KULTer.hu - 2017 KULTgyerekkönyvei (TOP 10)
96150
post-template-default,single,single-post,postid-96150,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

2017 KULTgyerekkönyvei (TOP 10)

Az év gyerekkötetei, melyekért kicsik-nagyok megőrülnek majd

A gyerekkönyvek megjelenését illetően a 2017-es évben sem lehet ok panaszra, az más kérdés, hogy az igényes, minőségi kiadványok köre már jóval szűkebb. Ez a lista az idei könyvrengetegben való eligazodáshoz igyekszik némi segítséget nyújtani, röviden ismertetve, értékelve az egyes példányokat. Természetesen sok kiváló kötet is kimaradt az évértékelésből, Dániel Andrásnak például idén két nagyszerű munkája is napvilágot látott, ám a változatosság szempontja miatt ezek közül csak egy szerepel itt – noha mindkettőt ugyanolyan jó szívvel ajánlom. A szelekció egyik lényeges törekvése volt tehát, hogy témájában, stílusában, vizuális megjelenésében és a korosztály tekintetében is minél többféle gyerekkönyv kerüljön a listára, a különböző igényeknek megfelelően. Emellett minden helyezettre igaz, hogy (mint a jó gyerekkönyv általában) gyerek és felnőtt számára egyaránt élvezetes olvasmányt jelent.

+1. Mesebeszéd A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve (FISZ, szerkesztette Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta)

Noha nem gyerekkönyvről van szó, nem maradhatott le a listáról a 2017-es év – és az elmúlt időszak – egyik legjelentősebb szakirodalma, amely szülőknek és pedagógusoknak egyaránt komoly segítséget jelenthet a tájékozódásban és a minőségi gyerekirodalom kiválasztásában. A Károli Gáspár Református Egyetemen beindított gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzést is működtető szerkesztőgárda, valamint a szerzők hiánypótló kötetet alkottak meg. Négy csoportba rendeződnek a tanulmányok, amelyek a gyerekirodalom általános kérdései és történetisége, a mese, az ifjúsági irodalom és a vizualitás témája köré szerveződnek. A konkrét szöveg- és képelemzések mellett többek között az olvasóvá nevelés, a gyerekkönyvkiadás vagy a kötelező olvasmányok kérdéseivel is foglalkoznak szövegek, így szinte lefedik a gyerekirodalom teljes területét. A szakmailag igényes, színvonalas kiadvány tehát útmutatóként szolgálhat a teljes 10-es listához, illetve annak bővítéséhez.

10. Bajzáth Mária: Mi a legerősebb a világon? – Találós kérdések és mesék a világ minden tájáról (Kolibri, illusztrálta Maros Krisztina)

Bajzáth Mária válogatásai a Népmesekincstár-sorozatban jelennek meg, amely nevéből adódóan a népi kultúra különböző műfajait teszi közzé. Népmesegyűjtemény és módszertani kézikönyvnek szánt foglalkoztató is napvilágot látott ennek keretében, amelyhez a szerző kidolgozott egy mesepedagógiai módszert is. Jelen kötet a találós kérdéseket gyűjtötte egybe a világ különböző tájairól, ahogyan a szerző népmesegyűjteményei sem csak a magyar mesekincset teszik közzé – ezzel is hozzájárulva más kultúrák megismeréséhez, a másság elfogadásához. A több száz találós kérdés nehézségi szint szerint rendeződik kategóriákba (kezdő, középhaladó, haladó), ezen belül tematikus csoportokat alkotnak (pl. állatok, tárgyak), a kötetet pedig a találós kérdésekhez hasonlóan rafinált mesék zárják. Ahogyan Bajzáth Mária is hangsúlyozza bevezetőjében, a műfajban rejlő tudás egy gondolkodásmódot, világlátást és nyelvi kreativitást közvetít. Vagyis megmutatja, hogy egyes szavak, fogalmak nem csak a megszokott módon és jelentésben használhatók, a nyelvben rejlő játékosságra és humorra is felhívja a figyelmet, és hat a logikai és a kreatív készségekre (pl. „Melyik tű nem szúr? A betű.”). Emellett lehetőséget teremt olyan jelenségek megismerésére, amelyek nem feltétlenül jelentenek evidenciát, ám még nem kerültek skanzen messzeségbe („Tíz húz négyet. Mi az? Fejik a tehenet.”). Az oldalakat a letölthető játékkártyákkal együtt Maros Krisztina illusztrálta, utóbbiak a könyvtől függetlenül is használhatóak, így tehát egy sokféleképpen alkalmazható, komplex kötet a Mi a legerősebb a világon?.

9. Catherine Leblanc: Akkor is szeretnél? (Manó Könyvek, illusztrálta Eve Tharlet, fordította Szabó T. Anna, Dragomán Pali)

Az Akkor is szeretnél? című könyvben egy kismackó és az anyukája közti párbeszédet követhetjük nyomon, amely során a kismackó minden eshetőséget számba vesz, amitől anyukája szeretete meginoghat, esetleg el is múlhat. Rendületlenül bombázza az anyukáját a kérdésekkel, aki mindvégig türelemmel és szeretetteljesen válaszol fiának. Könnyen felismerhető a gyerek bizonytalan és folyamatosan kérdező korszaka, amikor szülei szeretetét feltételhez kötöttnek gondolja, és fél az elvesztésétől. Nemcsak a szeretet elvesztésének lehetősége ijeszti meg a kismackót, hanem felmerül az anya halála is mint végső nyugtalanság, rendkívül életszerűvé téve ezzel a kötetet. Egyszerű és bájos a történet, valamint a szöveg is, ám az elvontabb, nehezebben érthető fogalomhasználat miatt leginkább óvodás kortól ajánlott. A bensőséges, lírai hangulathoz a rajzok nagyban hozzájárulnak, amelyek némileg Bonny Becker Medve-sorozatát idézik fel. A téma szempontjából érdekes és jelentéses lehet, hogy Szabó T. Anna fiával közösen jegyzi a fordítást, ahogyan a szintén 2017-ben megjelent folytatás esetében is, amelynek címe a Megérkezett!, ez a könyv a testvér érkezését, ennek nehézségeit tematizálja.

8. Farkas Róbert: Első könyvem az univerzumról – Hogyan születnek a csillagok? (Kolibri, illusztrálta a szerző)

Az Eszes róka-sorozat első részeként jelent meg ez az egyedülálló kötet, amely az univerzum működését igyekszik érhetővé tenni a gyerekek számára (is), és a távoli, beláthatatlannak tűnő csillagokat szeretné közelebb hozni. A rókaapuka mesél arról, hogy mi a közös a csillagokban és a rókákban, miért nem élnek rókák minden bolygón, illetve hogyan lehet a Hold a kisróka testvére. A történetet mindvégig az apuka és kicsinye közötti párbeszéd jelenti, amely során a kisróka kíváncsian és értetlenül, olykor hitetlenkedve teszi fel újabb és újabb kérdéseit. A megértést nagyban segítik az illusztrációk, amelyek befogadhatóan, sokszor a gyermeki reakciókat idézve jelenítenek meg egy-egy problémát (pl. amikor a kisróka a Hold és a Nap testvéreként magát is bolygónak képzeli el).

A keretbe foglalt párbeszédek alatt pár sorban plusz információk, tudománytörténeti adalékok olvashatók, amely nemcsak a (mesét olvasó) felnőtteknek szól, hanem hosszú távon is használhatóvá teszi a könyvet. Hiszen így a gyerekek akkor is élvezettel forgathatják, és találhatnak benne új ismereteket, amikor már több tudással rendelkeznek az univerzumról, valamint önállóan tudnak olvasni. Szimpatikussá teszi a kiadványt, hogy terjedelemben és formátumban is igazodik a megjelölt (3–6) korosztályhoz, és nem lebutítva adja közre a tudnivalókat, ennek megfelelően ajánlását az ELTE Atomfizika Tanszékének munkatársa jegyzi, aki a kötet szakmai lektora is. Az elemi részecske, a molekula vagy a sejt fogalma azonban így is nehezen megragadható, absztrakt maradhat, noha a képek vizuálisan hozzáférhetővé teszik.

7. Lanczkor Gábor: Gúfó a boszorkányszombaton (Csimota, illusztrálta Takács Mari)

A Gúfó-könyvek harmadik darabjaként jelent meg a Gúfó a boszorkányszombaton, amely az ismert és jól bevált szerző-illusztrátor páros legújabb munkája. Gúfó ezúttal három boszorkányt kezd követni, így pedig egy különös szeánsz szemtanújává, végül részesévé válik. A kis bagoly a kötetek során egyre cseperedik, az első találkozás (Gúfó és a gombák) óta magabiztosan repül, és egyre veszélyesebb kalandokba keveredik. Ezzel párhuzamosan egyre merészebben vesz részt az eseményekben, így szerepe is jelentősebbé válik, jelen esetben például – közvetve ugyan, de – megakadályozza az erdőtüzet.

Gúfó számára fokozatosan tágul ki a világ, hiszen az első részben még az otthona közvetlen közelében került egy társaságba gombákkal és apróbb állatokkal, majd a jóval távolabbi faünnepre jutott el a második kötetben, a boszorkányokat pedig már egészen hosszan követi, messze maga mögött hagyva az odút. Emellett Gúfó szándékai és döntései is egyre nagyobb szerephez jutnak, hiszen az elején a bagolyfióka véletlenül keveredik különböző helyzetekbe, a három gyanús alakot viszont saját elhatározásból és persze kíváncsiságból kezdi követni. Tudatosan építkezik tehát a sorozat, amelynek kötetei ezzel együtt önállóan is helyt állnak. A Gúfó a fák ünnepén című kevésbé sikerült rész után az idei kötet ismét lendületet adott a sorozatnak. Takács Mari változatos technikájú, humoros illusztrációi pedig továbbra is meghatározóak a sikerben, és a csetlő-botló bagolyfióka népszerűségében.

6. Maros Krisztina: Milyen színű a boldogság? (Pozsonyi Pagony, szövegét írta Szabó T. Anna)

Maros Krisztina számtalan kiváló gyerekkönyv (pl. Ringató, Kacagtató, Az Illatok és Hangok Őrzője) készítőjeként vált ismertté, valamint Varró Dániellel alkot állandó párost. Elsősorban illusztrátor, ám többek között a Tolerancia-sorozatban megjelent kötete, Az Illatok és Hangok Őrzője esetében is önállóan jegyzi a kötetet. A Milyen színű a boldogság? című munkája több szempontból is izgalmas vállalkozás, ugyanis az idei Silent Book Contestre készült, ahol a verseny nevéből adódóan szöveg nélküli könyvek szerepeltek. A döntőig jutott ez a kötet, amelyben az oldalpárok egy szín köré rendezve mutatnak be egy meghitt, boldog, vidám pillanatot. A Maros Krisztina-képekre jellemző, jól felismerhető formavilág jelenik meg ezeken a rajzokon is, amelyek megmutatják, hogy egyetlen szín milyen sok árnyalatban képes megjelenni úgy, hogy egyáltalán nem válik egyhangúvá.

A kötet szöveg nélkül is le tudja kötni a befogadót, hiszen rengeteg apró részlet vár felfedezésre, minden elem működésbe hozza a fantáziát, és továbbgondolásra ad lehetőséget. Végső formáját a könyv azonban Szabó T. Anna versével nyerte el, amely a szokásos sorrendtől eltérően utólag készült a képekhez. Minden oldalpáron egyetlen sor olvasható, amelyek a kötet végén állnak össze verssé. Kreatívan és szabadon viszonyul a szöveg a vizuális világhoz, és maga is tele van erős nyelvi képekkel (pl. makik párazöld dzsungele, a lopakodó lomb kusza), sűrűn alkalmazva a szinesztézia alakzatát és az alliterációkat. Nyelvileg és képileg egyaránt intenzíven hat tehát a kötet, amelynek magával ragadó hangulata hosszan kíséri az embert.

5. Kisgombos-mesegyűjtemény (Kisgombos Könyvek, fordította Fouilleul Jolán és Huszárszky Zsuzsanna)

A Kisgombos könyvek kiadó harmadik köteteként jelent meg idén a Kisgombos-mesegyűjtemény, Satoe Tone két gyönyörű kötete, a Pipó utazása és az Ahol a szív dobban után. Minden esetben francia művek fordításáról van szó, amelyeket az eredeti illusztrációkkal adnak közre, megtartva ezzel az originális koncepciót. Jelen gyűjtemény hat mesét tartalmaz, és egyértelműen a kisebbeknek szól, ahogyan az ajánlás is a 2–5 éves korosztályt jelöli meg. Ennek megfelelően a képek dominálnak, a szöveg pár sorban jelenik meg az oldalakon. Nyelvileg a viszonylag rövid, egyszerű mondatok jellemzőek a könyvben, amelyek hangutánzó szavakat, ismétlést, fokozást és sok párbeszédet tartalmaznak, teljes mértékben alkalmazkodva így a célközönség nyelvi kompetenciájához. A tipográfia is hozzájárul a nyelvi élményhez, és némileg humorossá teszi a szöveget például, amikor a nőni szó háromszori ismétlése során egyre nagyobb betűtípus érzékelteti a jelentést. Mind a hat történet egy rövid állatmese, amely valós élethelyzeteket, olykor nehézségeket jelenít meg (pl. a fodrász ollójától való félelem), így teljesen megfelel a kijelölt korosztálynak, akik ráismerhetnek saját életük eseményeire. A meséket különböző szerzők és illusztrátorok jegyzik, ennek köszönhetően pedig nyelvileg és vizuálisan is sokféle, változatos élményt jelent a gyűjtemény, amely azonban nem válik széttartóvá.

4. Paulik Móni – Vincze Zsuzsi: Lili és a bátorság (Lakmusz Könyvek, illusztrálta Varsányi Pál)

A Lili és a bátorság egy kislányról szól, akinek az élete csupa izgalom, hiszen egy cirkuszban él, ahol az anyukája artista. A Lili és a bátorság a gyerekkori szexuális bántalmazásra hívja fel a figyelmet. Mindkét állítás igaz, mégis mintha mindkettő elmenne a lényeg mellett. Nehéz megtalálni azt a nyelvet, amely egyszerre képes figyelembe venni és érzékeltetni a kötet irodalmi-esztétikai értékeit, valamint társadalmi, emberjogi jelentőségét. Szerencsére jelen esetben a kettő egyensúlyban van, és a könyv igyekszik az ingerküszöbön belül maradni, lehetőleg nem túl provokatív módon közelíteni a témához – noha az már maga is tabusértő lehet többek számára. A történet olvasása nem traumatizálja a befogadót, inkább a probléma megoldására koncentrál, a pozitív végkifejlet pedig feloldja a mese során kialakult esetleges feszültségeket. A metaforahasználat nagyban hozzájárul, hogy a kötet ne csak problémacentrikusan legyen olvasható, illetve segít eltávolítani némileg az eseményeket, hiszen a cirkusz mint tér eleve felfüggeszti, átírja a hétköznapok szabályait. A bűvész varázsdoboza pedig sötét, titokzatos helyként a megragadhatatlan és nehezen megfogalmazható félelmeket jeleníti meg, amelybe nem csak az abúzus miatti szorongást lehet belelátni. A kötet a témához kapcsolódó tanácsokkal, statisztikával és a segítő szervezetek listájával egészül ki, ezzel pedig legfőbb célja felhívni a figyelmet a gyerekkori molesztálásra, a nagyarányú érintettségre és a prevenció fontosságára. E kötet maga is a megelőzéshez nyújt segítséget (tehát nem terápiás mese), amely alkalmat és nyelvet ad a téma megvitatására, így (vélt vagy valós) érintettségtől függetlenül minden gyerek számára hasznos és élvezetes olvasmányt jelent. A cirkusz világa és az anyuka bizalomkeltő, szeretetteljes karaktere összességében barátságos és biztonságos meseközeget teremt, így a történetnek a paratextusok irányítottsága nélkül elsődleges olvasatát nem is feltétlenül a szexuális bántalmazás jelentené. A Lili és a bátorság hiánypótló és egyedülálló terméke a 2017-es gyerekkönyv-kiadásnak, amely remélhetőleg hozzájárul a további tabudöntögetéshez.

3. Tóth Krisztina: Zseblámpás mesék (Magvető, illusztrálta Timkó Bíbor)

Tóth Krisztina és Timkó Bíbor együttműködésében immáron a harmadik kötet jelent meg Zseblámpás mesék címen. Ezek a történetek – a kötet címéhez híven – olyan dolgokat világítanak meg, amelyeket észre sem veszünk, hiszen gyakran éjszaka, de mindenképp láthatatlanul, rejtetten történnek. Így derül fény a metróalagútban élő százlábúakra, az ugyanott tanyázó, de olykor a mozgólépcső alatt is felbukkanó csizmaevő szörnyre, vagy a közlekedési lámpában élő kisegérre. A mesék néhol kapcsolódnak egymáshoz, erre konkrét utalás az Éjszaka az óvodában című szövegben fordul elő, ahol a lámpairányító egér idéződik meg. Ám ezzel együtt is laza szerkezetbe rendeződnek a történetek, szorosan nem függenek össze egymással, így a lineáris olvasást sem követeli meg a könyv. Utolsó meseként az Éjszaka az óvodában fogja össze valamelyest a kötetet, az említett utalás mellett olyan metanarratív gesztusokkal, mint amikor a gyerekek azt a történetet követelik az óvónőtől, amelyet az előző oldalakon olvashattunk. A gyermeki és felnőtt fantáziát egyaránt megmozgató magyarázatokat kapunk olyan minden nap tapasztalt jelenségekre, mint a közlekedési lámpa működése, a játékok rendetlensége, vagy hogy miért kell a lábunk elé nézni a mozgólépcsőn – utóbbinál ebben a formában a didaxis sem válik zavaróvá. A rajzok izgalmasan használják ki a tematikában rejlő lehetőségeket, gyakran a fény és sötétség, látható és sejthető kettősségére épülnek, így vizuálisan is megvalósul az olvasói tekintet vezetése, azt érzékeljük, ami a képen meg van világítva vagy a kulcslyukon át látható, tehát amit a rajz látni enged. Kreatívan viszonyulnak az illusztrációk a szöveghez, a váratlan perspektívák pedig képileg is rendkívül élvezetessé teszik a kötetet.

2. Kertész Erzsi: Ludmilla megoldja (Pozsonyi Pagony, illusztrálta Bognár Éva Katinka)

Kertész Erzsi neve a gyerek- és ifjúsági könyvek olvasóinak egyaránt ismerős lehet, többek között az Állat KávéZoo és a Panthera-sorozat köteteivel vált minden korosztály kedvencévé. A jellegzetes, humoros stílus most sem marad el, Ludmilla egy igazán vagány kislány, aki a világhoz gyermeki egyszerűséggel és lendülettel közelít, lehengerlő és bájos stílusa előtt nem maradnak akadályok. Az élethű karakterben könnyen felismerhetők a hasonló habitusú gyerekek, a ráismerés pedig még inkább segíti a történethez való kapcsolódást. Ludmillának feltűnik, hogy a felnőtteknek állandóan problémái vannak, és a legszebb pillanatok varázsát is megtörik egy-egy negatív gondolattal. Ezért úgy határoz, hogy a nyári szünetet problémamegoldó vállalkozásának szenteli és hivatásos gondűző lesz, ebben pedig hamarosan segítőtársa is akad Döme személyében. Minden fejezet egy esetet dolgoz fel, amelynek humorát a helyzet- és jellemkomikum adja, valamint a nyelvi poénok, így a Ludmilla megoldja mindvégig rendkívül élvezetes, szórakoztató olvasmány. Bognár Éva Katinka rajzai nagyban hozzájárulnak a vidám élményhez, rendkívül kifejezően jelenítik meg Ludmilla és a többi szereplő alakját. A vizuális világ letisztult hatást kelt az egyszerű vonalvezetéssel, a képek nincsenek túlzsúfolva, színhasználatban is visszafogottak, remekül illeszkedve a nyári hangulathoz. Felnőtt olvasóként külön önreflexióra késztet a kötet, hiszen a problémáknak és azok megítélésének felülvizsgálatára ösztönözhet, Ludmilla alakján keresztül pedig azt az ártatlan és rácsodálkozó gyermeki világban-létet is megmutatja, amely segít meglátni a dolgok jó oldalát.

1. Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem (Pozsonyi Pagony, illusztrálta a szerző)

A Kufli-sorozat legújabb darabja mellett (A világ első kuflizenekara) Dániel Andrásnak idén jelent meg az És most elmondom, hogyan lifteztem című kötete is, amely humorát, vizuális invencióját és élvezetességét tekintve a szerzőtől megszokott színvonalat képviseli. Egy óvodás (rövid) liftes karrierjét követhetjük nyomon, amely során különös alakokkal találkozik, váratlan eseményekkel kell megküzdenie, mindeközben pedig a zöldbabok származására is fény derül. A szöveget az abszurd humor és a szürrealitás hatja át, az illusztrációk pedig ismét részletgazdag, böngészőszerű és rendkívül ötletes képi világot eredményeznek, amely nemcsak kiegészíti és továbbgondolja az eseményeket, hanem önálló történetszálakat hoz létre. A kötet rendhagyó mivoltát mutatja, hogy függőlegesen, a lift haladási irányának megfelelően kell lapozni, így tovább fokozódik az olvasás élményszerűsége. A váratlan nyelvi lelemények egyszerre jelentenek humorforrást és megmutatják a nyelv játékosságát, szabadságát, hozzájárulva ezzel a nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez. Ez a kötet felhőtlen szórakozást jelent gyerekek és felnőttek számára egyaránt, amely talán épp a didaxist nélkülöző és az élményszerűséget középpontba állító könnyedségnek köszönhető.

Gesztelyi Hermina

szerző: Gesztelyi Hermina
honlap e-mail
Gesztelyi Hermina 1990-ben született Debrecenben. A Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának hallgatója, a Hatvani István Szakkollégium, a DETEP és a JAK tagja, a Szkholion művészeti és szakfolyóirat főszerkesztője.

KULTprogramok

<< 2018. jún. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum