KULTer.hu - Mintha épp nekem mesélne
96609
post-template-default,single,single-post,postid-96609,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Mintha épp nekem mesélne

Kürti László versei – Hangoskönyv

A kortárs líra közönsége – közismert – meglehetősen szűk. Az olvasási vagy nem-olvasási szokásoknak van a műnemi magyarázat mellett egy egyszerű oka is: a mai embernek kevés ideje van az elmélyülésre, elvonulásra. Azt hihetnénk ezért, hogy a hangoskönyveké a jövő: verset hallgatni sokkal könnyebb. Nem kell hozzá a kezünk, hogy tartsa a kötetet, nem terheli tovább a kütyüktől amúgy is fáradt szemünket az olvasás. De valami a hangoskönyvekhez is elengedhetetlen: az odafigyelés, odafordulás, felkészülés a befogadásra.

Amikor kézbe vesszük Kürti László hanghordozóra írt kötetét, mintha könyvet tartanánk magunk előtt: könyvre emlékeztet, ahogyan nyílik a dupla CD tokja, és a gyűrött papírminta, amiről egy szénrajzszerű kép néz ránk, rajta a költő portréja. A CD címe puritán: Kürti László versei. A borítón ismert előadóművészek nevei, ők a versek megszólaltatói.

Az első CD-n huszonkilenc, a másodikon harmincöt vers hallható. A két lemez együtt százkilenc percnyi magával ragadó hangzóvers. Néhány szöveg után zenei betétek következnek, amikért hálás lehet a hallgató – a zenék a Brechti színház Verfremdungseffektjeként hatnak, amikor már messzire hajózunk lelki tájainkon.

A nyitány (1976) rögtön baráti, bensőséges viszonyt alakít ki hallgató és megszólaló szöveg között. Egy gyermekkori emléket felidéző – és egyben ars poeticát is sejtető – történet elmesélése révén lépünk be a szövegvilágba, melyben mélyen személyes, intim, mégis nagyon ismerős reflexiók szólalnak meg a család, a szerelmek okozta traumákról. A versekben egy magányos lélek tükröződik, egy bonyolult anya-fia kapcsolat, betegség, halál, az elengedés, újraértelmezés nehézségei válnak érzékelhetővé.

A versek szövege és a színművészek hiteles előadása együtt alakítja ki azt a finom egyensúlyt, melyben a bensőséges témák intimitása nem fordul tolakodó kibeszélésbe. Mélyen őszinte versek ezek, melyek között, azt hiszem, minden hallgató megtalálja azokat a darabokat, amelyek saját sorshelyzetére rezonálnak, és arra ösztönzik, hogy vissza-visszatérjen hozzájuk. Nekem azonban néha hiányzott a szöveg kézzelfogható jelenléte. A visszaolvasás, boncolgatás. Az a fajta totális élmény, hogy olvasom s hallgatom egyszerre a verseket. A CD nem pótolja a nyomtatott verziót (Kalligram Kiadó, 2017). A „valamit valamiért” elv alapján elmondható, hogy az, ahogyan a versek megszólalnak, többet ad, mint amennyit a szöveg hiánya elvesz. Minden másra pedig ott a visszajátszás gomb.

A hangzóvers tehát – mint műfaj – sokat hozzátett az amúgy írásos formában is élményszerű költeményekhez. Kürti lírájának alapvető vonása a közvetlenség és a vele járó „mintha pont nekem mesélne”-érzés, s véleményem szerint a hangzó formában kerülnek természetes közegükbe a versek. Saját belső hangunk helyett ez esetben valaki más hangja vezet minket az értelmezésben, s épp ezért nagyon fontos, ki s hogyan adja át az üzenetet. Meglepő néha, hogy egy-egy színművész milyen árnyalatokkal képes gazdagítani egy-egy szöveget: az összesen tíz verset tolmácsoló Csuja Imre például egyszerre érett és csibészes előadásmódjával a versek talán első olvasatra kevésbé feltűnő, humoros, ironikus regisztereit is megszólaltatja. Gálffi László az általa előadott három versben rendkívül pontos mértéktartásról tett tanúbizonyságot. Úgy avat be a legmélyebb érzelmekbe, hogy nincs semmi túlfűtöttség, megbicsaklás, túlzott harag. A merengősebb versekhez jól illeszkedik Trill Zsolt vagy Stohl András szelídebb hangfekvése. Máté Gábor mély zengése pedig felér egy simogatással. Meglepetésre ad okot, hogy ezt az ízig-vérig férfias lírát milyen hitelesen tudják nők tolmácsolni. Für Anikó hangján szólal meg hat vers. Az ő széles skálán változó hangszíne és beszédtempója, huncutsága és kétkedése különös rétegzettséggel értelmezi a versek jelentését. Az utolsó szövegeket mindkét lemezen a költő maga mondja el, ezzel teszi teljessé az addigra már kialakult „ismeretlen ismerős” viszonyt.

Ha jelent is könnyebbséget a hétköznapi rohanásban a hangzóforma a költemények befogadásában, ez nem mentesít a felelősség alól – Kürti László verseit csak aktív figyelemmel érdemes hallgatni.

Kürti László versei – Hangoskönyv, Kalligram, Budapest, 2017.

T. Erdős Judit

szerző: T. Erdős Judit
honlap e-mail
Erdős Judit 1982-ben született Tokajban. A Nyíregyházi Főiskolán szerzett kommunikáció-német szakos diplomát 2006-ban, majd német nyelv és irodalom szakosat a Károli Gáspár Református Egyetemen. Jelenleg szülővárosában ízlelgeti a tanítás és a borászat világát. Amikor csak lehet, olvas, hiszen az írás olvasással kezdődik.

KULTprogramok

<< 2018. Júl. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum