KULTer.hu - „Mániákusan hiszek a zenében”
83952
post-template-default,single,single-post,postid-83952,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Mániákusan hiszek a zenében”

Interjú Vincze Gergellyel

Vincze Gergely, ismertebb nevén BLR, ​Majkával és Curtisszel közös, ​Belehalok című száma több mint negyvenegymilliós nézettséget ért el a Youtube-on. Ma már más utakon jár. 

Zenei közreműködőként dolgozott a Vígszínházban, majd rapper-szövegíró kollégájával, Fura Csével karöltve alapította meg Follow The Flow névre keresztelt nyolcfős együttesét. ​Az ​újpesti rappert a ​november 22-én debütált ​Holdfény a tanúm című számról, a színháznál szerzett tapasztalatairól, élete legsötétebb időszakáról, valamint jövő évi terveiről kérdeztük.

KULTer.hu: Év eleje óta követitek az áramlatot, vagyis alapítottátok meg nyolcfős zenekarotokat, a Follow The Flow-t. Mi indokolta, hogy zenekar és ének is legyen a hátatok mögött?

Már jó ideje együtt zenéltem Molnár Csabával (Fura Csé), végigkoncerteztük az országot, felléptünk diszkókban, hakniztunk, de elérkezett a pont, amikor igényünk lett arra, hogy zenekar is erősítsen bennünket – a nyári fesztiválokon az élőzenét preferálják a szervezők. Csabi Tatabányán találkozott Kerekes Lászlóval, aki basszusgitárosként szívesen csatlakozott a zenekarunkhoz. Hozta Pintér Tamás dobost (Pimpi), akin keresztül pedig Csóra Balázst (Ifi) ismertük meg, ő lett a gitárosunk. Furák Péter zongoristánk pedig, aki a Vígszínház zeneszerzője, zenei munkatársa, összehozott bennünket az Operettszínház színésznőjével, Simon Boglárkával, így lett teljes a formáció.

15133846_1296351613730175_1284667170_o

KULTer.hu: Mennyiben jelent előnyt, hogy színésznő a kollégátok?

Bogi igazi aduász – egyaránt remek énekes- és színésznő, munkamorálja irigylésre méltó, s szinte bármilyen feladatot rá lehet bízni, legyen az ének, rap vagy színészi feladat egy videoklipben. ​

KULTer.hu: Holdfény a tanúm című számotok november 22-én debütált, a hozzá készített klip egyszerre elegáns, gengszteres és a szesztilalom korát idéző. Éles​ váltás ez a tőled megszokott képi világhoz képest ​– a rappergatyát és a pici topban lejtő lányokat felváltották a gyönyörű éjszakai fényben úszó budapesti képek, és egy füstös, de esztétikus lokál.

A helyszín és a stílus adta magát. Boginak hála az Operettszínház kistermében forgathattunk, a színház biztosította a kosztümöket, a klipben látható statiszták egytől egyig képzett színészek, akik első szóra igent mondtak a felkérésünkre, amit ezúton is nagyon köszönünk.

KULTer.hu: Ha néhány mondatban kellene megfogalmaznod, hogy miről szól a dal, mit mondanál?

A hazaszeretetről. Arról, hogy „ha lehunyom a szemem is hazatalálok, mert itt vagyok itthon egy életen át”. Megjegyzem, meglehetősen nagy kihívás dalt írni egy efféle témáról 2016-ban, miközben látod, mennyien hagyják el Magyarországot egy jobb élet és a magasabb bér reményében.


KULTer.hu: Sosem fordult meg a fejedben, hogy külföldön, például New Yorkban, a rap fellegvárában próbálj szerencsét?

Sosem. Egy dolog külföldön vakációzni, és más dolog kint élni és dolgozni. Én itthon szeretném a zeném által szebbé tenni a magyarok napjait, ez az a hely, ahonnan úgy érzem, jó adni. A magyar nyelv a munkaeszközöm – ha hiányos idegennyelvtudással, kizárólag az anyanyelvemmel a tarsolyomban vágnék neki az ismeretlennek, az olyan lenne, mintha fegyver nélkül mennék egy háborúba.

KULTer.hu: Mozgalmas év áll mögötted, hiszen tavasszal a színház világában is kalandoztál: a Vígszínház április 1-jén mutatta be Mike Bartlett ​​Földrengés Londonban című színművét.

Majkával a mai napig tartom a kapcsolatot, neki köszönhetem a Vígszínházas „merényletet”. Jó viszonyt ápol Eszenyi Enikővel, aki tavasszal némiképp aggódva mesélte neki, hogy elakadtak a darabbal. Az előadásban tíz dal, pontosabban feldolgozás csendül fel, ebből Kris Kross Jump című száma az egyik, melyet akkor Enikő nem talált elég dögösnek, és szerette volna felturbóztatni. Ekkor hívott fel Majka azzal, hogy itt egy remek lehetőség, hozzak ki valami ütőset a számból. Rettentő komolyan vettem a feladatot, egyetlen éjszaka alatt készítettem el a Jump-feldolgozást a saját eszközeimmel, a saját szabályaim szerint. Nem sokkal azután, hogy elküldtem a végeredményt, hívott is az igazgató asszony. Szerencsére elégedett volt a munkámmal, s megkérdezte, lenne-e kedvem két hétre beköltözni a Vígszínházba, hogy segítsem a társulat munkáját.

KULTer.hu: Nyilván nem kellett kétszer mondani.

Dehogy kellett! Repültem be. ​Izgalmas, fordulatokban gazdag, látványos, sok humorral átszőtt kortárs darab lett a végeredmény, mely olyan kérdéseket vet fel, mint például, hogy milyen élet vár ránk itt a Földön, vagy hogy milyen jövője lesz az utódainknak. Az előadásban olyan ismert slágerek hangzanak még el, mint Pharrell Williams Freedom című száma vagy a Goldfrapptől a Happiness.

14881591_1280244148674255_123972318_o

KULTer.hu: Hogy érezted magad és milyen pluszt adott az itt eltöltött idő?

Imádtam a színházi légkört. Az első alkalmakkor észrevettem, hogy a társulat először fenntartásokkal fordult felém, legalábbis furcsálló tekinteteket éreztem magamon, de amikor biztosítottam őket arról, hogy rajongóként is vagyok jelen, egyből oldódott a hangulat, végül együtt iszogattunk a büfében. Úgy érzem, a próbák végeztével elfogadtak és megszokták, hogy köztük sertepertélek. Nagyon örültem, hogy itt is együtt dolgozhattam Furák Péterrel. Szerintem ő egy zseni. A harmincnyolc évéből harminckettőt töltött zongorázással, vagyis annyi ideje zenél, amennyi ideje én élek. Munka szempontjából életem egyik legszebb két hete volt ez.

KULTer.hu: Ha lenne még lehetőséged színházi projekten dolgozni, feltételezem, nem állnál ellent.

Dehogy! Jó lenne, ha még egyszer megadatna nekem egy színházi munka, de az az igazság, hogy úgy érzem, én ehhez még kevés vagyok.

KULTer.hu: Miért?

Mert nem játszom hangszeren, ebből következik, hogy csak közreműködő lehetnék. Mindentől függetlenül azért nagyon szívesen venném ki a részem például egy kortárs zenével operáló musical tető alá hozásából, de lehet, hogy még meg kell érnem erre.

KULTer.hu: Hogy látod, mennyit változtak a szövegeid az elmúlt tíz évben?

Sokkal igényesebbek lettek. Noha az adott dal témájától és stílusától függően alakul a nyelvezet, megtanultam kevesebb trágár szóval dolgozni. A Valami baj van az éggel című szám Fura Csé nemrégiben elhunyt nagymamájának és a szüleimnek íródott – ott akkor nagyon mélyre kellett mennem, hogy írni tudjak a témáról. Részemről nem a legjobb, de legalább a legőszintébb és legátgondoltabb alkotás lett, s életem egyik legnehezebben papírra vetett tizenhat sorát tartalmazza.

KULTer.hu: Ha padlóra küld az élet, rendszerint a munkába menekülsz?

Igen. Volt egy nehéz időszakom, amikor hosszabb időre kiütött az élet. Veszélyes helyzetekbe keveredtem, az önrombolás sem maradt ki. Kifelé persze azt mutattam, hogy minden rendben van. Akik ekkor körbevettek, és ismerték a gondjaimat, nem hitték el, hogy még efféle helyzetekben is mániákusan hiszek a zenében, s hogy vannak céljaim. ​

KULTer.hu: Vagyis, ahogy a ​Belehalok című számban is hallhatjuk tőled, mindig ott van veled a papír, a toll, a mikrofon.

Ezek mindig ott lesznek nekem, bármi történjék is. Azóta elvesztettem édesapámat (is), ami szintén megreccsentett, de már elég okos voltam ahhoz, hogy tudjam, nem szabad elhagynom magam. Mostanában folyamatosan azon vagyok, hogy kitaláljam, hogyan lehet a kilátástalannak tűnő helyzetekből előnyt kovácsolni.

KULTer.hu: Amikor Geszti Péterrel beszélgettem, egy mondata nagyon megfogott. Szerinte jó dolog, ha tehetséges és szorgalmas vagy, de nem árt, ha van mögötted egy gazdag nagybácsi, aki finanszírozza azt az utat, amit megálmodtál magadnak. Te hogy látod?

Sok igazság van benne. A sorsunk eleve meg van írva, vagy mi döntünk az életünk alakulásáról? Örök kérdés ez, de én az utóbbi időben folyamatosan azt érzem, hogy szinte minden rajtam múlik. Ha jól belegondolok, gyakorlatilag egész életemben magamra voltam utalva. Rájöttem, hogy épp olyan rövid idő alatt tudom magam önerőből a nullára küldeni, mint ahogyan összeszedni és megvalósítani az álmaimat.

blr

KULTer.hu: Visszatérve a Follow The Flow-ra, jön még ki új számotok idén?

Reménykedtünk benne, hogy igen, de most a hangszerelés, illetve a videoklip-forgatás miatt úgy látjuk, az új dalunk a jövő év elején lesz csak látható, hallható. A Hagyod menni című számunk végre igazi szakítós nóta lesz, mely saját élményből született, és amely szóló BLR-dal lett volna, de mivel nem éreztem teljesen tökéletesnek, inkább félretettem az egóm és bedobtam a Follow The Flow-közösbe mondván, szedjük szét együtt ízeire, és építsünk fel az eredeti koncepció mentén egy újat, egy még ütősebbet. A kevésbé frappáns szövegrészeimet kiszedtünk, Csabi beírta helyükre a saját ötleteit, és Furák Peti is beledolgozott egy kicsit, Bogi pedig rappelni fog! Az átdolgozás által egészen új színt kapott a dal, s már most tudom, hogy évek múltán is büszkén vállalhatom majd a közös munkánk gyümölcsét. Részemről ez az eddigi legjobban várt produkció.

A borítófotót Szegedi Ádám készítette.

Jónás Ágnes

szerző: Jónás Ágnes
honlap e-mail
Jónás Ágnes 1983-ban született Budapesten. 2008-ban végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-kommunikáció szakán. 2013-ban Rév-Komáromban elnyerte a nemzetközi Jókai-díjat. Tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. A CorrectMedia online kulturális-életmód magazin alapítója (2015). Magyar és idegen nyelven készített interjúk készítése közben érzi magát igazán elemében.

KULTprogramok

<< 2019. nov. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum