KULTer.hu - „A zene igenis megváltoztat dolgokat”
87583
post-template-default,single,single-post,postid-87583,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„A zene igenis megváltoztat dolgokat”

Interjú Szabó Benedekkel

Egyszerre több zenei projektet működtet, idén márciusban betölti a 30-at, saját zenéjével elégedetlen szokott lenni, ezért is csinál újabb és újabb lemezeket. A nevét viselő zenekar harmadik albumát az Akváriumban mutatta be, rendszeres fellépők a legfontosabb nyári fesztiválokon, de Szabó Benedeket még így is összetévesztik néha Szabó Balázzsal. 

Ő maga soha nem ad sablonválaszokat, fontos neki, hogy időről időre valami egészen mást csináljon. A Szabó Benedek és a Galaxisok dalszerzőjével a Focipályákon sétálsz át éjszaka címmel megjelent harmadik nagylemez kapcsán beszélgettünk.

KULTer.hu: Az előző album dalai között van egy, amiben elhangzik az „életveszélyesen elégedett” kifejezés. Az új lemezzel kapcsolatban eszedbe jutott már ez?

Nem. Eléggé messzire sodródtam attól, hogy életveszélyesen elégedett lehessek, ami egyáltalán nem baj. Most inkább veszélytelenül vagyok elégedett – már amivel. A saját zenémmel például mindig elégedetlen vagyok, ezért csinálok újabb és újabb lemezeket.

benedek

KULTer.hu: Elsősorban dalszerzőként kategorizálod magad a fórumokon, és a zenekar is a nevedet viseli. Eközben a fellépéseknek köszönhetően országos lett az ismertségetek. Hogyan bírod az ezzel járó, a dalszövegeid tanúsága szerint is alapvetően nyűgös körülményeket?

Tényleg úgy tűnik, hogy nyűgösek lennének? Elég sokat hisztizem, de ezzel pont nincs semmi bajom. Azért nem szoktak megrohamozni az utcán. Sokszor érzem magam kicsinek, tehetségtelennek és semmirekellőnek, ilyenkor még segít is, ha felismernek vagy megszólítanak. Könnyen elfogy az önbizalmam. Szóval szeretek egy közepesen ismert magyar zenekar frontembere lenni, bár ha újrakezdhetném, valószínűleg simán csak „Galaxisok” lennénk, mert az jobban hangzik, és nem tévesztenének össze Szabó Balázzsal.

KULTer.hu: Igyekszel kerülni a mainstream zenei világ sablonjait, és sokszor egyértelműen kifejezted, hogy mit gondolsz a sztárvilágról. Szerinted meddig folytatható a „kint is vagyok, bent is vagyok” játék, amiben a zenekar kineveti a mai magyar zenei piac sok esetben mű körítését, de bizonyos részeit azért mégis használja?

Nem hiszem, hogy játszanánk. Itthon nincsenek megközelíthetetlen sztárok, a politikusokon kívül gyakorlatilag bárkivel összefuthatsz a sarki boltban. Persze, hogy használjuk a zenei piacot, hiszen a részei vagyunk, sok embernek játszani és pénzt keresni is jó dolog, de ettől még a társaságunk, az érdeklődési körünk vagy az ízlésünk nem változik. Ezért csináljuk a filmklubot és a közönségtalálkozókat is. Az igaz, hogy engem a klasszikus értelemben vett magyar alter világa nem érint meg, valószínűleg nem látsz majd tábortűz körül vörösbort kortyolgatva súlyos megfejtéseket kinyilatkoztatni kecskeszakállas bölcsészeknek, inkább hajnali négyig DJ-zünk pszichedelikus zenéket a Beat on the Bratban. Valahogy úgy alakult, hogy azok, akiket szeretek, általában az úgynevezett underground irányából jönnek, ilyen társaságba keveredtem mindig, ebben érzem jól magam. A zenekarral sem játszmázunk, csak próbáljuk megmutatni a közönségnek, hogy mit szeretünk, hátha valami megtetszik nekik is.

KULTer.hu: Az új lemez dalai különböző időszakokban keletkeztek. Nem kronológiai, inkább tartalmi íve van a számok sorrendjének: a mély depresszió körülírásától egész odáig, hogy a lemez utolsó dalszövegszava a „kegyelem”. Szabó Benedek (illetve a zenekar) a szövegek szintjén is túllépett a hosszúra nyúló kamaszkoron?

Nem tudom, hogy túllépett-e, de sokat változott tavaly március óta. Azt hiszem, egy kicsit jobb ember lett. Muszáj is volt neki, és nagyon reméli, hogy ez tényleg igaz.

KULTer.hu: A te zenekarod is esett már kategorizálások áldozatául, az „új Cseh Tamás” státuszt is megkaptad. A Focipályákon sétálsz át éjszaka dalai számomra egyértelműen „szabóbenedekes” dalok, még akkor is, ha hatással volt rájuk néhány zenei világ. Nem tartasz attól, hogy ahogy elérted a saját kategóriád, egyszersmind foglya is leszel annak?

Nem. De nagyon érdekes, hogy amíg én egyértelműen éles váltásnak gondoltam a harmadik lemezt, az eddigi reakciók alapján a közönség simán elfogadja ezt is. Ez azt jelenti, hogy van egy saját hangunk, ami jó. Ha összehasonlítod a Teljesség felét a Fehér földekkel, sok hasonlóságot nem találsz, mégis mindkettő mi vagyunk. A Galaxisoknak nincsenek zenei határai, illetve úgy mondanám, hogy a zenei határai a mi zenei határaink, ezeket pedig bármikor tologathatjuk ide-oda. A szövegeim nem ennyire rugalmasak. Például most újra elkezdtem zongorázni, mindennap sokat játszom, gitárhoz alig nyúlok. Ha elég jól megy, elképzelhető, hogy a következő lemezen zongorás számok lesznek, de ettől még az is a Galaxisok marad, a bőrömből nem tudok kibújni. Ezért van például a Zombie Girlfriend, amit most nagyon lelkesen igyekszem újra összerakni, mert szükségem van valami másra is, a Galaxisok nem elégíti ki a zenéléssel kapcsolatos minden vágyamat. Fontos, hogy időről időre valami egészen mást csináljak.

KULTer.hu: A koncertközönség kivétel nélkül minden dal szövegét ismeri, erről lelkesen számolsz be minden interjúdban. A saját világodról énekelsz, azonban ezek a számok sokak érzéseit, gondolatait segítik artikulálni. Foglalkoztat ennek az esetleges felelőssége?

Ha példaképként próbálok magamra gondolni, röhögni kezdek, úgyhogy ezt inkább hagyjuk. Előfordul néha, hogy valaki megpróbál tanácsot kérni, de én nem vagyok alkalmas arra, hogy tanácsokat adjak idegeneknek, ezt a felelősséget nem tudom vállalni. Örülök, ha a saját életemben sikerül helyesen döntenem. Jó, ha valaki megkérdezi, hogy mit gondolok egy számról, amit írt, arra szívesen válaszolok, mert ott kisebb az esélye, hogy hülyeséget mondok. A zene nagyon sokat segít, ha problémáid vannak, és igenis megváltoztathat dolgokat, de ezeket a változásokat mindenkinek magának kell elindítania, a számok csak segítenek hangulatba kerülni.

KULTer.hu: Sokféle zenét szeretsz, többfélét játszol is. Mik a jövőbeni tervek, esetleg lesznek egymástól nagyon különböző albumok?

Nem igazán szeretem a konceptalbumokat, nehezen gondolkodom rendszerben. Általában a tartalom rovására megy a határozott gondolati keret. Inkább csinálok egy Zombie Girlfriend-lemezt, aztán egy Oktogon-lemezt, aztán egy Galaxisok-lemezt. Ez így elég jól hangzik már.

A borítófotót Somay Márk készítette.

Nagygéci Kovács József

szerző: Nagygéci Kovács József
honlap e-mail
Nagygéci Kovács József 1977-ben született Sátoraljaújhelyen. Református lelkész, amatőr futballedző, kritikus. Jelenleg Dunakeszin él, tanít, de leginkább olvas.

KULTprogramok

<< 2017. nov. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum