KULTer.hu - Sok rövid a Toldiban
88148
single,single-post,postid-88148,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Sok rövid a Toldiban

5. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál

A Mindenki Oscar-díja reflektorfénybe állította a magyar rövidfilmeket. Deák Kristóf a nemzetközi szekció zsűrijének tagjaként tért vissza a Friss Húsra, ahol tavaly ilyenkor az azóta világsikereket elért rövidfilmjét is levetítették.

Idén már tizenkét különböző blokk alkotásaira lehetett jegyet váltani a Toldi moziba: a magyar és nemzetközi versenyfilmek mellett bemutatkozott az Expats szekció, melyben magyar alkotók külföldi stábbal, külföldi forrásokból készült kisfilmjei, és a DokMa, melyben az SZFE dokumentumfilm-rendező mesterképzés hallgatóinak munkái voltak láthatók. A már megszokott pitch fórumon és televíziós kerekasztalon kívül kritikaíró workshop, VR-kerekasztal és családi program is színesítette a kínálatot.

kötelék still2

A magyar versenyfilmek szűk másfél órás blokkjai az előző évekhez hasonlóan öt-hat alkotásból tevődtek össze, melyekből az egyik animációs film volt, kivéve a 3. szekciót, ahol Lichter Péter kísérleti filmje (Non-Places: Beyond the Infinite) volt a kakukktojás. És ha már animáció, hadd ejtsek szót egy olyan trendről, mely több fiatal női rendező alkotásmódját is jellemzi. Szöveget, narratív vázat szinte teljesen nélkülöző, asszociatív logikával felépülő kisfilmekről van szó, melyek harsány színeket használnak és rejtélyes, különös világban játszódnak. Legismertebb közülük Bucsi Réka (Love, Symphony No. 42), a tavaly bemutatott A nyalintás nesze alkotója, Andrasev Nadja, idén pedig a Superbia (Tóth Luca) és a Vulkánsziget (Lovrity Anna Katalin) folytatta a sormintát. De Wunder Judit Kötelék című animációja is közeli rokona a fenti alkotásoknak, mint ahogy a két éve itt bemutatott Limbo Limbo Travel Kreif Zsuzsi és Zétényi Bori rendezésében.

ungvar_still3

Üde színfolt volt B. Nagy Ervin Egér című animációja, mely az Egerszegi Krisztina-mítosz egyik építőkockáját dolgozta fel. A Góliátokat legyőző Dávid (az itt még csak 12 éves Egér) invenciózus képi megoldásokkal elmesélt, alapvetően vidám és gyerekkompatibilis minitörténete nem csak a rengeteg befektetett munkát és a sok lemondást villantja fel, de érdekes fénytörésbe hozza az ötszörös olimpiai bajnok edzőjét, a tavaly lemondott szövetségi kapitány Kiss Lászlót, illetve különös ellenpontja a képregények rajzolt világába is berobbanó Iron Lady-jelenségnek. Áprily Zoltán Ungvár című alkotása pont nem egy mítoszt akar továbbépíteni, hanem a személyes emlékezet által megőrzött második világháborús történetet tár elénk, a valódiságot a nagyapját ábrázoló videofelvételek is erősítik. Az arctalan vagy éppen nem emberi kinézetű náci és szovjet katonák között a magyar hajó legénysége van csak egyénítve, legfőképp a fiatal pincér, aki túléli a hajó aknára futását.

uchebnik_3

A vészkorszak, a zsidók deportálása jelenik meg Szabó Simon Ebéd előtt című egysnittes fekete-fehér alkotásában, míg két másik alkotás az 56-os forradalom leverése utáni időkben játszódik. A Partizánok és az Uchebnik főszereplői gyerekek: az előbbiben két kisfiú barátkozik össze, miközben nem is tudják, hogy egyikük apja letartóztatja az otthon lyukas zászlót őrző másik apát. Az utóbbi rövidfilm egy nagy gyermekkori trauma, egyfajta felnőtté válás története, mely a forradalom dicső napjaiban indul, majd a leverése után ér keserű, kijózanító véget. A Van egy határ megtörtént eseményeket dolgoz fel és az Ungvárhoz hasonlóan a múltunk egy elfeledett szeletét örökíti meg: apa és fia 1949-ben akarnak átszökni Ausztriába, de nem sejtik, hogy a kommunista rezsim gonoszsága hogyan csalja tőrbe őket.

welcome_still_1

Jelenünk menekültválsága két rövidfilmben is megjelent. A Légmellben egy mogorva, arrogáns orvos életébe épp egy ellátásra szoruló idős szír férfi ápolása hoz változást. A magányos doktor, akinek a lánya és kisunokája német nyelvterületen él, végül átcsempészi az osztrák határon az általa kezelt, fiához igyekvő bácsit, így esélyt kapva, hogy saját családi helyzetét is rendezze. Az általam egyik legjobbnak tartott Welcome főszereplője Dávid, egy 18 éves flegma kamasz, aki azért áll be embercsempésznek a szerb határhoz, hogy a megszerzett pénzből külföldre költözhessen. Dudás Balázs az el- és bevándorlást egyszerre tematizáló 30 perces alkotása érett, jól felépített, a szó jó értelmében filmszerű, erős alakításokkal (Vilmányi Benett hibátlanul hozza a főszereplőt). A nemtörődöm, szüleivel állandó konfliktusban álló srác az egyik transzport alkalmával bajba kerül, a határvadászok rajtuk ütnek. Míg sportkocsival menőző haverját épp egy kutya marcangolja, ő csak a bőrét menti. De amikor egy védtelen, kiszolgáltatott (és amúgy neki tetsző) menekült lányt majdnem vízbe fojtanak, akkor előbújik belőle a férfi, és a lány segítségére siet. Mindkét film azonos srófra jár: az arcot kapott menekült, aki nagy bajban van, előhozza a humánumot az ellenszenvesnek hitt főhősből, aki ezáltal nem csak embertársán, hanem saját magán is segít. A Kiút című fekete-fehér alkotásban a harmincas bányász csak úgy tud rokkantnyugdíjas szülein segíteni, ha Angliában vállal állást. A munka monotonitása nem változott, az itthoni kilátástalanságot a kinti magány és idegenség váltotta fel.

KotottPalya_still_03

A vakok is sokszor rá vannak szorulva mások segítségére, és meg kell bízniuk a velük kapcsolatba lépőkkel. A Kötött pálya tizenhat éves kamasz lánya, Anna ugyanúgy lázad vak anyja ellen, mint kortársai. Veszekedésekkel tarkított életükbe egy metróvezető férfi lép be, akivel Anna nagyon bizalmatlan. A gyanús fickó lebuktatása nem csupán a szülő iránti düh kamaszos kiélése, hanem a rászoruló anyára való újbóli rátalálás, a szeretet és állandó törődés kötött pályájára való visszatérés. Van, hogy a kötődést nem igényli mindkét fél. A Láthatatlanul érzékenyen és bátran nyúl a vak fiatalember párkereső próbálkozásához. A Láthatatlan Kiállítás sötétjében ismerkedik meg az ott dolgozó Balázs egy huszonéves párral, és egyből vonzódni kezd a csinos Annához. A lány valamit megérez a túlzott közeledésből, mert zavarról, kiszolgáltatottságról mesél mindig elfoglalt barátjának. Később mégis találkozik Balázzsal, aztán egy utolsó pillanatban lemondott „randi” véget vet a kapcsolatnak, amit a vak fiatalember nehezen dolgoz fel, a zárókép tanúsága szerint mégis tovább tud lépni.

mindenvonal_szandra

Az idei Friss Húson a fiatal, pályakezdő rendezők filmjei legtöbbször fiatalokról, illetve családi drámákról szóltak, az irodalmi adaptációk háttérbe szorultak, de akadt egy Roy Andersson stílusában készült abszurd jelenetfüzér (A Birodalom utolsó napja), illetve Szőcs Petra lírai szomorúságú, a nagyapja halálát feldolgozni akaró kisfilmje, a Csoszogj úgy. A problematikus fivéri kapcsolat áll az Asszó középpontjában, míg a Minden vonal road movie-jában négy nő vág neki az útnak az erdélyi Angyal-sziklához. A másnapos barátnő, a mindenórás kismama, utóbbi ezotériában hívő édesanyja és a különös dúla humoros kalandjai az eddig csak a bulizásban érdekelt Magdi számára is változást hoznak. A legjobb magyar rövidfilm díját elnyerő Földiek egy diszfunkcionális családot mutat be, ahol az apa nem vesz részt a földtúrásban (a család zöldségeket termeszt), hanem inkább a fészerben barkácsolt űrhajóval az égbe távozik. Ábel, a középpontba állított kisfiú még kötődik bolondnak hitt apjához, akivel egy szürreális álomjelenetben újra találkozik, és továbbviszi örökségét. Álmodozó férfiak és földhözragadt nők fegyverszünetével ér véget ez a különös alkotás.

nem történt semmi3

A családon belüli erőszak és a pedofília is megjelent egy-egy rövidfilmben. A mindössze öt perces Egy karcolás az erőszakra épülő szülői mintát mutatja be, melyet gyerekeink is látnak, és vagy traumaként, vagy követendő mintaként viszik tovább. A Nem történt semmi egy állapotos nőt állít középpontba, akinek kerülnie kell a stresszt. Viszont tizenkét éves fiát molesztálta a szomszéd tűzoltó, férje pedig – aki előzetesen van szabadlábon – kiszámíthatatlanul és dühből reagál a történtekre. Kata (Láng Annamária megérdemelten kapta meg a legjobb színésznő díját) feje fölött kezdenek összecsapni a hullámok, ám a közelgő katasztrófát mégsem ő, hanem kisfia, Peti hárítja el egy kegyes hazugsággal. A Batmanért rajongó gyerekből nem lesz szuperhős, de hétköznapi hős annál inkább, hiszen az őt ért bántalmazás letagadásával tudja csak megmenteni apját a börtöntől. Más értelmezés szerint magát okolja anyja rosszullétéért, és tudja, hogy a tűzoltó megverése is az ő „hibájából” következne be, így tette motivációja a szégyen és a status quo megőrzésének vágya, még olyan áron is, hogy magába zárja a szörnyűséget. Bárhogy is van, a „nem történt semmi” hazugsága sokak életét mérgezte és mérgezi meg. Vajon van az az ár, amiért érdemes ezt vállalni?

5. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Toldi mozi, Budapest, 2017. március 29. – április 2.

Váradi Nagy Péter

szerző: Váradi Nagy Péter
honlap e-mail
Váradi Nagy Péter 1979-ben született Nagyváradon, a KULTer.hu vizuálKULT rovatának szerkesztője. A Debreceni Egyetemen végzett magyar, illetve mozgókép- és médiakultúra szakon. Több mint egy évtizedig egy budapesti iskolában tanított. Jelenleg a Bűvösvölgyben médiaértés-oktató. Írásai a KULTer.hu-n kívül a Szépirodalmi Figyelő, a Debreceni Disputa és a Hitel folyóiratokban, valamint a Hamlet.ro és a Magyar Játékszín oldalakon jelentek meg.

KULTprogramok

<< 2017. ápr. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum