KULTer.hu - Beavatás egy háborúba
84284
post-template-default,single,single-post,postid-84284,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Beavatás egy háborúba

Szürke senkik

Szinte már közhelyszámba megy Köbli Norbert és a magas nívójú műfaji filmek együtt emlegetése. Ha a hazai filmszakmából valakire abszolút igaz a mondás, miszerint a közönséget nem lenézni, hanem felemelni kell, az ő. 

Köbli nagyjából ugyanezt csinálta meg az alábecsült tévéfilmes formátummal is. A magyar történelmi traumákat alulnézetből láttató író egyszerre tud sematikus és elegáns lenni, méghozzá olyan lefegyverző magabiztossággal, hogy még eddigi leggyengébb múltolvasata, a Szürke senkik is példaértékű legyen.

Szemben a második világháború széleskörű feldolgozottságával, az első világégés máig a filmipar egyik vakfoltja. Kevésbé látványos, kevésbé egyöntetű a megítélése, és ami talán még fontosabb: kevésbé redukálható a jó és a gonosz küzdelmére. Már Kubrick meglepően humanista dolgozata (A dicsőség ösvényei) is rávilágított, hogy a valódi ellenség nem a szemközti lövészárokban van. Ezt a fajta összetettséget Kovács István debütáló munkája koncepciózusan kerüli, a Szürke senkik ugyanis igazi high-concept film. Egy osztrák, egy román és három magyar baka egy olasz távközlési központ felderítését kapták parancsba.

18770

A „fiúk bevetésen” a háborús opusok egyik legzsigeribb, ugyanakkor morálisan legkevésbé árnyalt alzsánere. A szűk játékidő miatt Köbli mondanivalóját szófukar férfiarcokból és tekintetekből bontja ki. Két erdőbeli lopakodás és lövöldözés között a tábortűz melegénél, a nyughatatlan fényben heverészve, de kirajzolódnak a karakterek kontúrjai is. Nagyjából mindenkiről egy mondatnyi előtörténetet enged meg a forgatókönyv, viszont a cselekmény és a katonák céltudatossága nem is igényel többet.

szurke_senkik_0489

Köbli most is kicsiben gondolkodik, mégis nagy tétekkel játszik. Szándékoltan sablonfigurákat ír az újonc kölyöktől egészen az egyszerre emberséges és mániákus szakaszvezetőig. Kovács S. József zöldfülűje a Félvilág Katójának párja, amennyiben mindkét szereplő korlátozott perspektívája, illetve ennek radikális megváltozása és a környezethez való idomulása áll a középpontban. Köbli a történelmi események léptékét előszeretettel beavatatlan szereplők horizontjára zsugorítja. (A vizsgában a beavatás kulcsmotívuma például egész más színezetet és értelmet kap.) Ugyanakkor ez a fajta szűzi szemlélet és annak elvesztése a történelmi sebek allegóriája lesz, ami a századfordulós polgári, felvilágosult életmód, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia bukására rímel. Köbli mindezt kénytelen motívumokba csomagolni. Katonái nemzetiségük révén egyszerű sémákként is a Monarchia részegységeit és széttagoltságát viszik színre. Olykor a vizuális jelentésgazdagítás didaktikussá válik, viszont a galamb mint elcsépelt békeszimbólum jelentését Köbli ügyesen kettőzi meg és árnyalja a film zárlatában.

szurke_senkik_0706

A Szürke senkik frappánsan, pár képi metaforával és némi cinizmussal megvilágítja, hogy a háború befejezése nem feloldás, hanem sok szempontból maga a drámai csúcspont, ezért nincs lehetőség igazi békére sem. A történelmi hűség néhol megbicsaklik (pl. nyelvi következetlenségek), így a Szürke senkik inkább a műfaji hűségre törekszik. Nem a traumafeldolgozás és múltmagyarázás a cél, hanem egy egyszerű magyar frontfilm levezénylése. Bár a formát szétfeszítő ország-, sors- és egyéntörténetek háttere mellett sem mehetünk el szó nélkül, a cím felől nézve a háború pár jelentéktelen férfi magánügye, csak mi épp nem azokat férfiakat látjuk.

A film stilisztikai értelemben tankönyvi példa is lehetne, a rendező annyira egyenletes ritmusban terelgeti a történéseket, bár a gyakori drónfelvételek látványos éket vernek a szüzsébe. Kovács kiszámítható cselekményvezetése valahogy mégsem válik unalmassá vagy kínossá. Noha Kovács Elem Klimov Jöjj és lásd! című alkotásához méri bemutatkozó filmjét, a Szürke senkik akciódramaturgiája, kamerakezelése, zenehasználata és a mindenhol ott leselkedő suspense egyértelműen a műfaji eszközök jól bevált formanyelvét mondják fel. Ebben azonban semmi szolgalelkűség nincs, hiszen a Szürke senkik erénye és profizmusa épp biztos kezű műfaji sémáiból érezhető.

Szürke senkik, 2016. Rendezte: Kovács István. Írta: Köbli Norbert. Szereplők: Kovács S. József, Trill Zsolt, Keszég László, Björn Freiberg, Molnár Levente. Forgalmazza: Film Positive.

Berényi Csaba

szerző: Berényi Csaba
honlap e-mail
Berényi Csaba 1990-ben Makón született, szabadúszó újságíró, a SzegedMa szerkesztőségben dolgozott gyakornokként, a gonzó műfaj ködös képzeletű igehirdetője, valamint költő. Cikkeit ez idáig az Alternatíva, a KULTer.hu, a GonzoPress, a SzegedMa és a Prae.hu közölte, ezen kívül szépirodalmi szövegei nyomtatásban a Szkholion, az Apokrif és a FÉL lapjain jelentek meg.

KULTprogramok

<< 2018. Sze. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum