KULTer.hu - Újrarendezték az MNG 19. századi kiállítását
82769
post-template-default,single,single-post,postid-82769,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Újrarendezték az MNG 19. századi kiállítását

Ismét látható a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) 19. századi állandó kiállítása, amely csaknem 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat mutat be új válogatásban.

A mások mellett Ferenczy István, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Benczúr Gyula és Szinyei Merse Pál munkáit felvonultató kiállítás harminc év után újult meg, ugyanis az elmúlt időszakban a múzeum állandó kiállításának számos gyűjteményi egységét gondolták újra.

Baán László, az MNG főigazgatója szerint az új kiállítás mind tartalmában, mind elrendezésében sokkal jobban szól a mához. A festmények és szobrok mellett korabeli enteriőrök, iparművészeti remekek mutatják be a kort a maga teljességében.

mng_mti2

Krasznai Réka és Hessky Orsolya kurátorok elmondták, hogy az 1810 és 1900 közötti időszakot 14 egységben tekinti át a kiállítás, amelyben egyaránt találni kronológiai, stílustörténeti, műfaji és tematikus blokkokat.

A 19. században fontos műfajnak számított az itáliai minták nyomán meghonosodott tájképfestészet, amelynek vezető alakja idősebb Markó Károly volt. Az újragondolt kiállítás egyik legizgalmasabb képét az ő fia, Markó Ferenc készítette, aVisegrád című olajfestmény csak idén került Magyarországra.

A tárlat egyik legfontosabb újdonsága a Kultúra színterei címet viselő terem, amelyben kronologikus fal segít a látogatónak áttekinteni a 19. század művészeti irányzatait és intézményeit, idővonallal, festményekkel, szobrokkal és korabeli fotókkal.

A terem másik részét egy úgynevezett szalonfal foglalja el, felidézve a kor uralkodó kiállításrendezési stílusát: a 19. századi szalonokban a fő rendezési elv a minél jobb helykihasználás volt, a festményeket így mozaikszerűen rendezték egymás mellé, hogy lehetőleg az egész falfelületet képekkel boríthassák.

mng_mti

Külön egység vizsgálja a művész és a műterem viszonyát, de bőséges anyag koncentrál a plein air festészet kibontakozására is, más munkák mellett Szinyei Merse Pál fő művei, a Majális és a Lila ruhás nő látható itt.

A Biblia és a görög-római mitológia mellett Shakespeare, Dante, Goethe, sőt egyre inkább a korabeli írók, költők művei is témát szolgáltattak a képzőművészeknek, a korszak portréművészetét pedig olyan mesterek alkotásai képviselik, mint Lotz Károly vagy Stróbl Alajos.

A tárlat felvillantja a születendő naturalizmus hazai vonatkozásait is, egyelőre azonban csak ideiglenes elrendezésben, mert jelenleg több főmű kölcsönbe van adva. A záróegység a tematikában radikálisan újat hozó, a kétes egzisztenciák, a nyomor, a külvárosok és a szegényparasztság világát is megörökítő realizmus magyarországi képviselőit, mások mellett Thorma Jánost és a fiatalon elhunyt Tóth Lászlót mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában.

Forrás: MTI

KULTer.hu Hír

szerző: KULTer.hu Hír
honlap e-mail
A KULTer.hu rendelkezésére bocsátott és a szerkesztőség által továbbszerkesztett, vagy a szerkesztőség által összeállított sajtóanyagok és a szerkesztőségi hírek megjelenési formája.

KULTprogramok

<< 2018. nov. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum