KULTer.hu - 2016 KULTkönyvtárgyai (TOP 10)
85039
post-template-default,single,single-post,postid-85039,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

2016 KULTkönyvtárgyai (TOP 10)

Az év legszebb könyvei, amiket érdemes kézbe venni

Jelen listára olyan művek kerültek, amelyek az olvasás érzéki tapasztalatát hordozójukon keresztül is jelentősen alakítják kreatív borítóikkal, igényes könyvészeti megoldásaikkal, minőségi anyaghasználatukkal, szép, letisztult tipográfiájukkal, a szövegek mellett található, esetleg mellékletükben szereplő kép- és hanganyag izgalmas fúzionálásával. 

Az itt szereplő, magukra könyvtárgyakként is tekintő kiadványok az otthoni könyvespolcok nagy becsben tartott példányai lehetnek, de olyan is akad a listán, ami mintegy kéri: köpjön a nyájas olvasó a lapok közé.

10. Keri Smith: Nyírd ki ezt a naplót (Maxim Kiadó)

Bár a hazai könyvpiac 2016-os terítésén végigtekintve jól látszik, hogy a 10 hely ezúttal is meglehetősen kevésnek bizonyul, bátorkodom mégis a listát egy a versenyben levő kötetek közt majdnem minden tekintetben kakukktojásnak számító darabbal nyitni. Szolgáljanak azok akár a határidők, éves vagy mindennapi teendők, pillanatnyi gondolatfoszlányok, esetleg intim történetek, komplex problémák lejegyzésére, a naplók használatuk során az emberek legszemélyesebb és legegyedibb tárgyaivá válhatnak. Az, hogy ezeknek a tárgyi funkciója egyéni felhasználásukhoz kötött, s hogy az igénybevételük során mindig sajátos karaktert, egyéni és egyedi formát öltenek, megihlette Keri Smith kanadai grafikust, illusztrátort.

493900_rombolhato_naplo

A Nyírd ki ezt a naplót könyvek megvásárlásukkor sokszor banálisnak tűnő instrukciókat tartalmaznak, amiknek a kivitelezése a felhasználó hajlandóságán és kreativitásán múlik. A cél, hogy a könyv teste, anyaga, tapintása, külleme, illata radikálisan megváltozzon a fizikai behatások következtében, s a mozgatással, rajzolással, színezéssel, jegyzeteléssel vagy kávéborogatással történő alkotómunka hozzon létre megismételhetetlenül egyedi darabokat. Az így elkészült alkotások nyerhetnek szentimentális értéket és válhatnak megnyerően esztétikussá (ezek számos fórumon megtekinthetők), de végezhetik koszlottan, büdösen és darabokra hullva is; belátás szerint mehetnek a polcra, a szalonnasütéshez rakott tűzre vagy lóghatnak szögre akasztva a falon. A 2013-ban útjára indult s nagy médiafigyelmet kapó Wreck This Jurnal című sorozat a Maxim Kiadó jóvoltából a hazai közönség számára magyarul is elérhetővé vált 2016-ban.

wreck-this-journal-before-and-after-640x533

Bár ez a könyvsorozat különutas a listán, hiszen nem vonultat fel irodalmi értékeket, és készhez kapott formájában még kiemelkedően ízlésesnek sem nevezhető. Annak a ténye, hogy a kereskedelmi forgalomban beszerezhető könyvek státuszát és presztízsét intencionáltan igyekszik a projekt kikezdeni, valamint provokálja és alkotómunkára fogja tulajdonosát, a hazai könyvpiac érdekes jelenségévé, könyvtárgyává teszi, még ha láttunk is már hasonlót.

9. Tasi Katalin: Vízcsepp (Csimota Kiadó)

Aligha állítható össze egy ilyen lista azoknak a műveknek a megemlítése nélkül, amelyek a leghálásabb befogadókat, a gyerekeket igyekeznek elvarázsolni. A legkisebbeknek szóló mese- és verseskönyvek sikerességét együttesen szavatolhatja belbecs és külcsín, fontos, hogy könyvtárgyakként használati funkciót is nyerjenek. Örvendetes, hogy az elmúlt években a kiadók, a szerzők és a könyvtervezők egyre nagyobb figyelmet szentelnek a gyerekkönyvek vizualitására – egy egész listát fel lehet mutatni. A Csimota Kiadó minden évben kiemelkedő minőségű, rendkívüli összetettségű műveket szállít a könyvpiacra, ilyen a 2008-ban indított Papírszínház-sorozatukban megjelent Vízcsepp is.

vizcsepp_web

Tasi Katalin szövegei és Maros Krisztina illusztrációi a folyamatos körforgásban lévő víz változatairól mesélnek, a kreatív, szemléletes és edukatív módon működtetett szövegek és képek izgalmas élményben részesíthetik a kicsiket és nagyokat egyaránt. A kötet a megmozgatott természettudományos ismeretanyaggal tanítja, a történet példázatjellegével érzékenyíti célközönséget.

8. A Magvető Kiadó megújult arculatterve

A hazai könyvkultúra prominens szereplője, a Magvető Kiadó 2015 végén személyi és strukturális átalakuláson ment keresztül, ezzel párhuzamosan meghívásos pályázatot írt ki vizuális arculatának megújítására is. Pintér József könyvtervező és tipográfus lett az új felelős műszaki és művészeti vezető, a felügyeletével lebonyolított pályázaton Farkas Anna többszörös Red Dot-díjas tervezőgrafikus nyert.

magvetoterv

A kiadó dizájnjában régen is használt „m”-betű és a tipográfiában hungarumlautnak nevezett – hiszen csak a magyar ábécében megtalálható – kettős ékezet egybeolvasztásával hozott létre egy új karaktert, ami 2016-tól a Magvető logójaként tűnik fel a gondozásukban megjelent köteteken. A kiadó külföldön is terjeszti a magyar nyelven írt szépirodalmi műveket, választott mottójuk és az új dizájn ötletesen rímelnek egymásra: „Magvető – Literature with a Hungarian accent”.

amig-masokkal-voltunk-szilasi-laszlo

A kiadó tavaly is folytatta az ízléses megjelenésű, igényes anyaghasználatú kötetek kiadását. Bár a listán külön helyet szorítani sajnos nem tudtam nekik, a Magvető könyveinek sorából mindenképp szeretném kiemelni Szilasi László Amíg mások voltunk című könyvét, illetve az Isteni színjáték Nádasdy Ádám nevéhez fűződő újfordítását, amelyek könyvtárgyakként a kiadói arculatváltás minden pozitív elemét magukon viselik: stílusos, ízléses megjelenés, minőségi anyaghasználat, letisztult grafikájú és tipográfiájú borítóterv.

20160714dante-isteni-szinjatek-nadasdy-adam13

7. Nagy Hajnal Csilla: Miért félünk az őrültektől? (Kalligram)

„A meztelenség különös rétegei, az őrület laboratóriumi viszonyai, a csodás, metsző emberi létezés.” – ekként sűríti össze Nagy Hajnal Csilla első verseskötetének tematikus csomópontjait Németh Zoltán a fülszövegben. A kötetcím retorikai kérdés, a cikluscímek erre adott válaszok; az őrületben mindenki részt vesz és részesül: Én, Te, Ő, sőt Isten és a Kötőszavak is. Az őrület nem deviáns kondíció, ha ott van a mindennapi misztériumokban, a szerelmekben, vágyakban, álmokban, az emlékező- és felejtőmunkában, a társas kapcsolatokban, az élet szélsőséges határhelyzeteiben, a születésben és a halálban.

tumblr_static_ciz5udomlxws04kckcg0skk0k

„Cérnával vágják a húst és az emberi kapcsolatokat Nagy Hajnal Csilla első versei” – és szintúgy Gužak Klaudia rajzai. A sokszor állati végtagokkal rendelkező, nyúlánk és groteszk emberalakok bekúsznak a sorok közé, szomorú arccal ölelik át a verseket vagy mosódnak rá azokra. A zavarba ejtő, mégis szerethetően megrajzolt figurákkal karöltve mutatnak rá a versek az őrületnek a mindennapiságára, a mindennapok őrültségeire.

6. Jász Attila: el (Kortárs Kiadó)

Jász Attila el című verseskötete egy átlósan megfelezett, széltében, az olvasás irányát követve elnyúló zsebkönyv. A személyes hangoltságú szövegek az elvágyódást, elmúlást, elkülönböződést viszik színre, ehhez mérten a már formátumát tekintve is érdekes kötetben szereplő versek sorról sorra csúsznak el a lapok külső margói felé. A borítón feltüntetett név és kötetcím a szerző kézírása, a fedlapon és a ciklusokat elválasztó oldalakon Kurucz István András grafikái láthatóak, és a szerzői bemutatkozás mellett található profilképet is ő készítette.

unnamed

Az el a mozgás és mozgalmasság effektusait ötletes és igényes könyvészeti, vizuális és szövegformálási megoldásaival teremti meg, ami miatt helyet követelt magának ezen a listán.

5. Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (Magvető Kiadó)

„Miért ír egy vérbeli lírikus prózát?” – olvasható a kérdés Kántor Péter tárcanovellákat tartalmazó első prózakötetének a fülszövegében. A költészet terrénumát az Egy kötéltáncos feljgyezéseiből nem teljesen hagyja el, a lírai hangoltságú és sűrítettségű prózaszövegekben autopoetikus megoldások is dolgoznak, többek között a kötetet záró, Búcsú és elindulás című novella a Búcsú és megérkezés című verseskötet címét parafrazeálja. A művet Nádler István Kossuth-díjas festő képei teszik említésre méltó könyvtárggyá (nem ez az első közös munkájuk a szerzővel, a Köztünk maradjon verseskötet borítótervét is ő készítette).

B1442753

4. Varró Dániel: Mi lett hova? (Jelenkor Kiadó)

A Mi lett hova? című kötetben „hitvesi, esetleg létösszegző lírát vagy épp futballkommentátor-ódát, tehenészeti költeményt” talál az olvasó, természetesen a szerző eddigi lírai életművére tekintve már megszokott formai és ritmikai bravúrokkal fűszerezve. A játékos, kreatív versnyelvi megoldásokhoz olykor mételyező humor és (ön)irónia társul: „Hogy a lámpánál néha még lefulladt, / s csak állt hülyén a zöldnél, más dolog, / nagyot sóhajtott a költő ilyenkor, / és szélvédője bepárásodott, / nem látott mást, csak kívülről magát, hogy / akár egy ócska vígjáték-panel, / a páralefújó után matatva / az ablaktörlőt indította el.” ([Jogosítvány])

lead_Varro_D_Mi_Lett_Hova_borito_web

A szövegek rezignáltsága miatt a játékosnak tűnő kötetcím is megrendítőnek hat. A borítón szereplő alak hanyagul, s a szék hiányában kicsavart testtartással, összekulcsolt lábakkal görnyed előre, arca pedig lelóg a borítóról. Rácz Nóra karikatúraszerű illusztrációi a pasztellkék és szürke árnyalatait használják, a szövegek és a képek fúziói joggal juttathatják az angol idiómát eszünkbe: feeling blue.

3. Kollár Árpád: A Völgy, írta Tárkony (Csimota Kiadó)

Kollár Árpád Milyen madár című kötete 2014-ben Nagy Norbert illusztrációival bezsebelte az Aranyrajzszög Kulturális Díjat, illetve bronzéremmel jutalmazták a Joseph Binder Design Awardon. A két alkotó együttműködésében jelent meg a 2016-os könyvhétre Kollár Árpád első prózai munkája – és egyben második gyerekkönyve –, A Völgy, írta Tárkony is.

tarkony_cover_167x212_B1

Esendő karakterek esetlenségeinek a történeteit sorakoztatja egymás után a kötet, Tárkony, a nem költő költő és Tündér kalandjait követhetjük nyomon, aki „nem is csinált semmi tündéreset, csak heverészett meg nézelődött naphosszat, mert abban volt a legeslegjobb” (27.). Nagy Norbert részletgazdag, jellegzetes stílusú, jól felismerhető képei nem csak illusztrálják, de tovább is vezetik a befogadókat a történetekben, a kötet képanyaga önálló kompozicionális egységnek is tekinthető, a képi elbeszélésmód együttalkotásra invitálja a befogadókat.

PhotoGrid_1468970388967

2. Kele Dóri (szerk.): InstaVers – Vers, Képeslap, Emlék (Athenaeum Kiadó)

Az InstaVers-projekt Kele Dóri nevéhez fűződik, 2014-ben indult útjára a Facebookon, és két év alatt az egyik legnagyobb kattintásszámot elérő irodalomnépszerűsítő oldallá nőtte ki magát. A kezdeményezés célja a kortárs irodalom népszerűsítése, az olvasás megszerettetése volt. Az InstaVers oldalán képeket tettek közzé, miután – részint Kele Dóri jóvoltából – a kiragadott versidézetek mellé véletlenszerűen elhelyezett tárgyak kerültek. A több ezer követő posztonkénti több száz lájkja és megosztása az InstaVerset branddé emelte, 2016-ban a projekt lezárásaként kötetbe szervezték a Facebook-oldalon közzétett legnépszerűbb tartalmakat, a könyvtárgy vizuális arculatának kialakításában Szabó Imola Julianna működött közre.

Insta-Címlap

A képek mellett az idézetekhez tartozó teljes verseket is elolvashatjuk, az oldalak szélein QR-kódok találhatóak, amelyek az adott szerző további műveihez mutatnak. Bár ezzel visszavezeti olvasóit az internetes fórumokra, másként is lehetővé teszi a tartalmak terjesztését, megosztását ez a könyvtárgy: a kötet utolsó lapjain képeslapokat találunk.

1. Kele Fodor Ákos: Echolália (PRAE.HU+Palimpszeszt)

Nem volt kérdéses számomra, hogy a 2016-os lista első helyére az Echolália kerül. Ahogy a projekt webfelületén olvasható (amely önmagában is izgalmas vizualitással rendelkezik): az Echolália nem irodalom, nem grafika, nem zene – mégis mindegyik téren jelentőset alkot.

IMG_8216_3

A munkálatokban számos művész kapott szerepet: Kele Fodor Ákos 2011-óta dolgozik a projekten, Móricz Zsigmond-ösztöndíjat és NKA alkotói támogatást kapott a versek megírására, a vizuális költemények konceptuális megtervezésére pedig 10 tervezőgrafikust kért fel (Bodolóczki Júlia Jula, Borzák Márton, Fekete Miklós, Herr Ágnes, Kiss Zsombor, Mayer Norbert, Serfőző Péter, Simon Péter Bence, Thury Lili), a verses zenei anyag elkészítésében pedig Modeo techno-producer, illetve Lendváczky Zoltán és Tankó Erika színészek vettek részt. A vizuális költeményeket tartalmazó kötet és a hozzá kapcsolódó bakelitlemez arculatát a Hooh Studio készítette.

echolalia03

„Elég korán feltűnt, hogy a magyar elektronikus zenei világban egyáltalán nincs kortárs versfeldolgozás. Ha vannak is kísérletek, azok régi szövegekkel dolgoznak, puszta mixek vagy a zene csupán az aláfestés szerepét viszi, és igazán mély adaptáció nem létezik.” – nyilatkozta Kele Fodor Ákos, aki a projekt szerves részének tekintette a könyvtárgy létrehozása mellett a képversek és az elektronikus zene szerves összekapcsolását. A végtermék kereskedelmi forgalomba helyezése karakteréből adódóan problémákba ütközött, nehezen találtak olyan kiadót, amely képes egy ilyen összetett produktumot a profiljába illeszteni, valamint a gyártáshoz is kellő összeggel hozzájárulni, így a projekt megvalósulása érdekében közösségi finanszírozást szerveztek az alkotók. A végtermék magyar viszonylatokban példa nélküli, és bőven túllépi a kísérleti jelleget, a könyvtárgy izgalmas és eredeti a vizuális megalkotottsága, tipográfiája és anyaghasználata miatt. A hanganyagba neten is bele lehet hallgatni, a kötet anyaga az Echolália webfelületén böngészhető.

Vigh Levente

szerző: Vigh Levente
honlap e-mail
Vigh Levente 1993-ban született Debrecenben. A KULTer.hu olvasószerkesztője. A Debreceni Egyetem magyar szakos hallgatója. Első írása a Szkholionban jelent meg.

KULTprogramok

<< 2017. jún. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum