KULTer.hu - Megjelent az Alföld decemberi száma
84017
post-template-default,single,single-post,postid-84017,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Megjelent az Alföld decemberi száma

Alföld 2016/12.

„Mindig vágytam rá, hogy téli könyvet írjak. A magam téli regéjét vagy karácsonyi énekét. Nem sziruppal nyakon öntve, természetesen. A hótakarónak megvan az a jó tulajdonsága, hogy egy darabig minden emberi tevékenység nyomát elfedi, ugyanakkor meglátszik rajta a legcsekélyebb szennyeződés is.” – írja Térey János az Alföld decemberi (előkarácsonyi) számában, a Herczeg Ákos által készített interjúban. Térey regényrészlettel is jelentkezik a lapszámban, A Legkisebb Jégkorszak című művéről pedig Bárány Tibor közöl alapos, a recepciót is elemző kritikát.

Az Alföld igazán tartalmas lapszámmal búcsúztatja az óévet: az említetteken túl a márciusi KULTOK (a KULTer.hu és a József Attila Kör által 2016. március 18-19-én, Marketing, brand és kultusz a kortárs irodalomban címmel rendezett tanácskozáson) elhangzott előadások némelyikének szerkesztett szövegét is megtalálhatjuk a decemberi kiadásban. Szirák Péter megnyitója és Oláh Szabolcs tanulmánya irodalom és marketing viszonyát járták körül, Visy Beatrix Borbély Szilárd életművét tekintette át abból a szempontból, hogy halála milyen szerepet játszik a szerző kultuszának kialakulásában, Balajthy Ágnes Bruce Chatwin Álomösvényének (és a moleskin jelenségének) nyomán vizsgálta a márkaépítés folyamatát, Keserű József pedig a magyar fantasy-irodalomban létrejövő trendeket vette górcső alá.

hatso belso

A szépirodalmi rovat Takács Zsuzsa nagyszerű műveivel indul, amelyeket Báthori Csaba Melankólia-versei követnek, majd Oláh András szólít meg egy ismeretlen, de a lírai én számára ismerős, szeretett és hiányzó „te”-t: „jártányi erőnk sem maradt kikerülni a bajt / sírtunk és nevettünk sírtunk és nevettünk / végül gorombán kicseleztél / – így lettem önkéntes hunyó egy utolsó / befejezhetetlen bújócskában” (bújócska). Tornai József klasszikus formákkal játszik verseiben, Gömöri György írásai régi korok eseményeit idézik fel, Kürti László pedig az önmegszólítás módjaival is kísérletezik. A fiatalabb költőgenerációt Toroczkay András, Balaskó Ákos és Závada Péter képviselik remek verseikkel. A lírai szövegek mellett két regényrészletet is olvashatunk Kováts Judit (Üvegeseta) és a már említett Térey János (Káli holtak) tollából.

A Tanulmány rovatban egy hosszú és termékeny – 2013 júliusa óta tartó – sorozat végére kerül pont: Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezső életművéről szóló életrajzi áttekintéséből most közölt utoljára a lap. Jelen számban arról tájékozódhatunk, milyen szerepet vállalt Kosztolányi a Petőfi Társaságban és a Vörösmarty Akadémia munkájában. A szöveg különös figyelmet fordít Ady Endre temetésére, melyet a Vörösmarty Akadémia szervezett; a nagyszabású szertartás során elhangzott beszédek s az azokra adott reakciók felidézése által bepillantást nyerhetünk a korszak irodalmi közéletének vitáiba, ellentéteibe. Szabó Gábor Hazai Attila Feri: Cukor kékségéről írott tanulmánya hiánypótló, hiszen a korán elhunyt író első regényének értelmezésével kevesen foglalkoztak eddig. A tanulmány első mondata is rögzíti: „A szerző korai és tragikus halála óta Hazai Attila szövegei az irodalmi szubkultúra klasszikusaivá váltak, azaz (általában) mindenki tud róluk, és (nagyjából) senki sem olvassa őket.”

A Szemle rovatban a már említett Bárány Tibor-recenzió mellett Balázs Imre József velős kritikáját olvashatjuk Závada Péter Mész című kötetéről. Branczeiz Anna Bárdos László utolsó könyvéről, A célravezető eltévedésről ír: a lap ezzel a szöveggel búcsúzik az idén elhunyt költő-irodalomtörténésztől.

A Győrffy László grafikáival illusztrált szám végén a 2016-os Alföld-díjasok rövid méltatása olvasható. Idén Bényei Péter, Csehy Zoltán és Molnár Gábor Tamás részesült az elismerésben.

keszdec_keszsablon.qxd.compressed-page-001

HATVANHETEDIK ÉVFOLYAM — 2016. DECEMBER

TAKÁCS ZSUZSA versei: A szürke ballonos álom újra kísértett; Egy könyvtár felszámolása; Szólni csak
BÁTHORI CSABA versei: Melankólia LVIII–LXII
OLÁH ANDRÁS versei: selejtezés után; ha mégis vissza tudnál jönni; ketreceink; bújócska
BALASKÓ ÁKOS versei: Otthon; Grízangyal; Győzelem
TOROCZKAY ANDRÁS versei: A ház; Ködszállás; A verébről
KOVÁTS JUDIT: Üvegeseta (regényrészlet)
ZÁVADA PÉTER verse: Oidipusz
KÜRTI LÁSZLÓ versei: maradni; természeti kép
TORNAI JÓZSEF versei: Olyan szép vagy, majd meghalok; Csak az ember…
GÖMÖRI GYÖRGY versei: Egy emlékezetes év: 1664; Táncos Avignon
TÉREY JÁNOS: Káli holtak (regényrészlet)

interjú

Száz oldal karácsony (Térey Jánossal beszélget Herczeg Ákos)

tanulmány

ARANY ZSUZSANNA: Kosztolányi Dezső élete (Forradalmak kora – 6. rész)
SZABÓ GÁBOR: Összeraknám a testem (Hazai Attila: Feri: Cukor Kékség)

kultok

SZIRÁK PÉTER: A kultusz, a marketing és az olvasás
OLÁH SZABOLCS: Poiészisz és benchmarking
VISY BEATRIX: „Eltűnni csak” (A halál mint kánon- és kultuszformáló Borbély Szilárd életművében)
BALAJTHY ÁGNES: A nagy utazó és a kis, fekete füzet (Márkaépítés Bruce Chatwin Álomösvényének nyomán)
KESERű JÓZSEF: Brandek a magyar fantasy-irodalomban

szemle

BÁRÁNY TIBOR: Bóbita, Bóbita, dance! (Térey János: A Legkisebb Jégkorszak)
BALÁZS IMRE JÓZSEF: Hasonlatgépezet (Závada Péter: Mész)
BRANCZEIZ ANNA: Irodalmi séták (Bárdos László: A célravezető eltévedés)

Alföld-díjasok, 2016: Bényei Péter; Csehy Zoltán; Molnár Gábor Tamás

képek

GYŐRFFY LÁSZLÓ grafikái

Alföld Szerkesztőség

szerző: Alföld Szerkesztőség
honlap e-mail
Az Alföld egy Debrecenben megjelenő, 67. évfolyamában járó irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat. A lap jogelődje 1950 és 1953 között Építünk címen jelent meg, jelenlegi nevén 1954-től létezik.

KULTprogramok

<< 2017. jún. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum