KULTer.hu - Ijjas Tamás versei
86734
post-template-default,single,single-post,postid-86734,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Ijjas Tamás versei

Az összetartozásról

Születésnapomra fújtad a lufikat.
Becsomagoltad azokat
a perceinket, melyekben
a fülem a szuszogásoddal van
tele. Mennyi teret igényel
magának negyednapnyi munkád,
38 lufi, 109 hosszú kilégzés,
valamivel több, mint 6 négyzetméter.
Voltak holtpontok, amikor
folyadékot követelt a garatod,
és eszedbe jutott, meséled,
mennyire megváltozott
csókjaink minősége, amióta
szűrt vizet iszunk. Hosszabban
ragad egymáshoz a szánk,
egyszer meg kéne mérni,
mennyi ideig bírjuk.

Három nappal a születésnapom
után, az íróasztalomon arrébb
fújok egy lufit, és arra gondolok,
miért páros szerv a tüdő,
és miért olyan könnyű felébredni,
amikor reggel kinyitod az ablakot,
és a hálóinged a cúg szuszogásában
alig halhatóan megremeg.

Az elbocsátásról

A szökőkútnál álltunk a Margitszigeten.
Alsó szemhéjadon sópelyhek ültek,
bámultam a könnyeid archívumát.
A habos, fehér víz felszökött, visszahullt.
Rögzíthetetlen időben álltunk, hasonló
volt legvadabb együttléteink idejéhez,
de inkább olyanok voltunk mégis,
mint a Pangeáról lassan leszakadó kontinensek,
vagy ami éppen szétnyílik, sokkal könnyebb.
Nem szakítottunk. Csak mint egy kardigán,
ahogy kettégombolódik a növekvő melegben,
lebegtünk, két suta szárny, valami ismeretlen
két oldalán. Az emlékek felszöktek,
és Andrea Bocelli is énekelni kezdett,
habos tavasz volt, sófehér szirmok keringtek
mindenütt. Valahogy vállamra hullt kezed,
könnyű sugár, a szökőkút se tudott volna
jobban eltalálni, buzgott a simogatás
mindenütt, egy illat elmosta az összes illatot,
és tudtam, órákig tudnék ebben a zuhanyban
zokogni, de csak a te sírásod száraz emlékét
néztem az arcodon, megtaláltam, hogy milyen
visszatérni önmagamba, de sejtésem sincs,
mi csap fel a magasba.

Borítófotó: Pixabay

Ijjas Tamás

szerző: Ijjas Tamás
honlap e-mail
Ijjas Tamás 1978-ban született Budapesten. 2011-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar irodalom és nyelvészet szakán. 2003 óta publikál, írásai többek között a Holmiban, a Jelenkorban, a Mozgó világban és a Kortársban jelentek meg. A Telep és az Előszezon csoportok tagja volt, illetve 6 éven át a dokk.hu irodalmi kikötőt is szerkesztette. A Párbeszéd Háza munkatársa rendezvényszervezőként. Kötetei: Fejedelmi többes (Noran, 2008), Bőröndapu (Betűtészta, 2012), A világ legrövidebb meséi – Lackfi Jánossal közösen (Móra, 2014), Hipnózis (JAK-Prae.hu, 2015).

KULTprogramok

<< 2018. Júl. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum