KULTer.hu - Így szól Kelet-Európa
83129
post-template-default,single,single-post,postid-83129,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Így szól Kelet-Európa

Budapest Showcase Hub 2016

Hogy mit is csinál egy showcase fesztivál? Bemutat, megmutat, összehoz, ötletel és új kapukat nyit. Egyfajta szakmai találkozó, ahol összegyűlnek a zeneipar legfontosabb képviselői, és kiteregetik a „portékájukat” jövedelmező kapcsolatok, szakmai tanácsok és új megjelenési lehetőségek reményében. 

Amíg világszerte napi szinten termelődnek ki új zenekarok, addig Közép- és Kelet-Európa – egyébként roppant színes – zenei felhozatala jócskán háttérbe szorult. Sok helyen azt sem tudják, hol van pontosan Budapest, így elég naiv dolog lenne azt feltételezni, hogy a hazai és a környező országok mainsteammentes zenéje a nyugat-európai, ne adj’ isten amerikai otthonok Spotify-áig is elér.

Azonban most már elérhet, ugyanis november 16. és 19. között megrendezték az első hazai showcase fesztivált. A Budapest Showcase Hub (BUSH) összesen huszonöt közép- és kelet-európai zenekart látott vendégül, és a délelőtti konferenciák után mindannyian élő koncerttel mutatkoztak be a három Király utcai helyszínen. Sajnos az első napról és a konferenciákról lecsúsztam, de a csütörtök és a péntek este folyamán annyi új impulzus ért, hogy úgy éreztem, hiba lenne beszámoló nélkül hagyni mindezt.

IMG_9638_1

Tehát, csütörtök van, nem esik, nem fúj, a konferenciáknak is vége, karszalagok kiváltva, a közönség sorai között dülöngélünk a Gödörben. A színpadon a Golan, egy román trió gyakorlatilag besorolhatatlanul újszerű, eklektikus stílusban. Egyszerre élőzene és elektronika, a magamfajta hangszermániásoknak is tökéletesen befogadhatóan tálalva. A DJ szetteket fúvós hangszerek puhították, és hoztak létre valami egyszerre agresszív és melodikus végeredményt, törve a beateket és hajlítva a térdünket. A közönségből hamar egy csapat marionettbábu lett, a Golanból pedig a bennünket mozgató ujjak; nem lehetett nem táncolni a srácok zenéjére.

A Gödör után a Kuplungban folytattuk az estét, ahol megnéztük a szintén román, Otherside névre hallgató formációt. Az Otherside legszembetűnőbb ’úristene’ az afro énekes hegyi patak tisztaságú hangja. Az amúgy robotos és irtó precíz elektronikát tökéletes vasárnap délutáni chill zenévé finomította ez a hangszín.

Ha választani kellene, koncertnek inkább a Golan, otthoni fetrengéshez pedig az Otherside.

IMG_9633

A kuplungos csütörtököt a Fran Palermo zárta, akiket valószínűleg már senkinek sem kell bemutatnom, a srácok szokásukhoz híven megtáncoltatták a közönséget, még a leghátsó sorokban is dobbantak a cipőtalpak. Volt kalap, volt konga, volt tengerparti hangulat, ahogy azt az FP-től már megszokhattuk, de hiába nézem meg őket évi ötvenszer, minden alkalommal újult erővel örülök nekik.

A pénteki napot a Gozsdu Manó Klubban kezdtük a Koala Voice-szal, ami merőben eltér a csütörtöki koncertélményektől, itt ugyanis torzított gitárok kerültek a DJ pult helyére. Bevallom – és ezzel most szembeköpöm a saját nememet – gyakorló rockszerelmesként mindig is szkeptikus voltam az olyan keményebb zenét játszó formációkkal szemben, akik női énekessel operálnak, de hál’ istennek sokadszorra is felülíródott ez a sztereotípiám. A tökösség valóban nem nemhez között, pláne, hogy Koaláék frontembere valószínűleg Kurt Cobain női reinkarnációja. Ez a garage pop-punk banda egy 70-es évekből itt ragadt, őszintén beintős, gatyaletolós haveri társaság, akik a személyes kedvenceimmé váltak a fesztivál végére.

IMG_9625_1

A Koala Voice után belenéztünk pár szám erejéig Jimmy Pé produkciójába is a Gödörben, majd átsiettünk a Kuplungba, hogy elcsípjük az Iamyankot. A Palermohoz hasonlóan Yank bandája sem ismeretlen már a hazai közönség előtt, az elektronikus-instrumentális felállás most is recsegett és ropogott, tört, zúzott és simított minden ütemet. Az ő zenéjük egy világmegfejtős tengeri hullám, néha viharral, néha szélcsenddel, a legváratlanabbul és legizgalmasabban komponálva. Ha festenék, tuti Iamyankra tenném.

A BUSH koncertrepertoárja színt vitt a hazai zeneipar életébe, és bár az első magyar showcase megmozdulásról beszélünk, cseppet sem volt „szárnypróbálgató” vagy „gyerekcipős” a happening. A koncertek után maradtam még kicsit beszélgetni a résztvevőkkel, és hamar kiderült, hogy a fesztivál a világ legmesszebbi tájairól érkezett szakmabeliek elismerését is kivívta. A BUSH egyértelműen fontos mérföldkő a hazai zeneipar életében, így csak remélni tudjuk, hogy jövőre is legalább ennyi vagy még több ígéretes banda kerül elő Kelet-Európa titkos mélygarázsaiból.

 Budapest Showcase Hub, Budapest, 2016. november 16-19.

 A fotókat Bukovics Aliz készítette.

Takács Dalma

szerző: Takács Dalma
honlap e-mail
Takács Dalma 1994-ben született Kaposváron. A Corvinus Egyetem angol nyelvű média és kommunikációtudomány szakán diplomázott. A KULTer.hu popKULT rovatának szerkesztője. Fő érdeklődési területe a szubkultúra-kutatás, a pszichológia és a művészetterápia.

KULTprogramok

<< 2017. jún. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum