KULTer.hu - Maklári Judit versei
89395
post-template-default,single,single-post,postid-89395,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Maklári Judit versei

Osztódás

Összepakoljuk, amink van,
alaposan becsomagoljuk.
Enyém a terítő, az ágynemű,
nagyanyámtól örököltem.
Te az evőeszközöket viszed,
meg a festményeket, apád falióráját.
Aztán kapaszkodj, indulhat a széthúzás,
ami már belénk volt programozva
a kezdetektől fogva, csak nem vettük észre,
mert elvakított minket holmi párosodási ösztön.
Az utódok már most nem tűnnek érdekesnek,
sarokban ülő halk gondolatok,
akik majd magukban hordozzák
a tőlünk átmentett félelmet.

Ne olvadj össze mással,
túl kevés lesz az élettér,
nincs szöveti összeférhetőség.
Itt az ideje kettéválni,
képesek vagyunk egymástól különálló,
független rendszerként működni.
Együtt sosem érhetnénk el
személyes evolúciónk csúcsát.
Holnap már hámsejt leszek valaki más bőrén,
amelyről majd külső hatások megint csak leválasztanak.
Az a sok mechanikai terhelés, az a sok-sok súrlódás
teszi majd a puha, hamvas mivoltomat
olyanná, mint a dörzspapír.

Te szívizomsejt leszel,
igazi sikertörténet,
egy új létfontosságú szerv alkotója,
egészen az infarktusig.
Mert ha a közös légtérből elfogy az oxigén,
valakinek el kell pusztulnia.
Egyszer minden falevél lehullik,
ha itt az ősz, mint szabályozó faktor.
Csendben kell véget vetni neki,
ne alakuljon ki gyulladás
vagy egyéb szöveti károsodás.
Hátha az utódaid képesek lesznek
a regenerációra.

Orvosboncolás

Lélegzetvétel nélkül feküdtem,
karjaim a törzsem mellett.
Huszonnégy óra elmúltával,
teljes mozdulatlanságban,
merev izmokkal, dermedt pupillákkal.
Nyakam alatt fém henger,
a panoráma így teljes a hasi régióra.

Nem a mellkassal kezdik,
eltérünk a protokolltól,
a köldökömmel egyvonalban
választják ketté a rétegeket.
Lemossák a vért, mint amikor a kisgyereket fürdetik.
Kiszakítják a vesét a szövetek közül,
a húgyvezetékek, mint megtépázott,
gyenge növények szárai.
Egy fiatal nő húzza szét a szöveteket,
most már teljesen belém lát.
Mindegy, mennyire hagy épen,
innen mindenki ugyanolyan színű zsákban távozik.

Borítófotó: Maxpixel

Maklári Judit

szerző: Maklári Judit
honlap e-mail
Maklári Judit 1994-ben született Kisvárdán. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának hallgatója, a Medikus Lap cikkírója. A LÉK és a Debreceni Egyetem Irodalmi Kör tagja. Verseit a Zempléni Múzsa, a FÉLonline, az Új Bekezdés és az Amúgy online irodalmi folyóirat közölték.

KULTprogramok

<< 2017. Júl. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum