KULTer.hu - Szabó Magda, a két lábon járó paradoxon
92238
post-template-default,single,single-post,postid-92238,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Szabó Magda, a két lábon járó paradoxon

Interjú Náray Tamással

Szabó Magdát és Náray Tamást nemcsak a cívisváros és a Nagytemplom harangzúgása köti össze, hanem ennél sokkal több minden. Személyesen egyetlenegyszer találkoztak valamikor a kilencvenes években. Az idős író finom eleganciája, ápoltsága egy életre lenyűgözte a divattervezőt, aki akkor és ott megérezte, hogy mindketten ugyanúgy vonzódnak a szépséghez, ami túlmutat a testiségen és múlandóságon. Náray pályájának egyik legsikeresebb divatbemutatójaként tekint a Szabó Magda inspirálta eseményre. Azt mondja: „Mindnyájan azt éreztük, aznap este Szabó Magda ott volt velünk.”

KULTer.hu: 2010-ben a Budapesti Cervantes Intézet által szervezett Húsz ruha Európa számára – Divattervezők párbeszéde az irodalommal című kiállításon ön egy Szabó Magda mű, az Ajtó inspirálta ruhával szerepelt. 2017. április 13-án a centenárium jegyében rendhagyó divatbemutatóval tisztelgett az írónő előtt. Szabó Magda az egyik múzsája?

Talán nem tűnik fellengzősnek, ha azt mondom, hogy sok közös van bennünk: a gondolkodásunkban, abban, ahogyan a világot látjuk, még a fogalmazásunkban is. Nem most ismertem meg őt. A házi könyvtáramban közel az összes regénye megvan. Szerettem volna a centenárium kapcsán mindabból az inspirációs forrásból, melyeket Szabó Magda életművéből és személyiségéből kaptam, megtervezni egy kollekciót. 16-18 öltözékre gondoltam, 40 lett belőle.

Elkezdtem Szabó Magdáról fotókat nézegetni és gyűjteni. Az ’50-es, ’60-as és ’70-es években készült fotókon nőiessége teljében volt. Egy rendkívül finom ízlésű, vonzó, izgalmasan öltözködő, a merészebb dolgoktól sem visszariadó ember benyomását keltette. Ma ő nem egyszerűen írónő lenne, hanem divatikon. Mert Szabó Magda stílusteremtő volt, annak ellenére, hogy az élete nem a divatról, a ruhákról és a szépségről szólt. Ugyanekkor mindez a mindennapjai részévé vált. Magabiztos érzéke volt az ízlésesen eredeti megjelenéshez: ahogy sminkelte magát, amilyen modern iparművészeti ékszereket választott az öltözékeihez. Ha megfelelően széleskörű, nemzetközi sajtót kap a fekete ujjatlan garbója, a szűk nadrágja, az ocelot mintás bundája törékeny alakján, ugyanúgy emlékeznénk ma rá, ahogyan Brigitte Bardotra, Claudia Cardinale-ra vagy Sophia Lorenre.


KULTer.hu:
A kollekciója középpontjában az író vagy az ikon állt?

A kettőt nem lehet egymástól elválasztani. Az ikonság volt az, ami elkezdett izgatni. Ruhatervező vagyok, szívesen gondolkodtam abban az eleganciában, amit Szabó Magda képviselt. A személyisége mellett regényei ugyanúgy megjelennek az öltözékeimben. Az Őz, a Régimódi történet, Pillanat, a Für Elise, a Freskó, az Ajtó, az Abigél, a Mézescsók Cerberusnak ezek a könyvei adtak ihletet a tervezés folyamatában.

KULTer.hu: Mit tartott szem előtt a kollekció tervezésénél? Megfordult a fejében, hogy Szabó Magda tudná-e viselni a Náray-ruhákat?

Ebben a kollekcióban sok olyan ruha van, amit ráadhattunk volna Szabó Magdára. Nem tudom volt-e olyan kollekcióm, aminek ekkora sikere lett volna, mint ennek. Egyszerűen tiszta, szép vonalvezetéssel alkottam, nagyon nőies de nem hivalkodó formavilágot vetettem a papírra, nyugodt színharmóniákkal és nemes textíliákkal dolgoztam, megbolondítva ezt némi extravaganciával. Vonzó eleganciára törekedtem.

KULTer.hu: A református vallást puritanizmus jellemzi. Kálvin János szigorú törvényekkel szabályozta a protestáns nők öltözködését. Mit gondol, hogy fért meg egyszerre Szabó Magdában a nagyvilági díva és a gyakorló kálvinista?

Ez a fajta kettősség, amit ön említ, végig jellemezte őt, ha nem lenne benne a személyiségében, talán unalmasabbak lennének a könyvei. A „Kálvinista Rómából” indul, „Csókolommal köszön a Nagytemplom gombjának”, fekete-fehér és palaszürke színek veszik körül a leányiskolában, ahová jár, és „gyűlöli a koporsószürke köpenyt”. Ha megnézzük a fényképeit, egy nagyvilági nőt látunk rajtuk. Ettől a kettősségtől izgalmasak a regényei. A kollekcióm színvilágában is megjelenik ez a dualitás: a protestáns puritanizmus és a nagyvilági nő egymásnak feszülő ellentéte. Szabó Magda két lábon járó paradoxon volt mindenféle tekintetben.

KULTer.hu: A kollekciója estélyi ruhái, melyeket Szabó Magdának pont a két legreformátusabb környezetben játszódó műve, az Abigél és a Freskó inspirált egyszerre tükrözik a protestáns puritanizmust és a nagyvilági nőt.

Igen. Az említett ruhák feketék ugyan, de áttetszőek és csillogók. Tervezéskor nyilván idealizálni kellett, kissé elvonatkoztatni, elemelni a valóságtól, és elsősorban ahhoz a szépséghez közelíteni, ami érdek nélküli, tehát éterien szép.

A kollekció színvilágának az alapját a „protestantizmus által kedvelt színek” adták: a fekete, a fehér, tehát a klasszikus árnyalatok. Használtam még pasztellt is. Ezek a Régimódi történetet jelenítették meg: égszínkék, vaníliasárga, orchidearózsaszín, orgonalila. Az anyaságról, a meghitt otthon puhaságáról, a nőiességről szólnak. Az Őz című regényre megalkottam egy fehér kollekciót, ami egy idealizált nőtípust mutat be nekünk. Ezzel nyitottuk a bemutatót. A regény két főhősének önmaga az ideálja, ezért nem egyeznek. Nem értik, hogy a másik mit nem ért. Jók a szándékaik, de a jó szándék önmagában nem elég, ha azzal a másiknak tönkre tesszük az életét.

A Pillanat inspirálta öltözék görög ruha, tulajdonképpen egy nagyon modern felfogásban megalkotott vért. Szabó Magdának ez a műve antik miliőben játszódik, és nagyon merész, hiszen a főhős nőből férfivá változik benne. Csak azután veszik észre, hogy megtörtént, addig nem. A monumentális csataleírások, a sisakon száradó vörös vér, az a drámaiság, ami jellemzi a művet, egy olyan ruhát teremtettek meg, melyet bőrből és textilből készítettem el. A kemény, markáns férfiasság mellett jelen volt a fodros, habos nőiesség is. Mindezt úgy, hogy a bőr és a textil izgalmas kombinációját kiegészítettem egy organzából hajtogatott foszló rózsa kompozícióval. A színvilág itt is fekete-fehér egy nagyon pici kékkel. Kékhez nyúltam a piros helyett, pedig a piros kézenfekvő lett volna a sok vér miatt. Kéket akartam, mert a kék a boldogság szimbóluma.


KULTer.hu: Nagyon izgalmasnak találom, hogy ön férfiként ennyire érti és szereti Szabó Magdát. Sokan lekicsinylik őt és a kispolgárok írójaként emlegetik. Mit gondol miben rejlik Szabó Magda ereje?

Teljesen mindegy, hogy ki mit mond, ahogy az is mindegy, milyen skatulyába próbálják beszuszakolni Szabó Magdát, és milyen címkéket aggatnak rá. Szabó Magda 100 év múlva is aktuális író lesz, azért, mert az emberrel foglalkozik. Az ember evolúciója pedig nem olyan gyors, hogy 100 év alatt ezek az alapkérdések és problémák, amiket az író körbejár megváltozhatnának. Nagypolgár vagy kispolgár? Szabó Magda olyan kérdésekről ír, ami mindnyájunkat foglalkoztat függetlenül attól, hogy mi a származásunk, mit dolgozunk és mi a társadalmi besorolásunk.

A hit, a szeretet, a megbocsátás, az állott szó – gyakorlatilag olyan erkölcsi alaptételek feszegetésével tartja izgalomban az olvasót, olyan problémákról beszél, amik az életünkről szólnak és mindig aktuálisak. Nekem az nem szempont, hogy egy regény írója nő vagy férfi. Az szempont, hogy a regény miről szól.

A fotókat Bolya Árpád, Németh András Péter és Sárközy Marianna készítették.

Németh Ványi Klári

szerző: Németh Ványi Klári
honlap e-mail
Németh Ványi Klári újságíró. Budapesten él. Első regénye 2014-ben Anarcsi boszorkányok címmel jelent meg a Kalligramnál. Az ELTE-BTK-n diplomázott.

KULTprogramok

<< 2017. Sze. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum