KULTer.hu - Zúzapörkölttől a kaviárig
93056
post-template-default,single,single-post,postid-93056,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Zúzapörkölttől a kaviárig

Interjú Pásztor Annával, az Anna and the Barbies frontemberével

Rendhagyónak számít, hogy egy zenekarnak saját fesztiválja van (Woodstock az Ugaron), mint ahogy az is, hogy nem az új lemez megjelenése után indulnak turnéra, hanem a lemezbemutató koncertek zárásaként jelenik meg az album. A zárókoncertnek a Fővárosi Nagycirkusz adott otthont artistákkal, cirkuszművészekkel, vendégzenészekkel, a koncertről pedig film is készült, a teljes változatot ősszel mutatják be. 

Magát és zenekarát egy olyan ínyenchez hasonlítja az énekesnő, aki a zúzapörkölttől a kaviárig mindent szeret, ami jó, ezért is lehet az, hogy Pásztor Anna és zenekara, az Anna and the Barbies folyton keresi az újszerűt, a különlegeset. Ezekről beszélgettünk az új album, a nemrégiben megjelent Utópia kapcsán.

KULTer.hu: Kicsivel több mint egy hónapja ért véget a Woodstock az Ugaron fesztiválotok. Hogy sikerült az idei?

Ez volt az ötödik, és ez idő alatt elképesztő fejlődésen mentünk át. Idén két színpadunk volt, az egyik kifejezetten nagyszínpad, olyan headlinerekkel, mint a Quimby, Jónás Vera, az Elefánt, a Mörk vagy épp az Éles Gábor Trió Tóth Verával. Fantasztikus volt a zenei kínálat, szép a helyszín, idén már infrastrukturálisan is egy rendes minifesztivál jött létre. A kísérőprogramok is nagyszerűek voltak, mind a felolvasások és a beszélgetések, ráadásul nagyon sok résztvevő nem csak fellépett, hanem ott is maradt a fesztiválon.

KULTer.hu: Az egyik legtöbbet koncertező zenekar vagytok, tavasszal értetek a lemezbemutató turné végére. Szokatlan módját választottátok az új lemez bemutatásának, hiszen az albumot megelőzték a koncertek. Mit szólt ehhez a közönség?

Az volt a koncepció, hogy úgy mutatjuk be az új lemezt, ahogy egy összetört tükör darabját rakjuk össze. Először a részekkel ismerkednek meg a hallgatók, aztán minden összeáll egy képpé. A közönség szép lassan hallgathatta meg az Utópia különböző árnyalatait. Az utolsó állomáson például nyolc dalt játszottunk a tizenegyből – pontosabban a 10+1-ből, hiszen van egy dal, amit közösen éneklünk Senával – olyan volt ez, mint egy építkezés, hogy aztán a turné állomásai egy egésszé álljanak össze a Fővárosi Nagycirkuszban tartott nagykoncerten.

KULTer.hu: Sorban már a hetedik stúdióalbumotok az Utópia. Segítettek a koncerttapasztalatok a dalok rögzítésénél?

Igen, mert általában könnyebben megy a felvétel, ha úgymond be van járatva egy dal. Cizellálódik az egész, lekopnak a sallangok. Nyilván nem lehet ezt mindig megengedni, mert van, hogy utolsó pillanatban esik be egy szám, és az is előfordul, hogy egy kicsi rész közvetlenül felvételkor kerül a helyére. Ráadásul különböző stílusú trackeket írtunk, mindenesetre nagyon sokat segített, hogy már játszottuk őket közönség előtt.


KULTer.hu: A dalokat közösen szerzitek testvéreddel, Pásztor Sámuellel. Hogy képzeljük el a munkamegosztást?

Alapvetően tényleg ketten írjuk a dalokat Simivel, bár a múltkori és a mostani albumon is van olyan szám, amit nem mi, hanem Bubnó Márton, a zenekar dobosa talált ki. Általában úgy működik a dalszerzés, hogy vagy én, vagy az öcsém érkezünk egy ötlettel, aztán ehhez jön a zenekar, és elkezdjük közösen formálni a próbateremben. A hangszerelés feladata például közös, bár általában Simié az utolsó szó. Mostanában egyébként sokszor érkezek én is „egyszálgitáros” ötletekkel, ezek nagyon jól jönnek az akusztikus koncerteken. Sőt, most már egyedül is elgitározom őket, ami fontos, hiszen ezek az előadások mindig intimebbek, lélekközpontúbbak, hozzá tartoznak a zenekar életéhez.

KULTer.hu: Már szóba került a Fővárosi Nagycirkuszban tartott, sokszereplős turnézáró koncertetek, amiből filmet is készítettek. Honnan jött mindehhez az ötlet?

Eleve úgy álltunk hozzá, hogy szeretnénk egy nagyszabású zárókoncertet, és adott volt a lehetőség, hogy mindezt rögzítsük is. Egyfajta ajándékként szántuk magunknak és a közönségnek. Meghívtunk fiatal filmeseket, akik rengeteg kamerával rögzítették az eseményeket, és olyan jól sikerültek a felvételek, hogy elkezdtünk hozzá forgatni filmes és dokumentumfilmes részeket is. A hosszabb, teljesebb változatot a mai napig szépítjük, frissítjük, hogy készen legyen szeptember 29-ére, amikor bemutatjuk majd a Toldi moziban.

KULTer.hu: Egyik nap az ország keleti végében, Fehérgyarmaton, másnap a Szigeten koncerteztek. Van kedvenc helyszínetek, olyan „otthon”, ahol találkozhattok a régi, kitartó rajongótáborral?

Mindegyik helyszín képes más színt adni a daloknak. Az akusztikus koncertek emberközelibbek, a fesztivál a mi karácsonyunk, ilyenkor minden összeáll, összejön, ezek az igazi „habzószájú” rock ‘n’ roll bulik. A cirkuszos koncertünk a kíváncsiságunkat elégítette ki elsősorban, mert elképesztően szeretjük az új dolgokat. Olyan ez, mint amikor valaki nagyon nagy ínyenc, és a kaviárt meg a zúzapörköltet egyformán szereti. Minden új dolog, amiben részt veszünk, hozzáad valamit a zenekari palettához, és mi szeretjük ezt a palettát bővíteni.

KULTer.hu: Tehát tudatosak a művészeti kalandozások a zenekar életében? Keresitek a kapcsolódást más művészeti ágak képviselőivel?

Nem kifejezetten a fiatalokat keressük, a minőség és a lelkesedés a fontos. Mi kísérletezni szeretünk, és ha ehhez találunk partnereket, az nagyon jó. Ilyen például Tátrai Tibor, aki lélekben az egyik legfiatalabb muzsikus, vagy Hobo, Kiss Tibi, Tóth Vera, a lényeg az, hogy nyitott szemmel, szívvel járjunk a világban, és ha valami érdekeset találunk, azonnal megpróbáljunk kapcsolatot létesíteni, és elkezdjünk kollaborálni. Ez viszi előre a fejlődésünket egyénileg és zenekarilag is. Szerintem minden művészeti ágban elérték már a maximumot, most annak van az ideje, hogy ezek találkozzanak, mert ezekből jöhet ki egy újfajta dolog. Nagy híve és szószólója vagyok a színek vegyítésének. Ez tudatos, de nem kényszeres, egyszerűen rengeteg nagyon tehetséges művész van, akikkel élmény együtt dolgozni.


KULTer.hu:
 Kapható az új album, magatok mögött tudhatjátok a nyári fesztiválforgatagot, és a filmbemutatóról is volt már szó. Terveztek még nagykoncertet idén?

Nagyon nagy koncertre készülünk szeptember 21-én a Budapest Parkban. Ez a nyárzáró bulink, ahol egy Magyarországon most megjelenő 3D-s céggel állt össze a zenekar, ami nagyon megtisztelő számunkra. Hihetetlen 3D-ben nyomtatott díszletek között, eszméletlen ruhákban, egy nagy összművészeti, összvilágvallási szcénában zajlik majd a koncert, ahol Buddha és az indián sámánok egyaránt elférnek.

KULTer.hu: Ez az Anna and the Barbies-hoz képest is különleges lesz?

Amikor megláttam – hiszen már zajlanak az előkészületek –, hogy milyen gyönyörűségeket tudnak nyomtatni, egészen elájultam. Tényleg hihetetlen. Ez lesz a díszlet, és közben megy majd az alapvető rock ’n’ roll, ahogy kell.

Borítófotó: Anna and the Barbies

Nagygéci Kovács József

szerző: Nagygéci Kovács József
honlap e-mail

Nagygéci Kovács József 1977-ben született Sátoraljaújhelyen. Református lelkész, amatőr futballedző, kritikus. Jelenleg Dunakeszin él, tanít, de leginkább olvas.

KULTprogramok

<< 2017. dec. >>
hkscpsv
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum