KULTer.hu - Belevillamosozni egy versbe?
80514
post-template-default,single,single-post,postid-80514,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Belevillamosozni egy versbe?

Interjú Magolcsay Nagy Gáborral a MAPoetry projektről

Nem csak a metró vagy a kerékpár, de városnyi szöveg utazói is vagyunk nap mint nap. Mi volna, ha kipróbálnánk? Magolcsay Nagy Gábor költő nem mindennapi „text-túrára” hívja a játszani, mozogni, olvasni szeretőket. A jövő évi magyar költészet napjához kötődő multimediális művészeti projekt, a MAPoetry útra kész!

KULTer.hu: Többször nyilatkoztad, hogy a költészet és az olvasó szoros együttműködését fontosnak tartod. Ennek jegyében lassan megvalósulni látszik egy ideje dédelgetett álmod, a MAPoetry elnevezésű projekt. Mire utal a kifejezés?

Naponta utazunk, közlekedünk különböző útvonalakon címek, közterületek között, várakozunk megállókban. A MAPoetry hívószóval arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy utazásaink során a kollektív illúziónkban, tehát a hagyományos értelemben vett valóságban is megtalálható költemények szereplői, utazói vagyunk. Ebből a szempontból a MAPoetry kartográfiai kódokból, például közterületek nevéből, tömegközlekedési megállók nevéből rendezett költeményeket takar, illetve egy eseményre, egy multimediális művészeti projektre is utal. Az ilyen módon megalkotott szövegek, tér(vers)képek valóságos hipertextként is működnek, hiszen a költemény szavai felkereshetők, megtalálhatók.

magolcsay nagy gabor

KULTer.hu: Hogyan alakult ki a koncepció, és milyen cél vezérelt?

2013-ban otthontalanná váltam, elég sok időt töltöttem Budapest utcáin, és feltűnt, hogy egy csomó közterület nevének számomra igen vonzó a jelentése, a hangzása, illetve hogy ezek a szavak különleges asszociációs bázisok lehetnek. Első lépésben elkezdtem jegyzetelni őket, majd észrevettem, hogy olykor a tömegközlekedési megállók is öröklik ezeket az izgalmas neveket. Ekkor eszembe jutott, hogy ha a megfelelő megállók nevéből alkotok szövegeket, akkor az adott tömegközlekedési eszközzel konkrétan egy versben utazhatunk. Képzeld el, hogy „felszállsz egy versre” a 22A busszal az „Erdő” utcában, és – az adott esetben szükséges átszállásokat beiktatva – „leszállsz a versről”, a 85-ös buszról a „Szövőszék” utcában. E gondolat alapján egy irodalmi teljesítménytúra szervezésébe kezdtem, ahol, a tájfutás mintájára, egy külön erre az eseményre írt költemény szavait, állomásait lehet bejárni, és ott játékos feladatokat végrehajtani. Az eseményt a magyar költészet napjához kapcsolódva szeretném megvalósítani. Ez a nap kitűnő alkalom arra, hogy átéljük a költészet közösségszervező, sőt ez esetben egészségmegőrző erejét is, hiszen a projekt lényege, hogy a vers- és kultúrakedvelő közönség mintegy tömegsportjelleggel, mozgás közben fedez fel egy háromdimenziós költeményt, amelynek ő a főszereplője, utazója.

KULTer.hu: Milyen helyszíneken bonyolítod le a rendezvényt, és miért ezekre esett a választásod?

A projekthez írt tér(vers)képet még nem leplezném le, annyit azonban elárulok, hogy a megállók kiválasztásakor az átszállások minimalizálása, az utazás során átélhető minél izgalmasabb vizuális élmény biztosítása volt a legfontosabb szempont, csakúgy, mint a távolságok optimalizálása, tehát egy a bővebb belvárosra fókuszáló szöveg megírása fontos irányelv volt számomra. A kerékpáros közlekedést is szem előtt tartottam, nem utolsósorban pedig igyekeztem a rendelkezésre álló megállónevekből egy frappáns, szellemes négysoros költeményt megírni.

poemiser

KULTer.hu: Úgy tudom, fővárosi szerveket is bevonsz a projektbe, azon kívül szeretnél több alkotóval is együttműködni. Kik ők pontosan?

Mivel az adott megállókban képzőművészek installációi is helyet kapnak, az önkormányzatokkal, a BKV-val, a BKK-val és a fővárosi önkormányzattal is egyeztetünk. Nekem nagyon tetszenek a Színes Város Csoport célkitűzései és projektjei, többek közt velük is felvettem a kapcsolatot, hiszen a MAPoetry kidolgozásakor én is megfogalmaztam olyan célokat és vállalásokat, melyek a városkép megszépítésére és élhetőbbé tételére koncentrálnak. Az együttműködő alkotók vonatkozásában nagyon büszke vagyok arra, hogy az ötlettel sikerült felkeltenem olyan kiváló képzőművészek figyelmét, mint Baglyas Erika, Benczúr Emese, Borbás Marci, Brückner János, Csontó Lajos és Gerber Pál. Igazi kihívás fenntartani a figyelmüket, komoly erőpróba ez számomra. Remélem, sikerül végigmennünk az úton, és az általuk képviselt minőségi munkákkal megörvendeztetni Budapest lakosságát. Rajtuk kívül fiatal és a középgenerációhoz tartozó költőket szeretnék bevonni a projektbe, illetve a térkép és költészet viszonyára nyitott fórumok szerkesztőit is szeretném megszólítani, így egy kis szakmai-tudományos fedezetet is adni a koncepciónak. Emlékszem, télen megjelent egy tematikus Prae-szám térkép és irodalom témában. Bár azok az írások inkább elméleti-(nyelv)filozófiai síkon vizsgálódtak, remélem, egy ilyen játékos, flashmobszerű irodalmi produktumban is látnak majd fantáziát.

Kiemelném Papp Tibor tér(vers)képes kiállítását, amely számomra különösen fontos és kedves. Tibor munkássága Bostontól Tokióig óriási elismerésnek örvend, sajnos idehaza eddig még nem érte el az ingerküszöböt, ezen szeretnék egy kicsit változtatni, annál is inkább, mert a szóban forgó tér(vers)képek különleges epizódjai ennek a zseniális és termékeny életműnek. Igazi csemegék.

KULTer.hu: Azt hiszem, az irodalomszeretők figyelmét máris sikerült felkeltened. Hogyan és mikortól kapcsolódhatnak be az érdeklődők a játékba?

Ez az egyik utolsó lépés lesz a MAPoetry rendezvényt előkészítő feladatok sorában. Jelenleg pályázatírásról, pályázásról szólnak a napjaim. A szponzorok, támogatók, médiapartnerek megtalálása is komoly feladat. Nagyon nehéz számottevő menedzsmentet építeni a projekt köré. Az arculatot is szeretném minél karakteresebbé, felismerhetőbbé, alkalmazhatóbbá tenni. Mindehhez megbízható szakmai és anyagi forrásokra van szükség. A kultúrafinanszírozás egy elég kritikus téma, ráadásul ez (még) nem egy mainstream, bejáratott cucc, sőt, tudomásom szerint példátlan vállalkozás. Ezzel együtt nagyon lelkes és elszánt vagyok. Voltaképp a megvalósítás minősége, színvonala az, ami kihívást jelent. Hiszen ehhez már nem elég az, hogy kidolgoztam egy kreatív ötletet, ez a fázis már a büdzséről szól. A célom pedig így mi is lehetne más, mint Puskás Öcsi bácsi legendás tételmondata alapján („Kis pénz – kis foci, nagy pénz – nagy foci.” – a szerk.) színvonalasan és expeditíven előkészíteni a rendezvényt. A minőséget a felkért művészek és szakemberek mellett egy kreatív arculattal, merchendise termékekkel, ajándékcsomagokkal, egy speciális kiadvánnyal és két, minőséget képviselő könnyűzenei koncerttel szeretném biztosítani. Amint ezek a feltételek teljesülnek, megkezdődhet a regisztráció, és minden érdeklődő becsekkolhat erre a nem mindennapi „text-túrára”.

A borítófotót Vékony Zsolt készítette.

Jakus Ágnes

szerző: Jakus Ágnes
honlap e-mail
Jakus Ágnes 1987-ben született, Egerben végzett magyar–kommunikáció szakon. Budapesten él, 2011 óta újságíróként dolgozik, interjúi, helyszíni riportjai, publicisztikái főként a www.parokia.hu weboldalon és a Confessio folyóiratban jelennek meg.

KULTprogramok

<< 2018. nov. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum