KULTer.hu - A báb, a bábos és ami mögötte van
96456
post-template-default,single,single-post,postid-96456,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A báb, a bábos és ami mögötte van

Avantgárd és/vagy kortárs konferencia és workshop

A MODEM-ben még az elmúlt év novemberében Billentyűk címmel nyílt kiállítás az avantgárd bábművészet megteremtőjének tartott Blattner Géza munkásságáról, halála ötvenedik évfordulójára emlékezve. A debreceni származású, élete jelentős részében Párizsban élő és alkotó művész Wolfgang Till német bábtörténész szerint bábreneszánszot indított el, amennyiben nála tudatosult először, hogy a bábok nemcsak az élőket utánozhatják, hanem létrehozhatják saját művészetüket is.

A világ bábművészetére halála óta óriási hatást gyakorló Blattner tiszteletére – akinek a nevével fémjelzett díjat 2002 óta minden évben két magyar bábművész is megkapja – a MODEM és a Vojtina Bábszínház közösen szervezte meg az Avantgárd és/vagy kortárs – A bábművészet képzőművészeti határtalansága című konferenciát és workshopot. Az egész napos programsorozat keretében a szervezők egyfelől arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon merre tart ma a bábművészet, teremt-e határátlépésre alkalmat a kortárs művészetek terén, másfelől körbe kívánták járni a Blattner Géza felvetette „báblétet”, s céljuk volt diskurzust teremteni arról, hogy vajon rejlenek-e művészi lehetőségek, s ha igen, milyenek a manapság megjelenő kiberbábokban.

A nap házigazdájának és levezetőjének szerepét Láposi Terka, a Vojtina Bábszínház művészeti vezetője vállalta magára, aki a köszöntőjében azonnal utalt a rendezvény rendhagyó jellegére is azzal, hogy jelezte: egy kortárs művészeti galériában színházművészettel foglalkozni nagy kihívás. Egy avantgárd alkotó művészete ugyanis elvileg aligha kaphatna helyt kortárs művészeti kiállítótérben, ám a nap első felében, miután Debrecen városa részéről Komolay Szabolcs kultúráért felelős alpolgármester megnyitotta az eseményt, olyan egymásra is reflektáló tudományos előadások következtek, amelyekből egyértelműen az derült ki: Blattner Géza kapcsán egyáltalán nem az a fontos, hogy avantgárd volt-e vagy sem. Sokkal inkább az – ahogyan azt az első előadó, Prof. Jákfalvi Magdolna színháztörténész, egyetemi tanár Hová tűnik el a báb? – Rekonstrukciók az avantgárd korszaktól a kibertérig című előadásában megfogalmazta –, hogy Blattner szabadságharcos volt, s ebben a minőségében tett fel olyan kérdéseket, amelyek máig hatnak a bábművészetben és a bábművészetre. A Blattner-féle performanszok után muszáj elgondolkodni azon, hogy ki beszél a báb mögött és ki helyett beszél a báb. A problémakör magát a báblétet járja körül, a báb ontológiai síkon való értelmezéséhez vezeti el az ezzel a művészeti ággal foglalkozókat, hogy ezt követően óhatatlanul eljussanak a kiberbábokig, illetve a báb eltűnésének lehetséges módozataiig. Miközben – tudtuk meg a rendkívül színvonalas előadásból – önmagában a bábszínház történetének s benne a bábok szerepének a kutatása is nagy kihívás, hiszen mind a mai napig a hagyományos színháztörténeti elméletek alapján képzelik el e művészeti ág történeti feltárását, ami – éppen a bábok és a bábos közötti igen bonyolult és összetett kapcsolat miatt – lehetetlen és értelmetlen.

Goda Mónika, az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója a már a Jákfalvi professzor asszony által is felvetett ontológiai kérdést művészetfilozófiai oldalról közelítette meg. A Báb-lét alakzatai – Kísérletező tendenciák napjainkban című előadásában arra utalt, hogy manapság egyre nehezebb meghatározni, mi tartozik a bábjátszás fogalmába és mi nem. Az egyre nagyobb számban létrejövő metaelőadások például az előadás lényegének azt tartják, hogy a báb bábként önmagára reflektáljon, s így közöljön valamit arról, mi is az a bábjátszás. Goda Mónika a továbbiakban olyan külföldi társulatok előadásairól számolt be, ahol a bábok vagy a bábként működtetett más használati tárgyak (a tárgyszínház vagy a mechanikai színház elemei) hogyan, milyen módokon végzik el ezt az önreflexiót.

S ha már kísérletezés, erre is reflektálva Hutvágner Éva bábtörténész előadásában eljutott az Über-Marionett fogalmáig. A bábművészet a poszthumanizmus tükrében című tudományos értekezésében Edward Gordon Craig A színész és az Über-Marionett című esszéjét, valamint Heinrich von Kleist A marionettszínházról című értekezését egymással összevetve vezette el a hallgatóságot a „bábot utánzó ember utáni bábig”, azaz az Über-Marionettig, akit Craig szerint felfoghatunk úgy, mint egy felsőbbrendű babát, s úgy is, mint a színész révületbe esett testét, vagy mint a színjátszó testének „természettudományi tökélyre” fejlesztett változatát. A lényeg, hogy ez a poszthumanista elképzelés olyan tágra nyitja a báb – mint önálló életre kelt, színészen túli színész – fogalmának határait, amibe félelmetes belegondolni a kiberbábok világában.

A „bábos nap” elméleti délelőttjét egy gyakorlati délután, azaz egy workshop keretében történő kísérletezés követte, ahol Blattner Géza sajátos színházi formanyelvét megidézve a bábműfaj két nélkülözhetetlen elemét, a fényt és az árnyékot helyezték középpontba. A Magamura Alkotóműhely tagjai – Boráros Mileda, Boráros Szilárd és Grosschmid Erik – bizonyították, hogy ügyesen használva egy egyszerű ledlámpa, egy, a fiatalabb korosztály számára már talán nem is ismert, manapság muzeális értékű tárgy, az írásvetítő, vagy épp a természetes fények, a nap, a tűz – mondjuk egy gyertya vagy fáklya formájában – művészi szintű árnyak megképzésére alkalmasak. A négyórás workshop alatt mindenkinek lehetősége nyílt a Magamura Alkotóműhely tagjai által rendelkezésre bocsátott, előre elkészített tárgyak és eszközök segítségével kipróbálni a saját kreativitását, hatalmas falfelületeken árnyjátékot játszani, párosan, a másik ötletére is odafigyelve árnyszínházat teremteni.

A jelenlévőknek azonban még a kísérletező kedvük kiélése után sem kellett távozni a MODEM-ből. Gemza Péter, a Csokonai Színház művészeti vezetője ugyanis szintén rendhagyó, szubjektív élményekkel teli, a maszkok és a bábok rejtelmeibe bevezető tárlatvezetést tartott a Blattner-kiállításon. Ezután szintén ebben a térben, a tárlat egy belső szobájában a nap utolsó eseménye következett, 19 órakor vette kezdetét a Billentyűkest felnőtteknek, azaz a Vojtina Bábszínház három, Blattner-ihlette, Nagy Viktória rendezte etűdjének a bemutatása. Az első etűd, A halász és a hold ezüstje Blattnernek még a magyarországi munkásságához kapcsolódik: a Tanácsköztársaság idején általa megalakított Proletárgyermekek Bábszínházában többek között Balázs Bélának ezt a mesejátékát is színre vitte. A második etűd, A szívek, ha találkoznak a délutáni kísérleti színházhoz hasonlóan az árnyjáték fontosságára és elképesztő hatásosságára hívta fel a figyelmet, a harmadik etűd, Az ember tragédiája Falanszter-jelenetének modern értelmezése pedig visszautalt Blattner 1937-es, a Párizsi Világkiállításon bemutatott Madách-adaptációjára, amiért annak idején a művész elnyerte a világkiállításon magyaroknak odaítélt eddigi hatvanegy aranyérem egyikét.

A rendkívül színvonalas, elgondolkodtató előadást Láposi Terkának és Kónya Ábelnek, a MODEM vezető kurátorának szavai zárták, hogy azután kötetlenebb formában, egy kellemes vacsora és koccintás kíséretében további beszélgetéseket lehessen folytatni a nap valamennyi alkotójával és résztvevőjével.

Avantgárd és/vagy kortárs – A bábművészet képzőművészeti határtalansága konferencia és workshop, Debrecen, MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, 2018. január 13.

A fotókat Áfra János készítette.

Gyürky Katalin

szerző: Gyürky Katalin
honlap e-mail
Gyürky Katalin 1976-ban született, irodalomtörténész, műfordító. A Debreceni Egyetem magyar-történelem-orosz szakán végzett, Dosztojevszkij művészetéből szerzett doktori fokozatot. Kutatási területe a klasszikus és kortárs orosz próza, illetve más, szláv nyelvterületeken megjelent regényekkel is foglalkozik. Írásai és novellafordításai az Élet és Irodalom, az Új Könyvpiac, a Kalligram, a Jelenkor és az Irodalmi Szemle hasábjain jelennek meg.

KULTprogramok

<< 2018. feb. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum