KULTer.hu - Remake
79799
post-template-default,single,single-post,postid-79799,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Remake

Az Utazás-noteszből

Ha utazol, mások nyomdokain haladsz, s van úgy, hogy saját nyomaidat fürkészed. Ha befutsz 2016 augusztus végén Kolozsvárra, akkor abban benne van a három évtizeddel korábbi érkezésed is. Micsoda útjaink voltak nekünk! Pöttöm Polák Fiattal a hepehupákon és a szakadékokká szélesedő gödrök, valamint az örök időkre kitett „Drum in lucru” és „Ceausescu si pace” táblák „mentén”, a festői Körös-völgyön és Kalotaszegen át a szürke blokkok zónájába, a kenyér- és benzinjegy övezetébe, a brutális elnyomás reális Sinistrájába. Először sétálni Kelet-Közép-Európa egyik (ha nem a) legszebb terén, először zarándokolni el a világ egyik legrégibb temetőjébe, először állni a Sorában lisztért és olajért, s először kaptatni fel a jóbarátokhoz a Hajnalhegyre. Minden régi szép, s minden új máris romhalmaz. Sáros és nyirkos feketeség, ődöngő sokaság és a napsütésben megcsillanó kereszt a tornyon. „Elveszik” a villanyt, „elveszik” a fűtést, „elveszik” a meleg vizet. Elveszik az életedet. Először érezni meg, hogy a kincses város maga is egy nagy temető, ahol az élnivágyás mégis erősebb, mint a csüggedés. Keveset ettünk, sokat ittunk és még többet beszélgettünk. Volt idő.

Hogy milyen értelemben volt, az persze véleményes. Hogy eltűnt, elvesztegetett vagy ellopott idő volt-e, vagy éppen az élet iskoláját jártuk-e, nem dönteném el. Ahogy most érkezünk, mindenesetre megy belül ez a vetítés, miközben látni, hogy kívül minden színesebb lett. Szinte fantasztikus, ahogy az elképzelhetetlen valóra vált. A félkész házak elkészültek, a busz pontosan jár és kényelmes, a város élhetővé modernizálódott. Kétségtelenül más hon állt a Kis-Szamos partjára, de a 7. Kolozsvári Magyar Napok alkalmával magyar sokadalom lepi el a köztereket, magyar szó csilingel, rikkant és danol a Főtéren, a Farkas és a Fogoly utcában. Érezzük is, hogy a fesztivál örömkeltő (bajokat, nehézségeket, konfliktusokat elfedő), zsibongó hangulata magával ragad. Példás, ahogy elfér itt egymás mellett a hagyományőrzés és újítás, ahogy üde sokszínűséggé montírozódnak a világképek és ízlések. A Bulgakovban minden egyes szabadon kimondott szó emlékeztet a régi kimondhatatlanokra, minden egyes ízes falat a régi ízetlenekre. Megilletődöttség és öröm az arcunkon, összehasonlító filmvetítés a lelkünkben. Elvesztünk és megmaradtunk.

Borítófotó: Wikipédia

Szirák Péter

szerző: Szirák Péter
honlap e-mail
Szirák Péter 1966-ban született Debrecenben. Irodalomtörténész, az Alföld folyóirat főszerkesztője, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetője. Könyvei: Grendel Lajos (1995); Az Úr nem tud szaxofonozni (1995); Folytonosság és változás (1998); Kertész Imre (2003); Örkény István (2008); Ki említ megérkezést? (2016).

KULTprogramok

<< 2018. feb. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum