KULTer.hu - Utazás a japán szellemvilágban
90197
post-template-default,single,single-post,postid-90197,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Utazás a japán szellemvilágban

Acsai Roland: Szellemkócsagok

A 2016-os Jin és Jang óta köztudott, hogy Acsai Roland vonzódik az ázsiai kultúrához, és az ázsiai kultúra is vonzódik Acsai Rolandhoz. A spirituális történet egy szerelem meséjét beszéli el, amelyben megjelenik az egyik legfontosabb ázsiai kép, a jin és jang szimbóluma. Szellemkócsagok című kötetében a szerző tovább folytatja kalandozásait az ázsiai világban.

Maga a cím is beleillik az ázsiai, elsősorban a japán kultúrába, a kócsag (japánul: szagi) ugyanis a japán tradíció számos részén megjelenik. A legismertebb példa talán a világörökség részét képező himedzsi várkastély elnevezése, amely messziről fehérlő falai után a „fehérkócsag” (siraszagi) becenevet kapta. A kötet címadó versében a nádas mint az ősök szellemeinek motívuma párhuzamba állítható a japán sintoizmus isteneivel, a kamikkal. A sintó vallásban a kami a tisztelt tárgyak, szellemek, istenek, ősök lelkének megnevezésére utal. Az ázsiai hitvilág Acsai több írásából kiolvasható, így jelenik meg a kötet címadó versében is.

A kötetet olvasva azonnal feltűnik Acsai vonzódása a természethez, az állatokhoz, amely a Sólyomregény című fejezetben testesedik meg igazán. Ebben a részben a téma jellegzetessége, a szerző tömör fogalmazása, játéka a szavakkal mind-mind magukon hordozzák az ázsiai irodalom sajátosságait. A kötet egyik legizgalmasabb része, amelyben újfent megjelenik az ősök tisztelete, de találkozhatunk villanykörtével és műholdas nyomkövetővel is. Ez szintén azt mutatja, hogy Acsai költészetében egyaránt benne van a régi világ iránt érzett szeretete és a modern kor újszerűségének igénye.

A kötet utolsó részében olvashatjuk az Esumi és Asao című művet, amelynek műfaja a szerző megfogalmazása szerint: „modern Nó-dráma imitáció”. A nó az egyik tradicionális japán színházi műfaj, mely a japán Kamakura-kor (1185–1333) végén, illetve a Muromacsi-kor (1336–1573) elején alakult ki. A nónak több típusa van, de rendszerint démonokról, szellemekről szól. Nincs ez másként Acsai darabjában sem, amelyben több spirituális jelenet is van. Ha Acsai Roland drámáját a tradicionális nó darabokkal kellene összehasonlítani, akkor talán a meseszerű nó darabok (mugen nó) kategóriájába tartozna. Ezek a legkomplikáltabbak, a valóságtól elrugaszkodott, látomásokkal és álmokkal tarkított művek tartoznak ebbe a kategóriába, szemben a jelenkori nó drámákkal (genzai nó), melyek valós események történetét mesélik el. A nó főszereplője, a site egy központi karakter, mely köré a történet összpontosul. Acsai darabjában azonban nehéz eldönteni, hogy melyik szereplő a site. Asao vagy Esumi szíve is megfeleltethető a site definíciójának. Ez is mutatja Acsai drámájának érdekességét. A nó darabok jellegzetessége a sok rituális zenei aláfestés, mely Acsainál a kórus megszólaltatásával olvasás közben is kihallatszik. A mű hűen mutatja be, hogyan képes feleleveníteni egy tradicionális japán műfajt egy európai szerző.

Acsai Roland: Szellemkócsagok, L’Harmattan, Budapest, 2017.

Borítófotó: Új Nautilus

Sági Attila

szerző: Sági Attila
honlap e-mail
Sági Attila 1985-ben született Székesfehérváron. Japanológus, a KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetének oktatója, az ELTE BTK japán szakos képzésén megbízott előadó. Elsősorban japán nyelvészettel, azon belül dialektológiával és leíró nyelvtannal foglalkozik. Több japanológiai témájú tanulmány szerzője, kötet szerkesztője és konferencia szervezője.

KULTprogramok

<< 2017. aug. >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum