KULTer.hu - Száz Pál kisprózái
90618
post-template-default,single,single-post,postid-90618,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Száz Pál kisprózái

A száko
phytoikon

A kálváriabúcsú vót a legnagyobb ünnep maradon a rígi világbo. Messzi környíkrű gyüttek, hogy búcsút nyerjenek, mer bizony a megváltás këgyelmit ünnepőte a níp a kálváriabúcsúkor. A temetőbe misézëtt a Imreatya a kálváriadombon. Koponyahëgynek mongyák a ëvangéljomba. Ott misézik mámo is a pap, mióta kimëntek a elftársok, mëgin ki lëhet vinnyi a këgyelmet a templom falaji közű. De mámo má nem járjo a níp a kálváriabúcsút, csak a maradiak gyünnek. Mer ēfelejtëtte, milyen këgyelëm kerűt maradra. Mer bizony a misén van a ereklyecsókóllás. Mënnek a hivek fő a kálváriáro, kiaggya a pap a szencsígët, csókújják a ereklyetartót. No mámo má csak a öregasszonyok csókójják, mer érzik, hogy közē a halál. Mer ēfelejtëttík a hitetlenyëk, milyen szencsíg lakozik a ereklyetartóba! Mer abba van bizon benne a Krisztusurunk Szenkërëszfájjánok ëggy szákájjo, a igaz ír! Mer ahogy betegsígët hozott Ádámatyánknok és Évanyánknok szívibe a Paradicsomkert fájjánok szákájjo, úgy hozza ē a gyógyullást a mëssijás Krisztusurunk Szenkërëszfájjánok szákájjo, az a megváltás këgyelme. És ez van a szencsígtartóba! Ezt tisztőllik kálváriabúcsúkor. Bizony láss csudát, vótak itt nagy gyógyullások. A rígi világbo persze, amikor még hitt a níp. Imreatya mindën kálváriabúcsúkor kiprédikáto a Szenkërëszfa meséjjit. Mer bizony a Szentilona taláto fő a Szenkërëszfát Jëruzsálëm falujábo, avvitte osztán Róma városábo, a pápo mëg szíccëtte darabjaira, ēkűtte mind a világbo a jámborok közé. Osztán a püspökök is szíccëttík, továbbatták, oszt a öspörösök is, de úgysë jutott belülle mindënhova. De láss csudát, szílës e vidíkën ippen maradra kerűt! Há persze csak ëggy száko belülle, mer addigra csak annyi maratt a Szenkërëszfábú, szíttatták a világbo. Ekkor alapút meg a maradi ëgyházkössíg, ípűt a templom. De ais lëhet, hogy nem embërëk hozták a kërëszfa szákájját. Ais lëhet, hogy ëgyedű a maradon maratt a Szenkërëszt fájjábú ëgy száko. Ezér ünnepli a níp a Szenkërëszt főmagasztalásáno utánni vasárnop ünnepin a kálvárijabúcsút. Mer a Szenkërëszfát angyalok vittík fő a mënyországbo, mikor a këgyelëm megdicsőűt rajta. Fő van festve a kápóna faláro, megnízhetëd. Oszt a Paradicsomkerbe elűtettík, hogy kisarjaggyon a megváltás. Az mindënnek írja. De nagy csudát, nagy titkot mondok nëkëd. Mer bizony a angyalok nem vigyáztok, s ahogy vittík, ëgy szákájjo a bajok írjáú lehullott nëkünk maradra. Ippen oda hullott, ahun mámo a kálvárijadomb áll. A angyalok nem vëttík észre. Ezér osztán hijábo, hogy főmutassa nëkik a pap a koponyahëgyrű a kálvárijabúcsú ünnepin, hogy ē në felejcsük a írok írját.

A këgyelëmvirág
phytoanekdota

Amikor Öreganyádot megütötte a guta, fő së akart kēnyi. Csak alutt, alutt ëffolytábo. Bevittík a kórházbo, rárakták a gípekre, bekábëlozták. De főkējtenyi nem tutták. Há má a orvosok is csak csóváták a fejüköt. No ilyen ez a guta, ha megüt. Öregapád igën bánkódott. No gyerünk Öreganya, íbresztő, ki sincs mosva, meg sincs főzve, takarítva së, zoknim lukas, kerbe nyőll a gyom. Nem segítëtt. Hijábo imátkozott. Gyere vissza, mer fáj a szívem utánnod. Sëmmi. Jaj, há ha én ēpatkóllok, sëmmi së törtínik. Asszonníp máshugyan van. De én má mihë kezgyek néküled? Hát ha a én szívem nem szakatt meg, a te agyad së fog. Mer Öreganyád agyábo kivirágzott a halál, mutatta Öregapádnok a orvos a röggönykípet, olyan vót az, mind ëgy nagy virág, lila vót egísszenn. Ëccër osztán álmot látott Öregapád. Látto Krisztusurunkot, amind a Jordánbo kërësztűlli a nípet. Ott vót nëki Szenjános is jobrú, az tanította hugyan kő nëki kërësztűnyi. Bārú mëg a Szempétër nízte ikët. Hát ahogy mëgy a níp, kërësztűlli ikët, ëccër csak Öreganyád vót soron. Ahogy kërësztűte itet, leszát rá a lílek, ēkezdëtt fínylenyi, hát a vízbű, ahogy főmerűtt, minha a hajábú nyőtek vóna, ēkezd burjánoznyi a sok virág, olyan illatot árosztott, mind a mënyország! Virítottak, lila vót, mind a hajnal këgyelme, izgóvërës a levele, mind a verradat zsarátnoka. Ēre osztán fölíbrett Öregapád, ment ki a Hóttágbo, meg së várto, hogy főkējjën a nap. Meg is taláto, hun kërësztűt a Krisztusurunk. Levetëtte a cipőjjit, belemënt bokáig a vízbe. Olyan vót a illattya, főderűt a embër szíve tűle. Így osztán a Öregapád szëdëtt a Hóttágbo a íllő vízbű këgyelëmvirágot. Hogy milyen virág vót, méta, zsályo, sinkófű, nem tuggya asz sënkisë. Megpakóta a táskájját, futott haza, főtëtte a kalapját, má mënt is a héthuszasra, mënt a kórházbo Öreganyádho. Ammég mindíg alutt. Akkor kivëtt ëggy virágot, ēkezte morzsógatnyi, mind a óvasó szemjeit Öreganyád ora alatt. Közbe mëg monta a üdvözlígyet. Hát láss csudát, Öreganyád, ahogy megérëzte a illattyát, minnyá föleszmét, fölűt a ágybo. Gyere öreg, mëgyünk haza, aszongya Öregapádnok. Ha ní má, be vagyok kábëlozva! No mi az, má én is villanyra mëgyëk? Azzā leszëtte magárú a kábëlokot, leugrott a ágyrú. Ha ní má, még a csöcsöm is kint van! Hun a gúnyám, öreg? Öregapád akkor fölőtöztette, kézënfokta, még ippen elírtík a hétötvenest, mire lefőtt a kávé, má otthon is vótak. Mindën csak a időn múlik. Monta Öregapád. No látom, ideje, hogy otthon vagyok, së mekfőzve, së kimosva, mi ez a bordël? Monta Öreganyád. Legalább nincs büdös. Mer a Krisztusurunk virágjánok mënnyei illattyát még mindíg érëzte. Milyen virág vót, nem tuggya sënki embërfija, még Öregapád së.

A borítófotó a szerző munkája.

Száz Pál

szerző: Száz Pál
honlap e-mail
Száz Pál 1987-ben született Vágsellyén, jelenleg Pozsonyban él. A pozsonyi Színművészeti Egyetem rendező-dramaturg szakán diplomázott 2013-ban. Jelenleg a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének végzős doktorandusza. Kutatási területe Borbély Szilárd költészete, motívumtörténet, szövegköziség és postzkolonializmus. Több tanulmány szerzője, prózaíró. Itt közölt kisprózái harmadik kötetének anyagát alkotják, mely Fűje sarjad mezőknek. Phytolegendárium címen megjelenés előtt áll. Az őszt a Visegrad Residecy ösztöndíjasaként Prágában tölti.

KULTprogramok

<< 2017. nov. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum