KULTer.hu - Ők a Margó Irodalmi Díj idei jelöltjei
92924
post-template-default,single,single-post,postid-92924,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Ők a Margó Irodalmi Díj idei jelöltjei

Összeállt a legjobb első prózakötetért járó Margó Irodalmi Díj idei jelöltjeinek listája. Ebben az évben 24 könyvet neveztek, az eredmény október 22-én derül ki a Margó Irodalmi Fesztiválon.

A Margó-díj 500 ezer forint pénzjutalommal jár, kiemelt támogatója a főváros, a Bookline, a Balassi Intézet és az Aegon-díj. A magas szakmai presztízzsel bíró elismerés a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsíti, a cél az, hogy a pályakezdő írók munkái nagyobb figyelmet kapjanak. Jelentkezni olyan első prózakötettel lehetett, ami 2016. július 1. és 2017. június 30. között jelent meg. Az elismerést olyan 35 év alatti elsőkötetes író kaphatja meg, akinek látásmódja egyéni, könyve pedig friss és izgalmas. A díjat 2015-ben adták át először, a nyertes akkor Totth Benedek lett a Holtverseny című könyvével, 2016-ban pedig Milbacher Róbert kapta meg a Szűz Mária Jegyeséért.

A zsűri tagjai idén: Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke, Gács Anna, a Szépírók Társasága elnöke, Antal Nikolett és Korpa Tamás, a Fiatal Írók Szövetsége elnökei, Szabó Zsuzsa a Balassi Intézet és a Publishing Hungary képviseletében, valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezője.

Az idei jelöltek:

Bartos Zsuzsa: Alkonyőrzők /Könyvmolyképző, 2016/

2145-re a világ jelentősen átalakul: a nők meddővé válnak, a gyerekeket laboratóriumban tervezik, és távoli országokból rendelik meg, génmódosított emberszabásúak népesítik be a földet, a selejtes prototípusok jussa pedig a halál. Az Alkonyőrzőkben a világ egyik utolsó apukája küzd lánya biztonságáért és egy génmanipulált kém próbálja összekalapozni a túlélésre valót, miközben olyan kérdésekre keresik a választ, hogy maradtak-e még emberi értékek és mit is jelent egy ilyen steril világban a család.

Tóth Bertók Eszter: Amolyan lépcsőházi, szerelmes /Álomgyár, 2016/

Egy fiatal gyógypedagógusra váratlan helyen talál rá a szerelem. Szabadsága közben, melyet önkéntes szobafogságban tölt, beleszeret egy különös fiúba, aki a lépcsőházi biciklitárolóban lakik, mert a szülei kidobták a lakásukból. A történet nem áll meg a hepiendnél, és ismét bebizonyosodik, hogy nem is olyan könnyű elfelejteni valakit, akivel nemcsak az ágyát, de a szívét is megosztotta az ember.

Tóth Kinga: Holdvilágképűek /Magvető, 2017/

A Holdvilágképűek felemeli a maszkot az immunológiai betegségekkel élők arcáról, kódokat ad a szuperképességekkel rendelkező szekta nyelvének megértéséhez, és megmutatja, mit él át az ember, ha soha nem nyilvánítható teljesen gyógyultnak.

Gombos Tünde: Szerelemtánc /Álomgyár, 2016/

Dávid teljesen begubózik, miután egy baleset kettétöri az álmait, és megpróbál beletörődni abba, hogy már sosem lehet boldog. Ekkor lép az életébe a Nő, hogy elhozza a tanulságot, amit a cinizmus hajlamos elfeledtetni velünk: boldogság és második esély mindenkinek jár.

Veres Attila: Odakint sötétebb /Agave Könyvek, 2017/

A nyolcvanas évek elején kicsit visszataszító, ám nagyon szerethető lények jelennek meg Magyarországon. Veres Attila regényének mégsem ők, a cellofoidák a főszereplői, hanem mindaz, amit a felbukkanásuk előre jelez. És persze Gábor, aki gondozóként kerül egy cellofoidatelepre, ahol egyre baljósabb és emberi ésszel felfoghatatlanabb események történnek, a világ pedig örökre megváltozik.

Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje – Josef M. két halála /Kalligram, 2017/

Két könyvből álló debütálásában Josef Mengelével mesélteti el dél-amerikai bujkálása történtét Gyurkovics Tamás, és elképzeli, mit mondott volna a halál angyala, ha rátalálnak, és őt állítják bíróság elé Jeruzsálemben.

Storno Milán: Földalatti nyár /NOW Books & Music, 2016/

Egy szórakozóhelyen talpalni éjszakánként nem túl kellemes, főleg, ha határozott véleményed van azokról az emberekről, akiknek a félig üres vagy félig teli poharait össze kell szedned. A Földalatti nyár huszonéves, egyetemista főhőse filmszkeccsszerű jelenetekben kallódja végig a 2010-es évek Budapestjét, és próbálja valahogy elterelni a gondolatait arról, hogy ő is pont olyan átlagos, mint az összes többi ember.

Bódi Attila: Lázadni veletek akartam /Jaffa, 2017/

Három magyar kamaszfiú, Péter, Zoli és Áron fellázad Ceauşescu diktatúrája ellen 1989 Romániájában. A megtorlás őket sem kerüli el, és egyikük életét veszti. Egy húsz évvel későbbi osztálytalálkozó felszínre hozza a múltjukat, újrarajzolja az erőviszonyaikat és szembesíti az életben maradtakat egykori tetteik következményeivel.

Erdős Zsuzsanna: Vedd már észre! /Menő Könyvek, 2017/

Az egész egy nyaraláson kezdődött és látszólag úgy tűnt, hogy nem is lesz belőle semmi, de közös történetük – a felek legnagyobb meglepetésére – az iskolában vett új fordulatot. Soma és az új városba költöző Niki döbbenetére ráadásul nemcsak egy suliba járnak szeptembertől, hanem osztálytársak is lesznek. Sajnos a kezdeti szimpátia ellenére nem startolnak a legszerencsésebben a dolgok, és a szálakat az osztálytársak kavarása is csak tovább kuszálja. A Vedd már észre! több olvasatot kínál, hiszen akár Niki, akár Soma naplójával kezdhetünk, sőt, akár ugrálhatunk is a bejegyzések között.

Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám /Tilos az Á Könyvek, 2016/

Elhallgatások, önbecsapások, félrenézések, szolid pánikrohamok – a Nincsenapám, seanyám kamasz hősnője akár már most egyetemi disszertációt írhatna egy diszfunkcionális család mindennapi működéséről. Nem csoda, ha alkoholista anyja és a zombisodó Kálmán elől rendre a szobájában keres menedéket, melyet két macskájával, Dezsővel és Fricivel oszt meg, akik egy idő után kísértetiesen hozzák a magyar irodalom két ikonikus alakjának minden heccét és irodalmi bravúrját.

Tatár Viktor – Bianca Maylo: Konrád főfelügyelő utolsó esete /Underground Kiadó/

A címadó kriminovellában egy évtizedekkel korábbi, horrorisztikus gyilkosság kísérti a nyugdíj előtt álló német főfelügyelőt. A háború alatt brutálisan megöltek egy prostituáltat, az ügyet nem tudták felgöngyölíteni, a tettest sosem kapták el. Harmincöt évvel később egy hasonló esetről számolnak be a lapok, így Konrád főfelügyelő újra a gyilkos nyomába ered.

Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása /Könyvmolyképző, 2016/

Egy középiskolai tanár, Gulyás Péter megírta első regényét, ami egy gimnazista thriller morális kérdésekkel. Az érettségi napja önmagában is elég stresszes, de mi történik akkor, ha még nyomozni is kell, hogy valakinek megmentsük az életét? Nyomozás, halál, gyászmunka, sokkoló jelenet és filozófiaidézet is van a regényben.

Csendes Nóra: Zápor utca /Könyvmolyképző, 2016/

Két tizennyolc éves lány, a városi gimnazista Bogi, és az alföldi faluban élő Róza párhuzamos története ötven év különbséggel. A szerző, Csendes Nóra szintén tizennyolc éves, a Könyvmolyképző legfiatalabb szerzője.

Kocsis Árpád: Oktopusz /Magvető-Forum, 2017/

Ki gondolta volna, hogy polip szenvedéseiről olvashatunk 2017-ben? És azt, hogy a takarítók szubkultúráját is megismerjük? Kocsis Árpád kisregényében egy üvegépület diszkrét, de drága környezetében neonfény világítja meg a takarítókat, akik nem értik, mi bajuk az egzotikus halaknak és puhatestűeknek a belső medencében.

Décsy Eszter: Ördöggerinc /NOW Books, 2016/

Egy könyv, amit egyszerre kell olvasni és hallgatni. Décsy Eszter kísérlete kitágítja a könyv határait, a sztorit pedig szabadon engedi. A három egymáshoz kapcsolódó történet Kalapos Éva Veronika, Kautzky Armand és Pálos Hanna előadásában szólal meg.

Herczeg Szonja: Kis üdítő, kis krumpli /Scolar Kiadó, 2017/

Harmincegy novella veszteségről, drámáról és drámázásról, valamint egy egész pici reményről. Minden kis történetet rögzíteni kell, ez az egyik fontos tanulság a Magyar Nemzet újságírója, Herczeg Szonja első könyvének.

Pető Péter: Leshatár /Kalligram, 2017/

A volt Népszabadságos, most 24.hu-s újságíró, Pető Péter első regénye egy futballbíró nézőpontjából, vicces, néha melankolikus mikrosztorikon keresztül mutatja meg a magára hagyott Észak-Magyarországot. Talán a világirodalom egyetlen regénye, ami egy játékvezető nézőpontjából mesél a fociról.

Szerényi Szabolcs: Éhség /Fiatal Írók Szövetsége, 2017/

Az biztos, hogy az elmúlt egy évben nem írtak ehhez hasonlóan beteg és fura, ám pont ezért izgalmas könyvet. Valaki fát növeszt magában, más meg uszonyt növeszt, miközben a felső tízezer gasztrosznobságból felzabálja önmagát. A Kreatív főszerkesztő-helyettesének első novelláskötete felkavaró és szórakoztató egyszerre.

T. Rytha: Az álomjáró – Időutazók /Publio, 2017/

Négy főszereplőt és két idősíkot mozgat első regényében Tóth Rita. Az egyik percben még a lovagok korában járunk a XVI. században, majd hirtelen San Franciscóban találjuk magunkat 2020-ban. Két férfi érkezik a múltból, hogy megszerezzen valamit két lánytól, akiknek egyike mások álmaiban is képes kirándulni.

Szöllősi Mátyás: Váltóáram /Európa, 2016/

Budapesten megjelenik egy szupernóva, miközben emberek érkeznek egy számukra fontos ponthoz az életükben. Kilenc történet rólunk és mindennapi bajainkról, ami olyan egyszerűen, szabadon és vizuálisan beszél, mint amikor egy független filmben megcsillan a napfény a kamera lencséjén. Melankólia, erős történetek és jó stílus.

Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva – Szappanopera 1. /Tilos az Á Könyvek, 2016/

Melyik sorozatrajongó kamasz ne álmodozott volna legalább egyszer az életben arról, hogy beválogatják a kedvencei közé? Szirmay Ágnes hősnője meg is lépi azt, amiről mások csak ábrándoznak, a castingra pedig elrángatja legjobb barátját is, akibe titokban és reménytelenül szerelmes. A forgatáson cikis és vicces helyzetek váltják egymást, mi pedig csak reménykedhetünk benne, hogy ha nem is pont ez, de valami nagyon hasonló már megtörtént a legrégebben futó magyar szappanopera forgatásain is.

Fekete I. Alfonz: A mosolygó zsonglőr /JAK+PRAE.HU–Palimpszeszt, 2016/

A zsonglőr mosolyog és a gyerekkor ikonikus alakjaival dobálózik. Kacor király, Vitéz László és Róka Rudi találnak egymásra Fekete L. Alfonz testközpontú, szatirikus weird novelláiban, melyek többek közt a népmeséből, a horror és a fantasy zsáneréből és a történelemből merítenek ihletet. Éhgyomorra történő fogyasztásuk erősen ellenjavallott.

Lovász Erika: A varázsgömb titka /Publio, 2017/

A gyerekotthonban felnőtt Doris szeretné kideríteni, miért felejtették a szülészeten. Nyomozni kezd édesanyja után, és egy antikváriumban különös könyv akad a kezébe. A varázsgömb titka című könyvecskét kézzel írták, és talán nem is olyan véletlen, hogy épp Doris talált rá.

Wéber Anikó: Az osztály vesztese /Pozsonyi Pagony, 2016/

Egy gyereket megaláznak a saját osztálytársai, az esetről fotó készül, amely aztán felkerül a Facebookra. De ki a tettes és ki az áldozat? Wéber Anikó első regénye leginkább novellák laza füzéreként olvasható, melyben minden fejezet egy-egy gyerek nézőpontját mutatja be. Az osztály tagjainak megismerése ugyanakkor csak még több kérdést vet fel, hiszen még a legmagabiztosabb gyerekről is kiderül, hogy valójában mennyi félelemmel és szorongással küzd. Ez pedig azt sugallja, hogy potenciálisan akár ő is lehet az osztály vesztese.

Forrás: KönyvesBlog

KULTer.hu Hír

szerző: KULTer.hu Hír
honlap e-mail
A KULTer.hu rendelkezésére bocsátott és a szerkesztőség által továbbszerkesztett, vagy a szerkesztőség által összeállított sajtóanyagok és a szerkesztőségi hírek megjelenési formája.

KULTprogramok

<< 2019. ápr. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum