KULTer.hu - Fordított perspektívából
88648
post-template-default,single,single-post,postid-88648,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Fordított perspektívából

24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – 2. nap

Péntekre végre kisüt a nap, de még nem az igazi. Egy kicsit ráillik ez a rendezvényre is, nem tudom megfogalmazni, hogy mi, de valami esszenciális elem hiányzik számomra belőle.

Este fél hétkor ülök a Gdańsk kávézóban, ahol a Kis Könyves Éj keretein belül egy felolvasást és beszélgetést szerveztek a Műút folyóirat Dűlő mellékletében megjelent Dwa bratanki című lengyel-magyar kortárs irodalmi antológiára építve. A Kis Könyves Éj évek óta a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál egyik kísérőprogramja, szerte a városban – és több vidéki helyszínen – zajlik, és a független könyvesboltok világára igyekszik felhívni a figyelmet. Bár az otthonom csupán néhány saroknyira van innen, most járok először ezen a helyen, és noha kívülről sejteni lehetett, hogy nem nagy alapterületű, de azért még így is meglepnek a méretek. Ráadásul a Millenárison érzékelhető jellegzetes hangulathoz képest, ami a tágas térben szigetszerűen elhelyezkedő, nyüzsgő helyszínek sokaságából adódik, hirtelen riasztónak hat ez az szinte intim közelség a résztvevőkkel.

Egyetlen egy gondolat miatt érzem fontosnak megemlíteni ezt az esti beszélgetést: Fehér Renátó arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a visegrádi országok az idei fesztivál díszvendégei, a rendezvényt megelőző könyvajánló cikkekben, must read listákon nincs vagy legfeljebb elvétve akad cseh, szlovák vagy lengyel kiadvány. Ha külföldi szerző művét ajánlják, akkor előnyben vannak az aktuális amerikai vagy skandináv sztárszerzők. Megint csak ugyanahhoz a gondolathoz jutunk, mint az egyik csütörtöki megnyitó beszédben: egymást lenne jó többször és jobban olvasni, ká-európai identitásunkat tudatosítani, a közös, vagy legalábbis hasonló történelmi tapasztalatokból levonható tanulságokkal foglalkozni.

Rögtön lelkiismeret-furdalásom is támad, hiszen számomra a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál mindig is a szomszédos országok irodalmával történő találkozást jelentette, de idén még egyetlen egy ilyen jellegű programra sem jutottam el (a már említett megnyitó kivételével). Még az Európa Pontban rendezett szokásos Európai Írótalálkozó is kimaradt, valahogy semmitmondónak, túl általánosnak tűntek az egyes blokkok címei (pl. Európa női szemmel).

könyvfeszt_péntek_3

Meghallgatom ellenben a Goethe Intézet munkatársait, Ursula Kanyót és Jakub Ehrenbergert, akik a legújabb német nyelvű irodalmi trendeket mutatják be. Úgy tűnik, fellendülőben az életrajzi regény, több ilyen kiadvány is szóba kerül, például Dirk Kurbjuweit Die Freiheit der Emma Herwegh (Emma Herwegh szabadsága) című regénye. A nőmozgalmak, a női közéleti szerepvállalás egyik előfutáraként számon tartott asszony élete ellentmondásokkal volt teli, a cím talán kissé cinikusnak is tűnik abból a szempontból, hogy kortársai szerint Emma saját maga tette önmagát férje „rabszolgájává”. A másik érdekes regény Natascha Wodin Sie kam aus Marienpul (Marienpulból érkezett) című alkotása, melyben a saját felmenők sorsa utáni kutakodás, nyomozás válik központi motívummá. Érdekessége, hogy a Németországba hurcolt ukrán kényszermunkások millióinak történetét német nyelven először ez a regény ragadja meg. Nekem pedig eszembe jut, hogy lám-lám, nem véletlen, milyen témákra kapom fel a fejem, a tőlünk nyugatabbra születő irodalomban is az érdekel, ami számomra speciálisan közép-európai: például a megszakadó családtörténetek, a betöltetlen fehér foltok, a kibeszéletlen múlt, a feldolgozatlan trauma stb. Időről időre meglep, hogy ezek Európa szerencsésebbiknek gondolt felében sem ismeretlen problémák.

Ebből a szemszögből is érdemes odafigyelni Monica Hesse A kék kabátos lány című regényére (Tilos az Á Könyvek). A történet Amszterdamban játszódik a második világháború idején, és az embermentő tevékenység, pontosabban annak többféle formája és lehetősége a központi témája. Ifjúsági regényről van szó, a főszereplő egy fiatal lány, aki seftel, hogy ő és családja megéljen, és eközben csöppen bele véletlenül egy olyan világba, aminek létezéséről addig nem is tudott. A beszélgetés résztvevői, Gáspár Miksa, Fenyő D. György és Szűcs Teri, valamint a moderátor, Szekeres Nikoletta többek között azt járják körül, hogy mennyiben hasznos ezt a korosztályt a holokauszttal – némi távolságtartással – megismertetni, méghozzá egy olyan történet segítségével, amely finomít a valóban megtörtént események brutalitásán. A beszélgetés érdekessége, hogy Gáspár Miksa személyében a legfiatalabb kritikusi generáció képviseltette magát, a fiatalember még csak gimnazista, de igencsak izgalmas meglátásai voltak a könyvvel kapcsolatban.

könyvfeszt_péntek_4

A témánál maradva meghallgatom Szántó T. Gábor 1945 és más történetek című novelláskötetének  (Noran Kiadó) bemutatóját. A programon a címadó novellából (eredetileg a Hazatérés címet viselte) készült film alkotói, Török Ferenc rendező, valamint Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter színművészek is részt vesznek, a Kőrössi P. József által vezetett társalgás így túlnyomórészt a forgatás körülményeiről, a novella-forgatókönyv-kész film hármas fázisáról szól. E beszélgetés elején adták át egyébként a Kossuth Kiadói Csoport Év Hangja díját, amit idén Rudolf Péter kapott. Az elismerést minden évben közönségszavazatok alapján ítélik oda egy hangoskönyve(ke)t felolvasó színésznek.

Utólag ironikusnak érzem, hogy míg egy ilyen eseményre várok, közben a terem mellett alaposan megnézhetek magamnak egy régi nyomdát. Idén amúgy is jobban odafigyelek olyan apróságokra, mint például a főbejárattól a két épületrészbe vezető folyosókon elhelyezett képek. A gyerekirodalmi részleg felé vivő úton könyvillusztrációkkal találkozhatunk, míg a másik irányban Bach Máté portréival (a fotós Izsó Zitával közösen jegyzett A pesti nő című interjú- és portrékötete is most jelent meg az Athenaeum Kiadónál).

könyvfeszt_péntek_1

S ha már kísérőrendezvénnyel kezdtem, azzal is zárom: idén először zajlik a fesztivál keretein belül a Líracsúcs versfesztivál című programsorozat a Kultúrkombinát Kft. és a Magvető Kiadó közös szervezésében. Ennek során több fiatal alkotó verseskötetéről is szó esik, de előadásokat is hallgatnak az érdeklődők a magyar líratörténet nagy alakjairól, illetve becsatlakozik ide a Fiatal Írók Szövetsége Írókölcsönző programsorozata, valamint az InstaVers projekt is.

24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál  – 2. nap, Millenáris, Budapest, 2017. április 21.

A fotókat a szerző készítette.

Pethő Anita

szerző: Pethő Anita
honlap e-mail
Pethő Anita 1980-ban született, kulturális és sportszakíró, újságíró. Irodalomkritikusként elsősorban a fiatal, pályakezdő prózaírók műveivel foglalkozik. Irodalomtörténészi kutatási területei a történelmi regény, a múlt- és traumafeldolgozás, a Kádár-korszak kultúrtörténete. A budapesti kortárs irodalmi élet eseményeinek lelkes krónikása. A nemzetközi profi országúti kerékpársporttal egyaránt foglalkozik napi szinten, újságíró szempontból és kultúraelméleti megközelítésből.

KULTprogramok

<< 2019. Már. >>
hkscpsv
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum