KULTer.hu - Átalakulóban a hazai műgyűjtői kör
93090
post-template-default,single,single-post,postid-93090,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Átalakulóban a hazai műgyűjtői kör

Az elmúlt húsz évben komoly változások történtek a hazai műgyűjtők összetételében és attitűdjében. Első körben az intézményi befektetők, napjainkban pedig az Y generáció képviselői jelentek meg a piacon. A szenvedély mellett pedig a gyűjtőket egyre hangsúlyosabban a hosszú távú befektetés lehetősége motiválja.

Míg a rendszerváltás előtt pontosan meg lehetett határozni, addig manapság nehéz általános képet adni arról, hogy kik és miért válnak műgyűjtővé. Motivációs tényezők közül a szakértők a képzőművészet szeretete és a gyűjtőszenvedély mellett a befektetési lehetőséget, az értékmegőrzést, valamint a társadalmi presztízst szokták kiemelni. A Deloitte 2016-os globális Art & Finance riportja szerint a műgyűjtők 72 százaléka szenvedélyből gyűjt, de közben odafigyel a befektetési szempontokra is, 15-20 százalék között van azok aránya, akiket csak gyűjtői, és csak 5-10 százalékuk az, akiket tisztán a befektetési megfontolások motiválnak. A befektetői attitűd mögött a többség az értékállóságot emelte ki, de vannak, akik nyereséget is szeretnének realizálni.

A vállalati gyűjtés gondolatát is a befektetői attitűd hívta életre az ötvenes évek Amerikájában. Először a Chase Manhattan Bank kezdte el építeni mára több mint 30 ezer darabból álló kollekcióját, ugyanis vezetői felismerték: a művészeti befektetés sokkal többet jelent a rövidtávon hasznot nyújtó üzleti vállalkozásoknál. Nálunk közel fél évszázaddal később, a kétezres évek elején jelentek meg a céges magángyűjtemények, azóta is jellemzően bankok és tanácsadó cégek építik be CSR és szponzorációs tevékenységükbe a műgyűjtést, mellyel a 21. századi mecenatúra egy sajátos formáját teremtették meg.

„Az elmúlt 20 évben nagy számban kerültek ki a hazai gyűjtők közül vagyonos magánszemélyek, akik befektetési célokból vásároltak műtárgyat. A 90-es évektől már a nagyobb tőkével rendelkező intézményi befektetők és külföldi vásárlók is megjelentek a piacon: a sok új belépő jelenléte pedig egyrészt egyfajta árrobbanást, másrészt a gyűjtői réteg átalakulását eredményezte” – emelte ki Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a hazai viszonyokat vizsgálva. Arra a kérdésre, hogy kik napjaink gyűjtői azonban már nem lehet egyértelmű választ adni: „Nagyon változó, sem az életkoruk, sem a társadalmi státuszuk, sem a foglalkozásuk nem specifikus. A rendszerváltás előtt könnyebb volt meghatározni, hiszen főként orvosok, ügyvédek és maszekok vásároltak műtárgyakat, akik másba nem tudták befektetni a megtakarításaikat. Ma azonban jóval szélesebb a réteg, így közel lehetetlen behatárolni a gyűjtői kört.”

Az igazán jelentős gyűjtemények kialakulása hagyományosan generációkon átívelve történik, uralkodók, dinasztiák, vagy éppen családok hozzáértő munkájának eredményeképp. Részben ennek a tradíciónak köszönhető, hogy globális szinten már évekkel ezelőtt elkezdődött az Y generáció betörése a műtárgypiacra. Ők azok, akik gyűjteményeket örököltek, vagy olyan családi háttérrel rendelkeznek, ami ezt a szenvedélyt lehetővé teszi. Azonban egyre többen lesznek ebből a korosztályból cégvezetők, vagy olyan startup vállalkozást hoznak létre, amely hirtelen nagyobb likvid vagyonhoz juttatja őket, aminek egy részét műtárgyak vásárlásába fektetik. Nem véletlenül. A globális üzleti szcénában ugyanis sokkal hitelesebbnek számít az a személy, aki komoly befektetésnek tekinti a művészetet. Az Y generáció leginkább a progresszív kortárs művészeti alkotásokat választja, amelyek a jelenlegi társadalmi és politikai folyamatokra is reflektálnak, míg az idősebb gyűjtők azok, akik a tradicionálisabb darabokat keresik, hiszen ezek vásárlása kevesebb kockázattal jár, egy-egy elismert név gyakorlatilag garancia a jó üzletre.

A Virág Judit Galéria vevőkörében is megjelent a 30-as, 40-es korosztály konkrét vásárlási szándékkal: „Azt tapasztaljuk, hogy már ebből a rétegből is kerülnek ki fizetőképes vásárlók, akik egyre élénkebb érdeklődést mutatnak a műgyűjtés iránt. Ennek ellenére hazai viszonylatban még aligha beszélhetünk az Y generáció térnyeréséről, ez a tendencia egyelőre csak a tengerentúlon jellemző” – meséli Kelen Anna. Ahogy azonban az Amerikából indult vállalati gyűjtés is egyre jellemzőbb hazánkban, biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan itthon is nagy számban az Y generáció tagjai közül kerülnek ki a legprogresszívebb műgyűjtők.

KULTer.hu Hír

szerző: KULTer.hu Hír
honlap e-mail
A KULTer.hu rendelkezésére bocsátott és a szerkesztőség által továbbszerkesztett, vagy a szerkesztőség által összeállított sajtóanyagok és a szerkesztőségi hírek megjelenési formája.

KULTprogramok

<< 2020. aug. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum