KULTer.hu - Papp Gréta versei
90614
post-template-default,single,single-post,postid-90614,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Papp Gréta versei

Fantomiker

Mióta meghalt, melegséget érzek a nyakam körül.
Kabátom az államig húzom, hogy ne bukjon le a fejem.
Már arcomhoz nőtt ez a melegség.
A kezem mindig hátul van, így nézek át rajta.
Tűrök, élvezi, hogy tervei összefonódnak félelmeimmel.
Mi lenne, ha megpróbálnám megvédeni magam.

Hegyvidék

Az Alföldet bámulom
fészket fon hajamból
a szél egy platán
kinyújtja karjait
Szajkó hóvirág tavasz
sár lazít
teret enged hajtásnak repedésnek.

Kötés

Remegő kezének ritmusát átvenni,
hazudni, hogy nem fáj,
hogy a látvány elrettentőbb,
mint a tapasztalat,
elhitetni, aki sír, nem férfi:
összeszorított szemmel
szorongva szeretni bigott.

Borítófotó: ZalaMédia

Papp Gréta

szerző: Papp Gréta
honlap e-mail
Papp Gréta 1997-ben született Nyíregyházán. Jelenleg Újfehértón él, és a Debreceni Egyetem tanár szakos hallgatója. Verseket, novellákat ír, szövegeit eddig az Amúgy közölte.

KULTprogramok

<< 2017. aug. >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum