KULTer.hu - Erdélyből a négyes-hatosig
95471
post-template-default,single,single-post,postid-95471,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Erdélyből a négyes-hatosig

Korniss Péter: Folyamatos emlékezet

Korniss Péter nem véletlenül lett a magyar fotóművészet egyik legjelentősebb alakja. Művészi életútjának fő vonala egy gondos koncepció mentén alakult, mely változatosan és szemléletesen mutatja be a társadalmi jelenségek folyamatait az elmúlt évtizedek tükrében. 

A sorozatokba rendezett és művészkönyvekben is megjelentetett témák most az egyik legfontosabb hazai kiállítóhelyen prezentálják ezt a nagyszerű művészi életutat. Ez az út negyven év távlatából az erdélyi paraszti kultúra mindennapjaitól indult, ahonnan napjaink Budapestjének villamosmegállóiba érkezett meg úgy, hogy közben a fotós személyes történeteket rögzített pillanatfelvételeivel, melyek azóta történelemmé vált szociális lenyomatokká lettek.

Felemelő érzés egy pontosan követhető ív mentén megismerni és megérteni egy alkotó pályáját. Látni benne a felépítés gondosságát, megvilágosodni az összefüggésbe helyezett témák között. Ezt az élményt nyújtja Korniss Péter Folyamatos emlékezet című kiállítása. Mindemellett az egyes fotográfiákból rengeteg ismeretet szerezhetünk az erdélyi kultúráról, az ingázó munkások életéről, a beilleszkedés körülményiről, a társadalmi változásokról, a népszokások átalakulásáról, a tárgykultúra kicserélődéséről, a hagyományos és modern civilizációs jelenségek keveredéséről. És még sorolhatnánk…

A tárlat ezen témakörök mentén van szekciókba rendezve. Minden sorozatot szöveges és rövid videós interjú vezet be, melyben Korniss Péter hívja fel a figyelmünket a legfigyelemreméltóbb részletekre. Az információkon kívül számos érdekességet és személyes történetet is megismerhetünk. A fényképek ezáltal érzékletesen mesélik el szereplőik sorsát. Az első terem az 1960-70-es években készült fekete-fehér fotókkal indít, melyek Erdély paraszti világát, az ott élő emberek dolgos mindennapjait és gyönyörű ünnepeit mutatják be. A kiállítás Múlt című fejezetében összegződik a népi kultúra méltóságteljessége, sokszor megrendítő nehézségei és az emberek egymás iránt tanúsított tiszteletének jelei. A legtöbb kép – itt és a későbbi termekben is – dokumentarista jellegű, melyek éles szemmel kiválasztott pillanatokat rögzítenek, de túlmutatva az egyszerű valóságábrázolásokon. A személyes történetek, az egyén sorsának bemutatásai mélyen hatnak az érzelmekre.

Erősebb kontúrokkal jelenik meg mindez a kiszakadást, az elszakadást ábrázoló, vendégmunkások útját ismertető blokkban. A következő sorozat egy tiszaeszlári brigád budapesti mindennapjaiba nyújt betekintést, melyen keresztül átélhetjük a kisközösségek és a nagyvárosi élet közötti differenciálódást, az utazás körülményeit, megismerve a munkásszálló szokásait, a munkavégzés, a városi lét nyújtotta kikapcsolódási lehetőségek sokszínűségét, valamint a hazatérés örömét. Ebben a részben fokozatos átmenetet érzékelhetünk a falusi és a városi körülmények megélése és alakulása között. A szokások keveredésére már itt is több példát láthatunk, ám legérzékletesebben az 1989 után készült képek, egy következő sorozat által ismerhetjük meg ezt a nagy változást.

Végigkísérhetjük, ahogyan a generációk közötti különbségek és kulturális szokások összemosódnak az egyes életközegeken. Jól látszanak ezek a motívumok a berendezési tárgyak és használati eszközök alkalmazásakor és szembetűnő a viseletkeveredés is. A televízió megjelenésének és közvetített tartalmainak hatásai pedig már látható nyomokat hagytak az emberek életében. A szentképek mellett hírességek poszterei jelentek meg, a munkavégzés közbeni éneklést felváltotta a TV vagy rádió hangja. Ezek a globalizáció megkerülhetetlen jelenségei, melyek néhol meghökkentő, néhol pedig humoros formákban tűnnek fel. A következő bemutatott képcsoport az ezredforduló után készült: a régmúlt hagyományok és a jelenidő kérdésköre fonódik össze a Betlehemesek sorozatban. A népszokásokat ekkoriban már városi tereken, lakótelepeken, urbanizált környezetbe helyezve mutatja be a fotós. Ezek a felvételek beállított kompozíciók, a staged photography stílusában készültek.

Az utolsó, lezáró blokk helyszíne Budapest, a jelenetek pedig napjainkban játszódnak. Ki ne találkozott volna a székelyviseletben megjelenő idős asszonyokkal a Népligetben vagy a villamosmegállókban? Így érkezünk meg a jelenbe. A bemutatott jelenség ismét a vendégmunkás fogalomkört járja át: tendencia ugyanis, hogy erdélyi asszonyok itt, a fővárosban vállalnak munkát olyan háztartásoknál, ahol szükség van takarításra vagy betegápolásra, gyakran az utcákon árulják kézzel készített portékáikat, az így megkeresett pénzt pedig rendszeresen hazaküldik családjuk számára.

Így ér körbe az évtizedek távolsága, a falusi és a városi forgatag, a hagyományok éltetésének ciklikussága. Korniss Péter életművén keresztül ismeretekkel, érzelmekkel és összefüggések értelmezésével gazdagít minket. Maga a kiállítás élményszerű relevanciája miatt minden bizonnyal hosszú ideig a folyamatos emlékezet része marad.

Korniss Péter Folyamatos emlékezet című kiállítása a budapesti Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg 2018. február 11-ig.

A borítókép Korniss Péter Betlehemesek a lakótelepen (2010) című fotója.

Sipos Tünde

szerző: Sipos Tünde
honlap e-mail
Sipos Tünde 1990-ben született Eszéken, jelenleg Budapesten él. A Biksady Galéria művészettörténésze, műtárgybecsüse. Rendszeresen publikál ipar- és kortárs képzőművészet témakörben.

KULTprogramok

<< 2018. aug. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum