KULTer.hu - Markó Luca versei
95987
post-template-default,single,single-post,postid-95987,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Markó Luca versei

libikóka

a zavar önkényes mintázata
foltokban a bőrre tapad
ideékelődött valami szokatlan
nem nagyobb
mint egy dinnyemag
napról napra tápláljuk közben
súlyomat vesztem
könnyebb leszek boldogtalanabb

privát tenger

a viszontlátás kitágított jelen
két pont közötti görbe
később nehezen tudod felfejteni
utat tör magának az idegenség
vertikális mozgással áramlik
a mellkastól a fejtetőig
észrevétlenül vált léptéket a táj
ruhástul gázoltok egy kimetszett
tengerszeletbe anyád a partról figyel
hűvös ágyneműben ébredsz
a textilredők húsos kagylók
egyenként simítod le őket megfogadva
többet nem színlelsz gyönyört

miről beszélni

nem fogynak a szavak
csak már nem akarom neked adni őket
a nejlonokba csomagolt maradékot
mélyen tárolom nehogy megromoljon
mikor beszédkényszerem van
mégis rád nyitok és téged teszlek
meg a mondataim alanyának

Borítófotó: YouTube

Markó Luca

szerző: Markó Luca
honlap e-mail
Markó Luca 1992-ben született Budapesten. Az ELTE BTK magyar-esztétika szakára járt, 2013 óta pedig a MOME-n média designt tanul, jelenleg a mesterképzést végzi. Kutatási területe az önmítoszteremtés, a tükrök közé zárt személyiség. Munkáit a szöveg és kép egyenrangú használata jellemzi. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg.

KULTprogramok

<< 2018. jún. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum