsától.

IMG_9386

Ezt követően Új Krisztina napjaink gyerekirodalmának népszerű világába kalauzolt bennünket, s érdekes összefüggést vélt felfedezni a magyar gyerekirodalom és a Harry Potter-könyvek megjelenése között, ugyanis J. K. Rowling írásait követően Magyarországon újra presztízskérdéssé vált gyermekeknek írni, s velük foglalkozni. Ehhez az új hullámhoz köthetőek többek között Varró Dániel gyerekverskötetei, illetve Szijj Ferenc Szuromberek királyfi című meseregénye is. Érdekes és elgondolkodtató kérdésként merült fel egy hozzászólásban, hogy valójában mi is a gyerekirodalom, kiknek szólnak, s kiknek íródnak ezek a könyvek, hiszen a történeteknek nagyon sokáig a szülők a közvetítői.

IMG_9430 kicsi

Új Krisztina előadását követően egy egészen különleges területről, a fantasyk világáról tudtunk meg többet. Ez a műfaj, mint az az előadásokból kiderült, teljesen más, a magas irodalomtól eltérő olvasói hozzáállást és stratégiát igényel, hiszen ezek a könyvek olyan nem létező, a tárgyi valóságában soha meg nem tapasztalható világokat építenek fel, amelyeket az olvasónak másként kell belaknia. A magyar fantasyírók szinte mindig angolszász álnevek alatt publikálnak a hangzatosság és az eladhatóság érdekében, s ahogy azt Keserű Józseftől megtudtuk, van még egy csavar az álnevek körül, ugyanis sok esetben kettő vagy akár három szerzőt is maguk mögött rejthetnek, máskor pedig egy-egy író is több különböző néven jelenteti meg szövegeit. A H. P. Lovecraft 1926-os novellájából eredeztethető Cthulhu-mítosz mémszerű elterjedését Hegedűs Norbert vizsgálta; fény derült arra is, hogy ennek a műfajnak az egyik nagy előnye és vonzereje az, hogy valamiféle titkos tudást ígér az olvasóknak, akik beavatottakként lehetnek részesei a történeteknek.

12814

Az ebédszünetet követő délutáni szekcióülés alatt leginkább a brand- és marketingépítés gyakorlati oldalával ismerkedhettünk meg konkrét példákon keresztül, valamint szó esett még a lájkok enigmatikusságáról, amelyet Borsik Miklós prózaszerű szövege taglalt. Braun Barna a könyvpiac működéséről, eladási mutatóinak alakulásáról beszélt. Gazsó Hargita egy meglehetősen izgalmas kiállítási tervet s annak előkészítési folyamatát mutatta meg nekünk. A topolyai muzeológus elképzelése, hogy jó lenne, ha a múzeumokban nem csupán holt költők inspiráló, sokszor a szövegeik szerves részeiként is feltűnő tárgyakkal találkozhatnánk, hanem megismerkedhetnénk most élő és tevékenykedő írók, költők tárgyi világával is. Azt szemléltette prezentációjában, hogy egy kortárs vajdasági író-költő, például Tolnai Ottó válogatott tárgyai és relikviái miképp használhatóak fel az életművét bemutató tárlat megvalósításához.

IMG_9519

Prezenszki Alex az irodalmi brandépítés és a marketing működését gyakorlati példákon keresztül világította meg. Már megvalósult és folyamatban lévő debreceni irodalmi projekteket mutatott be az érdeklődőknek. Az előadásában egy Facebook-kampány kutatási, stratégiai és megvalósítási folyamatát követhettük végig. A Könyvutca mellett megismerkedtünk egy jelenleg is futó irodalomnépszerűsítő projekttel, az InstaVerssel. Ez utóbbiról már a projekt egyik elindítója, Kele Dóra mesélt a közönségnek: a Facebookon futó, kortárs magyar lírát támogató projekt fontosságát és sikerességét az is bizonyítja, hogy igazán széles olvasói réteget sikerül elérnie, valamint az online kezdeményezés kisebb irodalmi fesztivállá nőtte ki magát az elmúlt években. Mint az az előadásból kiderült, az InstaVers ötlete a két évvel ezelőtti KULTOKhoz is kapcsolódik, hiszen itt fogalmazódott meg a gondolata. Kevésbé kellemes hír azonban, hogy a projekt ebben a formában a végéhez közeledik, ugyanakkor egy különleges, szimbolikus könyvtárgy megjelenésével történik majd a lezárása, melyben ötven InstaVerses szerző szövege lesz olvasható.

IMG_9551 kicsi

A kávéhiányos kávészünetet két kerekasztal-beszélgetés követte, amelyeken irodalomnépszerűsítő projekteket, valamint magyar zenekarok frontembereinek életrajzíróit ismerhettük meg. A Vigh Levente által moderált első beszélgetés során három nagyon érdekes, az irodalmat más és más formában támogató személy, illetve a nevükhöz köthető kezdeményezések mutatkoztak be. Békés Zoltán a Mr. Sale öltönyüzlet vezetője, egyúttal az irodalmi élet egyik mecénása. Hogy mi köt egy üzletembert az irodalomhoz? Az olvasás, az irodalom szeretete – mondta. Hozzá, valamint a József Attila Körhöz köthető az Írók öltönyben című könyv, melyben kortárs költők mutatkozhattak meg igazán formális, elegáns öltözetben a verseikkel egyetemben. Nagy Eszteranna, a PoetVlog kitalálója nem kultúrmisszióként tekint projektjére, amelyben költők szavalják saját írásaikat. (Csak halkan jegyzem meg, milyen igaza van azzal az abszurd helyzettel kapcsolatban, hogy napjaink „okos” világában szinte már csak kortárs költőkről és verseikről nem készülnek rögzített felvételek.) Harmadik beszélgetőpartnerként az oldalt elindító Ignácz Krisztán mesélt a Mindennapi kortárs magyar vers Facebook-felületéhez kapcsolódó tapasztalatairól, olvasóközönségéről, távlati terveiről.

IMG_9575 kicsi

Az irodalomnépszerűsítés után a dalszerzők kultuszáról hallhattunk egy igencsak izgalmas beszélgetést Barna Péter moderálásával. A különféle alternatív vagy rock bandák frontembereit mindig körbelengi egy mitikus köd, fanatikus rajongással veszi körül őket közönségük, s az életrajzok megírásával, a személyes térbe való beengedéssel a kultusz még inkább fenntartható, talán még növelhető is – bár Géczi János éppen ellenkezőképp tekint saját könyvére, amelyben megingatja a Vad Fruttik énekesét övező „drogos csajozógép” mítoszt. Lévai Balázstól megtudhattunk kulisszatitkokat a Lovasi-életrajz keletkezési körülményeiről. Kiderült, hogy a könyv néhány oldala magának Lovasi Andrásnak az írása: a zenész nem volt elégedett a válását körbe járó rész egyetlen változatával sem, így ő maga vetette papírra ezt a történetet. Kiss László egy már-már közhelyes, de annál fontosabb jelenségre irányította rá a figyelmünket: a külső és a látszat nem minden, sokszor megcsal bennünket, ahogy ezt Farkas Zoltán, az Ektomorf frontemberének példája is mutatja. A gyerekként és fiatal felnőttként problémás, cigány származású zenész nem csak német és amerikai színpadokon hódíthatta meg a közönséget, de szülővárosa díszpolgárrá is avatta, elismerve azt a fiút, akire a kezdetekkor nem néztek jó szemmel saját háza táján. A beszélgetés során bepillantást nyerhettünk még az írók és frontemberek kapcsolatainak szövevényes, konfliktusokkal terhelt hálózatába is, az életrajok megszületésének folyamatába, amelyek során mindenkinél gondot okozott az emlékezés és felejtés közti feszültség feloldhatósága. A beszélgetésnek hála világossá vált az ilyen típusú könyvek nehéz, de a három példa szerint nem megoldhatatlan feladata: az én történetének megjelenítése valaki más tollán keresztül.

A konferencia zárásaként egy Lóci játszik-koncerten engedhették el az előadók az izgalmakat, a hallgatóság a feszült figyelmet, a szervezők pedig a feladatok terheit. Egy ilyen sikeresen zárult konferencia után csak annyi lehet a kívánságunk, hogy jövőre újra találkozhassunk, s hogy egyszer majd az elmúlt évek legjobb előadásainak kézirataiból összeállított tanulmánykötetet is a kezünkben tarthassunk.

KULTOK V. – Marketing, brand és kultusz a kortárs irodalomban, 2. nap, Debrecen, Nagyerdei Víztorony, H2O Galéria, 2016. március 18.

A fotókat Ladányi Ivett készítette.

Béres Zsuzsa

szerző: Béres Zsuzsa
honlap e-mail
Béres Zsuzsa 1992-ben született Debrecenben. A Debreceni Egyetem szociológia mesterképzésén végzett, jelenleg a Humán Tudományok Doktori Iskola tagja, kutatási területei a kortárs magyar kultúrafogyasztás, a kulturális elit és a fiatalok párválasztási szokásai. Első tudományos publikációja a Peme lapjain, színházkritikái a prae.hu-n jelentek meg. 2016-ban a Színház folyóirat gyakornoka volt.

KULTprogramok

<< 2018. máj. >>
hkscpsv
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum