KULTer.hu - „Az írásaim a női nézőpontot tükrözik”
95382
post-template-default,single,single-post,postid-95382,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Az írásaim a női nézőpontot tükrözik”

Interjú Kirsten Thorup írónővel

Kirsten Thorup vette át 2017-ben az Északi Tanács Irodalmi Díját. A dán szerzőt hazájában talán leginkább történelmi témájú Jonna-regényeiről ismerik. Önéletrajza szerint „édesapja földműves és kioszktulajdonos volt, 1961-ben, elsőként a családból, érettségit szerzett”. A díj kapcsán a skandináv irodalmi életről és a pályáját végigkísérő választásokról beszélgettünk.

KULTer.hu: Mit jelent számodra, hogy elnyerted az Északi Tanács Irodalmi díját?

Végtelenül sokat jelent számomra az, hogy átvehettem az Északi Tanács Irodalmi Díját. Ez egy álom, hiszen az egész Norden (Finnország, Åland, Svédország, Norvégia, Dánia, Izland, Grönland és Feröer – a szerk.) osztja ki az elismerést. Az Északi Tanács Irodalmi Díja presztízzsel bír a Nordenen kívül az európai országokban is. Remélhetőleg ez maga után vonja majd, hogy az Erindring om kærlighedent több nyelvre is lefordítják.

KULTer.hu: Mit gondolsz az Északi Tanácshoz hasonló kezdeményezésekről? Segíti szerinted az északi országok irodalmi életének együttműködését?

Az Északi Tanács Irodalmi Díja kihangsúlyozza a kulturális együttműködést, ami a skandináv országok között zajlik. Sokan kezdeményeznek találkozókat és rendezvényeket az északi országokból érkező résztvevőknek, nem csupán az irodalom területén, de a többi művészeti ág számára is.

KULTer.hu: Gondolod, hogy a skandináv irodalom a modern áttörés (a 19–20. századforduló irodalma, többek között Ibsen és Strindberg) és Astrid Lindgren után új reneszánszát éli a nemzetközi elismerés és népszerűség tekintetében?

Az utóbbi években a skandináv irodalom jobban a figyelem középpontjába került, mint korábban. Több skandináv szerzőt fordítanak európai nyelvekre. Nem tudom, hogy lehet-e egy Astrid Lindgren-hatásról beszélni. Az érdeklődés ugyanannyira lehet a világszerte népszerű tévésorozatok miatt, amiket például Dánia és Svédország gyártottak.

KULTer.hu: Írtál tévé- és rádiójátékot, színdarabot, de a regényeid alapján ismernek leginkább, és egy ideje főleg ezeken dolgozol. Megtaláltad magad a regényformában vagy ez a témától függ?

Akkor írtam a tévének, amikor fiatal voltam, a ’70-es években, részben azért, hogy megengedhessem magamnak a regényírást. Később írtam színházaknak. De a regényformát szeretem jobban, és ebben érzem a leginkább otthon magam. Így körülbelül húsz éve úgy döntöttem, hogy a regényekre koncentrálok.

KULTer.hu: A regény, amiért a díjat kaptad, az Erindring om kærligheden, két nő életét követi, akik a társadalmi normák ellen is vétenek. Ez a két motívum végigkísérte a pályádat?

Sok regényemnek nők a főszereplői. Tematizáltam a nők körülményeit a modern, háború utáni társadalomban. Problematizáltam a sztereotípiákat is, amikhez a nőknek fel kellene érniük. A nőtől elvárják, hogy ő legyen a tökéletes anya, háziasszony, házastárs, szerető, és a fiatalabb generáció karriert is építsen. Úgyhogy az Erindring om kærlighedenben szereplő témák nem újak számomra, viszont más szemszögből láthatóak. Legelőször is ez egy viharos dráma anya és lánya között. A szülő és gyerekek közötti erősen konfliktusos érzelmek mindkét oldalról, egészen a gyerekek felnőtt koráig ábrázolódnak. Mindkét nő normát sért: az anya, Tara, a sztereotipikus női szerepekkel kapcsolatosan, amiket megvet, a lánya, Siri pedig a performanszművészetével, amiben nagy sikere van. Mindig is a társadalom kívülállóit ábrázoltam a regényeimben, a peremen élő embereket, ilyen Tara, az anya is, aki egészen a társadalom aljára csúszik le.

KULTer.hu: Az elérhetőségedet a Kvinfón, a dániai nemi és sokszínűségi kutató-, tudományos és fejlődési központon keresztül találtam meg. 1987-ben elnyerted a Dansk Litteraturpris for Kvinder af Fru Ragna Sidens Fond díjat, mely nőknek szól. Mit jelent a munkádban, hogy nő vagy?

Természetesen az írásaim a női nézőpontot tükrözik. De nem ez az egyetlen fókuszpontom. A saját hátteremnek köszönhetően a könyveimben a társadalmunk osztályszempontból is foglalkoztatott. A szegény és gazdag közötti különbség. Az egyenlőtlen viszonyok. A polarizáció, ami egyre nagyobb és nagyobb. Az Erindring om kærligheden vége felé Tara, a főszereplő, román hajléktalanokkal találja magát szemben Koppenhága utcáin.

KULTer.hu: Miért az irodalmi formát választottad, hogy szembesítsd a társadalmat önmagával, a problémáival?

Az irodalmat vagy a fikciót választottam, mert regényformában szeretnék napjaink emberéről mesélni, ez jobban feltárja a történeteimet. A regényben történő elbeszélés leleplezhet néhány általános emberi alapmintázatot, ami közös bennünk, függetlenül attól, hogy az egyéni életünk milyen eltérően alakul.

Orbán Krisztina

szerző: Orbán Krisztina
honlap e-mail
Orbán Krisztina 1993-ban született Győrben, a Lundi Egyetem kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatója, a KULTer.hu gyakornoka. Olvas metrón, trolin, járdán és lépcsőn, földlabdás facsemeték eljövendő életét próbálja elképzelni, egy macska betonba rajzolódott lábnyomaiban lépked, Pilinszkyt szaval svéd tengerpartokon.

KULTprogramok

<< 2018. jan. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum