KULTer.hu - „Nem nagy buli vidéken kiadót csinálni”
82190
post-template-default,single,single-post,postid-82190,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Nem nagy buli vidéken kiadót csinálni”

Riport Farkas Zoltánnal, a Főnix Könyvműhely tulajdonosával

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közel 100 tagcéget jegyez, és még ezen felül is számos kiadó működik országunkban. A műhelyek többsége a fővárosban található, más településeken csak elszórtan lelhető fel néhány. 

A keleti megyékben mind a kiadóban dolgozni vágyók, mind pedig az írók nehézségekbe ütköznek, hiszen csak kisebb vállalkozásokkal tudnak kapcsolatba lépni, melyek sokszor bizonyos műfaji, olvasói rétegekkel foglalkoznak. A hajdúböszörményi Főnix Könyvműhely is az utóbbiak közé tartozik. A kis műhelyeket érintő nehézségek sűrűjében Farkas Zoltán kiadóvezető segítségével próbáltunk eligazítást nyerni.

Farkas-Főnix.3

A Főnix Könyvműhely 1995-ben alakult, tulajdonosai Farkas Zoltán és a felesége, Farkasné Zvelihár Bernadett. Mivel ez egy családi vállalkozás, ők ketten végeznek minden munkát a fordítás, a korrektúra és a borítóterv kivételével, ez utóbbiak viszont olyan feladatok, amelyeken nem érdemes pénzt spórolni, hiszen törekedni kell arra, hogy a kiadott könyvekkel kapcsolatosan minél kevesebb hibalehetőség maradjon. A Főnix Könyvműhely kezdetben alternatív őstörténeti, történelmi, klasszikus ifjúsági regényekkel foglalkozott, majd a verseny kiszolgálása érdekében 2011-ben profilváltáson ment át. Könyveiket elsősorban elsősöktől a tizenharmadik osztályosokig, valamint fiatal felnőtteknek szánják, néha pedig egy-egy felnőtt regényt is kiadnak. Legismertebb szerzőik között van Vivien Holloway (Moira), A. M. Aranth (Oculus) és Holden Rose (Howard Matheu-sorozat). A kiadó az utóbbi években már streampunk kötetek, sci-fik, fantasyk és mesekönyvek gondozásával is foglalkozott, és ezekkel a nagyobb terjesztőkhöz is sikerült bekerülnie.

11161736_1029792733716792_7976710747864681275_o

Kis vidéki kiadóként nehéz megmaradni a palettán, hiszen számos hátránnyal indulnak a nagyobbakkal szemben. „Furcsa helyzet van Magyarországon. A legnagyobb terjesztők maguk is kiadók, ők pedig leginkább a saját könyveiket preferálják az eladásoknál, valamint az igazán nagy kiadók kiadványait, mert abból lehet komoly hasznot termelni. A kis kiadók ilyen szempontból mostoha helyzetben vannak” – mondta el Farkas Zoltán. Vannak olyan terjesztők, amelyek folyamatosan fizetési gondokkal küzdenek, és a kisebb kiadók ezt komolyan megérzik. Ahol van egy háttértőke, ami biztosítja azt, hogy egy bizonyos ideig tudják a kiadványokat finanszírozni a vállalkozások, ott könnyebben veszik azt az akadályt, hogy csúszással kapják meg a pénzeket, ám a kis kiadóknál, ha nincs ilyen mozgótőke, akkor ez azt vonhatja maga után, hogy nem tudják fizetni a következő könyvek kiadását.

A Főnix Könyvműhelyhez szükséges kiadásokat a Farkas család más úton is beszerzi. Még a korai időszakban Olvasni jó! névvel indítottak olvasási versenyt, amely az általános és középiskolás diákoknak szól. Minden évben küldenek a jelentkezőknek egy-egy általuk kiadott könyvet, amelyek mellé feladatlapot csatolnak, és ezzel amellett, hogy népszerűsítik az olvasást és saját műveiket, bevételhez is jutnak a nevezési díj által. A fizetett összegért cserébe egyébként a tanulók megtarthatják a kapott könyveket. Tehát a versenyük egybeforrt a Főnix Könyvműhely munkájával.

A kiadók helyzetét megnehezíti az is, hogy egy adott térségben hányan élnek. Vidéki vállalkozásként például egy könyvbemutatót is nehezebb megszervezni, hiszen jóval kevesebb az érdeklődők száma a kisebb városokban, mint Budapesten. Éppen ezért a Főnix, hiába hajdúböszörményi székhelyű, pénzügyi okok miatt már az Ünnepi Könyvhét debreceni eseményében sem szokott részt venni, csak a fővárosiban. Muszáj biztosra menniük, és azokon a rendezvényeken megjelenni, ahol egyértelműen nagyszámú érdeklődőt érhetnek el.

Gyökértelen

Farkas Zoltán szerint valóban problémát jelent az, hogy a régióban nincs több kiadó. Debrecenben működik még a Tóth Könyvkereskedés, a Gold Book Kiadó és a Debreceni Egyetem Kiadó, de ezek kiadványai sem tartoznak a legkeresettebbek, legnépszerűbbek közé, hiszen hiába nagynevű az előbbi, több helyen találkozhatunk a leértékelt könyveik tömkelegét árusító sátrakkal, ahol a boltokban el nem adott köteteket kínálják. „A régió kulturális értékeihez hozzátartozna az is, hogy több kiadó működjön, ugyanakkor, ha megnézzük a könyvpiacot, hatalmas túlkínálat van. Az is kérdéses, hogy elbírna-e a piac még ennél is több műhelyt országos szinten” – mondta el a Főnix tulajdonosa. Szerinte az is látszik, hogy a kiadók küszködnek, és sorra szűnnek meg, ezért meglehet, hogy könnyen elrettennek azok, akik új kezdeményezésbe gondolkodnak.

A könyvkiadás menetében is felmerülnek hátrányok a nagyobb vállalatokkal szemben. A Főnix az új korszakába lépve főként külföldi szerzők könyveit keresi, s a tulajdonosok a szimpatikus és egyben a fősodorba tartozó regények közül válogatnak, de mindig számít az is, hogy az adott műfajon belül valami pluszt adjanak. Mindez sok kutatást igényel, ám a legsikeresebb műveket mindig elhalásszák a nagy kiadók. A folyamat során nagy a versengés, mindig ajánlatot kell tenni egy-egy kiválasztott könyvre, s ekkor az alkotást képviselő ügynökség levelet küld a többi kiadónak, hogy már kapott egy ajánlatot, akar-e beszállni a versenybe valaki. A hajdúböszörményi műhely is volt, hogy kiválasztott egy alkotást, ám egy nagyobb kiadó nála jobb ajánlatot tett, és ezért le kellett mondania a kötetről.

Az egyezség megszületése után a fordító megkapja a munkát, majd jön a szerkesztés, a korrektúra és a nyomtatás. A Főnix kifejezetten kis debreceni nyomdákkal dolgozik együtt, hiszen ahogy a tulajdonos elmondta: „Kis kiadóhoz jobban illik egy kisebb, szintén családi vállalkozásként működő nyomda.” A marketingtevékenység során szintén meghatározza a lehetőségeket az anyagi háttér, a Főnix Könyvműhely a kézenfekvő alternatívákat igyekszik megragadni: Facebook, Moly, bloggereknek küldött példányok, könyves események.

11203526_1079339728748438_3772274301551504572_o

A hajdúböszörményi műhelyt gyakran keresik meg gyakornoki és teljes idős munkák miatt, például szerkesztőnek, korrektornak jelentkeznek, de egy ilyen kisvállalkozásból másik munkahely nélkül megélni sem lehet. Náluk nincsenek minden napra jutó tevékenységek, amelyekhez olyan sok emberre lenne szükség, mint a nagyobb, fővárosi szervezeteknél, valamint minden az aktuális bevételektől függ, így nem tudnak gyakornoki programot indítani sem. A Budapesten kívüli könyves műhelyeknek tehát korlátozottabbak a lehetőségeik, számos dologban hátránnyal indulnak. Farkas Zoltán szavaival élve: „Nem nagy buli vidéken kiadót csinálni.”

A fotók forrása a Főnix Könyvműhely Facebook-oldala.

Rácz Barbara

szerző: Rácz Barbara
honlap e-mail
Rácz Barbara 1995-ben született Debrecenben. Újságíró, KULTer.hu kortárs kultúrportál KULTprogram és KULThír rovatának szerkesztője. A Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatója.

KULTprogramok

<< 2017. nov. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum