KULTer.hu - „That suits us well”
88074
post-template-default,single,single-post,postid-88074,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„That suits us well”

Testről és lélekről

Tudom, nem vagyok aktuális. Lekéstem a premiert és a címlapsztorikat. Mégis, bátorságra adott okot a Testről és lélekről egyik, számomra fontos üzenete, az idő és a szinkronitás megkérdőjelezése. Minek, miért, hol és mikor, kikkel van itt-ott az ideje, és miért érezzük az elvárást, hogy mindennek azonnal, elképzeléseink szerint kell megtörténnie? Milyen időre van szükség két ember kapcsolatának beteljesülésére?

Az egyik legerősebb benyomásom a történetről az idők párhuzamosságának kérdéséhez köthető. Ezt a filmet egyszerre látom a rendszerváltás időszakában és a 2010-es évek elején, és az igazi nagy csavar az időkezelésben az, hogy az online világot egy az egyben megtöri, a múltat és a jövőt a technikai eszközök megjelenítésével vagy épp jelenlétük hiányával mossa össze. Az a virtuális valóság, melyben éljük az életünket és a kapcsolatainkat bonyolítjuk, alakítjuk, olykor meg is szakítjuk, háttérbe szorul, és az én érzelemvilágának, gondolathálózatának képei váltják fel.

testroleslelekrol

Még a telefon is a katarzist előkészítő, az álommal szembeállított mesterséges kommunikációs eszközként jelenik meg, a médiumok harcát megidézve. Végül a tragédiát, a leány öngyilkosságát mégis ennek az eszköznek a használata akadályozza meg, feloldva a gép idegenségét, természetellenességét. A gépmotívum zseniális módon jelenik meg a CD-lejátszó esetében is, ami szintén anakronisztikus eleme a filmnek, hiszen a kétezres évek elejét idézi meg. A részévé válik az öngyilkossági kísérletnek, kiváltképp azzal, hogy felmondja a szolgálatot. Az öngyilkossági kísérlet egyébként természetes következményként tűnik fel, megerősítve az embert abban, hogy nem bűn, és nem is természetellenes, ha olykor ki akar szállni az életéből, ha úgy érzi, hogy nem ismeri vagy nem tudja követni a játékszabályokat.

testroleslelkrol

A párhuzamos idősíkok nem csak az álom és valóság furcsa játékában kapnak szerepet. Az egyenruhás, vérfoltos munkás reprezentációja a vágóhídnál, a bélszín a főkapitánynak, a restiélmény Endre vacsoráiban, a vonat vagy az étterem, mely régen még tele volt, a múlt elmúlhatatlanságát jelzi a vásznon. Az ember és az idő mozgásban van, és ennek a mozgásnak a szimbólumát Enyedi különböző perspektívákon keresztül mutatja be a történet során. A szarvasbőrbe bújt szerelmespár jelenetei a mozgás és az időtlenség szépségét tárják elénk a fagyos természetben, ahol a hideg ellenére az élőlények szabadon mozognak. Mozgásuk ugyan alapvetően a létfenntartás kiszolgálására korlátozódik, orruk mégis összeér és figyelik egymást, ezzel az emberi szexualitásra kérdezve rá.

Testrol_es_lelekrol_stils_0025537-e1488376559792

A szexualitás nem csak Mária másokkal való érintkezésében és önmagával vívott harcában, hanem a lopás és a szereplők párbeszédeinek tükrében is egy komoly háttérproblémaként vonul végig a filmen. Hogyan tudunk kapcsolódni egymáshoz? A pszichiáternő és Endre párbeszédei is az emberek közötti kommunikációs zavart példázzák, hisz a nő automatikusan azt gondolja, ezáltal Endre bizalmát elveszítve, hogy szórakoznak vele. Jenő és Sanyi karakterei is a nő és férfi közti kapcsolat bizonytalanságát mutatják be.

testlelek

Az álomnak az a varázsa, hogy rajtunk kívül senki sem tud róla, titkosabb, mint belső hangunk, gondolataink és érzéseink, melyek eltakarásához a testünk tudatos kontrollt kíván meg. A testbeszéd olvasása, a szituációk gyakorlása és a rendmánia Mária személyében erre a problematikára reflektál: megmutatja, mi az, amit kontroll alatt tudunk tartani. Ennek a rejtett zugnak, amit nem tudunk irányítani, az álomnak, amire sok esetben még csak nem is emlékezünk, csak benyomásokat érzékelünk, a jelentőségét úgy változtatja meg Enyedi Ildikó, hogy két embert köt össze általa. Azonban ahhoz, hogy erre az összekapcsoltságra ráébredjenek, szükség van egy harmadik személyre, aki megtöri az intim szférát és felszínre hozza a rejtett valóságot.

testrol_es_lelekrol_maria

Az emberek közti szexualitás a túlzások ellenére diszkrét és személyes emberi teherként jelenik meg, melyet a humor a legjobban megválasztott időben old fel. Elsőre meglepő volt számomra a Mária név alkalmazása, mely direkten közvetíti a szüzesség és az ártatlanság motívumait. A kényszerekkel, gátlásokkal küszködő lány neve, aki nem szereti, ha Marikának hívják, de a gyermekpszichológusától kér tanácsot. Ez a motívum a hit kérdéseit is jelenlévővé teszi a történetben, egyfajta lábjegyzetként felhívhatja a figyelmet a vallásnak a szexualitásról és az emberi kapcsolatokról közvetített üzeneteire.

A Testről és lélekről különleges film, a történet helyszíne, ideje és a körülmények szinkronban vannak egymással, mégis az adott kontextusban mutatnak rá az emberi gyarlóságra és az emberek közötti szinkron hiányosságaira, törékenységére, az ember felelősségére, és arra, mit tehet azért, hogy szinkronba kerüljön önmagával, a világgal és másokkal is.

Testről és lélekről, 2017. Írta és rendezte: Enyedi Ildikó. Szereplők: Borbély Alexandra, Morcsányi Géza, Schneider Zoltán, Nagy Ervin, Jordán Tamás, Járó Zsuzsa, Tenki Réka, Nyakó Júlia, Békés Itala, Bata Éva, Mácsai Pál. Forgalmazza: Mozinet.

Wagner Sára

szerző: Wagner Sára
honlap e-mail
Wagner Sára 1990-ben született Budapesten. Jelenleg az ELTE-BTK média mesterszakos hallgatója és a COURAGE Gyűjtemények Hálózatánál (MTA Történettudományi Intézet) gyakornok. Fő kutatási témája a Syrius együttes története, a kurrens angol és amerikai sorozatok és a szocializmus értelmiségi hálózata.

KULTprogramok

<< 2017. Júl. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum